Lehet-e szolgálati időt szerezni felsőfokú tanulmányok idejére?


A szolgálati idő elsősorban keresőtevékenységgel szerzett biztosítási jogviszony alapján keletkezik. De vajon van-e mód arra, hogy akkor is szerezzünk szolgálati időt, amikor nincs biztosítási jogviszonyunk, mert nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytatunk? Van. Ismertetjük a lehetőségeket.

Releváns jogszabályok:

– 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

– 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről
– 2019. évi CXXII. törvény – a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről

Tekintettel arra, hogy a szolgálati idő mértéke, hossza meghatározó jelentőségű a nyugdíj jogosultság és a nyugdíj összege szempontjából is, mindenkinek érdeke, hogy minél több szolgálati időt gyűjtsön aktív élete folyamán.

A szolgálati idő elsősorban keresőtevékenységgel szerzett biztosítási jogviszony alapján keletkezik. De vajon van-e mód arra, hogy akkor is szerezzünk szolgálati időt, amikor nincs biztosítási jogviszonyunk, mert nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytatunk?

Íme a megoldások.

Hogy a lehetőségek közül melyikkel lehet élni, az a tanulmányok időpontjától függ. A meghatározó dátum ebben az esetben 1998. január 1. Azért ez az időpont, mert 1998. január 1-je előtt a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok ideje szolgálati időnek minősült az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz, utána azonban már nem.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 41.§-a szerint szolgálati időként kell figyelembe venni az öregségi nyugdíj esetén az 1998. január 1-je előtt felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok idejét legfeljebb a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges mértékben.

Fenti jogszabály 41.§ (2) bekezdése értelmében hozzátartozói nyugellátás esetén ez a tanulmányi idő az 1998. január 1-jei időpontra tekintet nélkül, azaz jelenleg is szolgálati időnek számít.

A felsőfokú tanulmányokkal szerzett szolgálati idő a tanulmányok kezdetét magában foglaló hónap első napjától a tanulmányok végét magában foglaló hónap utolsó napjáig tartó időszak, beleértve a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.

Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok esetén szolgálati időként legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges időtartam vehető figyelembe.

Külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok időtartama szolgálati időként akkor ismerhető el, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány, oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint, illetve akkor, ha a külföldi résztanulmányok ideje a hazai felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányi időbe beszámításra került.

A külföldi tanulmányi időnél a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok idején külföldön meghatározott időtartamot lehet szolgálati időként figyelembe venni.

Van egy másik megoldás is.

A másik lehetőség a megállapodás kötés szolgálati idő szerzése céljából a felsőfokú tanulmányok idejére.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019.évi CXXII. törvény 48.§-a alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknél felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének (ideértve a doktorandusz képzést is) szolgálati időként történő elismerésére megállapodás köthető.

A megállapodás hatósági szerződésnek minősül. A megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulék fizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti.

A megállapodás alapján fizetendő nyugdíj járulék mértéke 22%, alapja a minimálbér összege.

A 22%-os nyugdíj járulék fizetésével, a minimálbér alapul vételével köthet megállapodást szolgálati idő szerzése céljából az a nagykorú személy, aki a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejét kívánja szolgálati időként elismertetni.

Megállapodás-kötéssel teljes értékű szolgálati idő szerezhető.

Arra viszont figyeljünk, hogy a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes öregségi nyugdíjára való jogosultságnál továbbra sem lehet azonban szolgálati idő szerzésére kötött megállapodással jogosultsági időt szerezni, tehát az egyetemi idő így sem növelheti a jogosultsági időt.

A megállapodás kötéssel szerzett szolgálati idő ugyanis nem minősül jogosultsági időnek ennél a kedvezményes nyugellátásnál, mert ez nem keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő. Ha azonban a szükséges mértékű jogosultsági idő más időszakokból összegyűjtésre kerül, a kedvezményes nyugellátás összegének meghatározásánál természetesen a megállapodás kötéssel szerzett szolgálati idő is beszámításra kerül, az nem vész el.

Ugyanígy az 1998. előtti felsőfokú, nappali tagozatos tanulmányok idejére szerzett szolgálati idő sem jogosultsági idő a „nők 40” kedvezményes nyugellátásánál.

Fentieken túl lehetséges még egy módon szolgálati időt szerezni a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok ideje alatt. Egyre gyakrabban előfordul ugyanis az, hogy az egyetemista fiatal részmunkaidőben dolgozik nappali tagozatos tanulmányai mellett, részben jövedelem szerzés érdekében, részben jövőbeni munkahelye megtalálása céljából. Ezzel a részmunkaidős munkaviszonnyal is biztosítottá válik nevezett, ami természetesen szolgálati időt is jelent számára.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 28.

Hasznos tudnivalók a korhatár előtti ellátásról

Releváns jogszabályok: – 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2024-ben az 1959-ben születettek érik el nyugdíjkorhatárukat a 65. születésnapjukon. Ez az időpont a korhatár előtti ellátásban részesülők számára nagy változást hoz. A nyugdíjkorhatár betöltése korhatár […]

2024. október 24.

MASZSZ: kormány terve szembe megy az öngondoskodás elvével  

Nem ért egyet az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának tervével a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A kormány tervezett engedélye ugyanis szembe megy az öngondoskodás elvével, a rendszer eredeti rendeltetésével, miközben hitelfelvételre ösztönzi az embereket – olvasható a MASZSZ közleményében. A szövetség felszólítja a kormányt, hogy a pillanatnyilag kedvezőnek tűnő megoldással ne fossza meg az embereket a nyugodt időskor megalapozásának lehetőségétől.