Melyik minimálbér után fizet járulékot az ügyvezető?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mióta a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) átértelmezte a minimálbér fogalmát, rengeteg munkával találja szembe magát a könyvelő, amikor azt keresi, hogy egy adott tevékenységhez milyen szintű végzettség szükséges. Ráadásul nem a magánszemélynek a meglévő végzettsége az irányadó, hanem a tevékenységhez előírt képzettség, ami gyakran nem egyértelmű a FEOR-ban. Ehhez jött még hozzá idén az ügyvezetők minimum járulékkötelezettsége, melynek alapja a minimálbér. De melyik?

Ha megnézzük a Tbj. fogalomrendszerét, akkor a minimálbér:

1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Tehát keressük a középfokú iskolai végzettség vagy középfokú szakképzettségre vonatkozó előírást. (Megjegyzem, hogy még a nagyrészt fizikai jellegű szakmunkák is középfokú szakképzettséget igényelnek.) Amikor a középfokú végzettséget igénylő társas vállalkozói tevékenysége (személyes közreműködése) minimális járulékbefizetésének alapját keressük, akkor a garantált bérminimum (jelenleg 108.000 Ft/hó) az alapja a járulékoknak. Az ügyvezetőkkel kapcsolatban még az állami adóhatóság sem talált olyan előírást, hogy a gazdasági társaság irányítása, a döntések meghozatala, és a cég képviselete középfokú végzettséget (iskolai vagy szakmai) igényelne. Erről kiadtak egy tájékoztatást is, melynek alapján az ügyvezetők minimum-járulékának alapja a minimálbér, melynek mértéke jelenleg 93.000 Ft/hó.

Nézzük a számokat:

megnevezés	személyesen közreműködő társas vállalkozó	ügyvezető társas vállalkozó
1.sor kiindulási alap a minimálbér, ha nem keres ennél többet a vállalkozó	108.000	93.000
2. sor nyugdíjjárulék alapja = 1. sor * 1	108.000	93.000
3. sor 10% nyugdíjjárulék = 2. sor * 0,10	10.800	9.300
4. sor egészségbizt. és munkaerőp. járulék alapja = 1. sor * 1,5	162.000	139.500
5. sor 8,5% egészségbiztosítási és munkaerőp. járulék= 4. sor * 0,085	13.770	11.858
6. sor szociális hozzájárulási adó alapja 1. sor * 1,125	121.500	104.625
7. sor 27% szociális hozzájáru- lási adó = 6. sor * 0,27	32.805	28.249
összes befizetendő	57.375	49.407

Ha ennyire egyszerű lenne a kötelezően befizetendő járulékok mértéke, akkor nem írtam volna azt a 11 különböző esetet az előző cikk végén. Még így sem tudok a gyakorlatban előforduló minden esettel foglalkozni (például: nyugdíjas társas vállalkozó).

A feltett kérdésekből az szűrhető le, hogy vagy a társadalombiztosítási fogalomrendszert nem ismerik, vagy pedig nem tudnak végigvizsgálni egy konkrét esetet a fogalmak és feltételek alapján a gyakorlatban. Ezért sok bejelentést elmulasztottak és nem küldenek be nullás 08-as bevallást. (Nem mindig lehet kiváltani az „NY” jelű nyomtatvánnyal.)
Egyszerűen meg kell tanulni, hogy kit nevezünk társas vállalkozónak.

Társas vállalkozó:

1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
4. 4. az egyéni cég tagja,
5. 5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak (személyesen közreműködő) minősül.

A Tbj. 5.§ (1) bekezdésének f) pontja szerint biztosított a nem nyugdíjas társas vállalkozó (a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó).
Ha biztosított, akkor be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon a biztosítási jogviszony kezdetét és végét, valamint az esetleges változásokat.
A társas vállalkozó illetve a társas vállalkozás törvényi meghatározásból sok mindent le lehet szűrni. Például:

• A kft munkájában személyesen közreműködő tulajdonos elsődlegesen a ténylegesen végzett tevékenysége alapján tekintendő társas vállalkozónak és ennek megfelelően biztosított.
• – A Tbj. felsorolja a társas vállalkozásokat is a 4.§-ban, ahol nem szerepel a részvénytársaság, tehát nem lehetnek társas vállalkozók a tulajdonosai sem (ők részvényesek). Ezért őket nem érinti a jelenlegi írás témája. A részvénytársaság vezetőit valamilyen más jogviszonyban (munkaviszony, megbízás,) foglalkoztatják. Az erre vonatkozó okmányt kell figyelembe venni a biztosítás elbírálásánál.
• – A társas vállalkozó alapvetően a felvett jövedelem alapján fizeti a járulékokat. Abban az esetben azonban, ha a javadalmazása nem éri el a járulékminimum alapját, akkor is be kell fizetni a minimumot.

Például, ha az ügyvezetőnek társas vállalkozóként havi 94.000 forint a díjazása, akkor a nyugdíjjárulékot ennek alapján fizeti, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot 139.500 forint után, a szociális hozzájárulási adót pedig a Kft 104.625 forint után. Ha azonban havi 139.500 forintot keres, akkor ez az összeg lesz mindegyik járulékának az alapja. Amennyiben ténylegesen nem vesz fel jövedelmet, akkor a minimum járulékokat be kell fizetnie, ha nincs máshol biztosítási jogviszonya. (Erre még visszatérünk.)

• – Ha a korlátolt felelősségű társaságnak egy magánszemély mellett egy betéti társaság a tulajdonosa és az ügyvezetőt is „ő adja”, vagyis külsős, akkor nem érinti az ügyvezetőt – aki lehet munkaviszonyban vagy megbízással is, – a 2012. évi változás. (Olyannal is találkoztam, hogy az ilyen külsős ügyvezetőt a bt. foglalkoztatja.)

---