Mit jelent az öregségi résznyugdíj?
Öregségi résznyugdíjra az a személy jogosult, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és legalább húsz helyett legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Öregségi résznyugdíjra az a személy jogosult, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és legalább húsz helyett legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
A családtámogatási ellátások igénybevétele a szolgálati időre és a nyugdíj összegére is hatással van.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmaz mind gyermekszüléshez, mind gyermekneveléshez kötődő szolgálati időt. Jó tudni, hogy ezek sok esetben nemcsak az anyák, hanem az apák, esetleg a nagyszülők részére is megállapításra kerülhetnek.
A nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összege szempontjából meghatározó jelentősége van a szolgálati idő hosszának. Szolgálati idő szerzésére bizonyos esetekben megállapodás-kötéssel is van lehetőség.
Januártól a Munka törvénykönyve módosítása nyomán bővült a részmunkaidő igénylésének lehetősége. Nézzük meg, hogy a részmunkaidőben töltött idő hogyan számít majd be a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe, illetve a nyugdíj összegébe.
A szolgálati idő hosszáról hivatalból adategyeztetéést indít a nyugdíjbiztosítási feladatot ellátó igazgatási szerv a nyugdíjkorhatár betöltése előtt három évvel. A nyugdíjbiztosító elküldött adatsorára reagálva észrevételt lehet tenni, amit vizsgálat követhet.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmaz mind gyermekszüléshez, mind gyermekneveléshez kötődő szolgálati időt. Jó tudni, hogy ezek a szolgálati idők sok esetben nemcsak az anyák, hanem az apák, esetleg a nagyszülők részére is megállapításra kerülhetnek.
A nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összege szempontjából meghatározó jelentősége van a szolgálati idő hosszának. Jó tudni, hogy szolgálati idő szerzésére megállapodás-kötéssel is van lehetőség.
Nem ugyanaz a nyugdíj jogosultsághoz (jár-e a nyugdíj?) és a nyugdíj összegéhez (mennyi lesz a nyugdíj?) figyelembe vehető szolgálati idő mérték.
Amennyiben a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.
Az egyeztetési eljárás legfontosabb célja, hogy a leendő nyugdíjasok a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő biztosítási jogviszonyaikról, a megszerzett és a nyugdíjnál figyelembe vehető kereseteikről aktív korban – a nyugdíjigény bejelentése előtt – tájékoztatást kapjanak.
A szolgálati idő mértéke, hossza meghatározó jelentőségű a nyugdíj jogosultság és a nyugdíj összege szempontjából is. A szolgálati idő elsősorban biztosítási jogviszony alapján keletkezik. Nézzük meg, lehetséges-e akkor is szolgálati időt szerezni, amikor azért nincs biztosítási jogviszony, mert nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytat valaki.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmaz mind gyermekszüléshez, mind gyermekneveléshez kötődő szolgálati időt. Ezek a szolgálati idők sok esetben nem csak az anyák, hanem az apák, esetleg a nagyszülők részére is megállapításra kerülhetnek.
Az 1957-ben születettek 2022-ben töltik be nyugdíj-korhatárukat, a 65. életévet, és dönthetnek a nyugdíjba vonulás mellett. életkorra tekintet nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.
Számos kérdés felvetődhet az átlagkereset meghatározása kapcsán. A következőkben a táppénzt érintő jogesetet mutatunk be.
Az egyéni vállalkozó biztosítással járó jogviszonyának azon időtartamát lehet szolgálati időként elfogadni, mely alatt a vállalkozó a jogviszony fennállása alatt hatályos jogszabályokban meghatározott bevallást eszközölt, abban megjelölt és adott év hatályos jogszabályai alapján meghatározott mértékű járulékot fizetett, valamint egyéb bejelentkezési kötelezettségeinek is eleget tett. Járulék bevallás nélkül a befizetések jogcím nélküliek, túlfizetésről, hiányról csak bevallás ismeretében lehet beszélni, és a befizetést is csak bevallás megléte esetén lehet járuléknak tekinteni. Sok esetben azonban egy-egy feltétel hiányzik, melyek együttes teljesítéséről a nyugdíjat igénylők sokszor nem is tudnak. Jogeset.
A 2021. július 1-jétől hatályos jogszabály-módosítás rendezi azt a helyzetet, amikor az egyeztetési eljárás során kiadott, véglegessé vált határozatban elismert szolgálati idő, jogosultsági idő utólagos módosítása válik indokolttá.
Bemutatjuk, hogy az egyes családtámogatási ellátások milyen kapcsolatban állnak a nyugdíjra jogosító szolgálati idővel.
Az egyéni vállalkozó biztosítással járó jogviszonyának azon időtartamát lehet szolgálati időként elfogadni, mely alatt a vállalkozó a jogviszony fennállása alatt hatályos jogszabályokban meghatározott bevallást eszközölt, abban megjelölt és adott év hatályos jogszabályai alapján meghatározott mértékű járulékot fizetett, valamint egyéb bejelentkezési kötelezettségeinek is eleget tett. Sok esetben azonban egy-egy feltétel hiányzik, melyek együttes teljesítéséről a nyugdíjat igénylők nem is tudnak. Jogeset.
Vajon ha a nyugdíj-jogosultsághoz csak egy kicsi hiányzik, de a fennálló élethelyzet miatt nagyon szükséges lenne, hogy a nyugdíj megállapításra kerüljön, van-e lehetőség az egyéni körülmények, problémák alapján kedvezmény nyújtására, méltányosság gyakorlására?