Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ha a különböző társadalombiztosítási ellátásaik mellett az érintettek betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt, sokszor feltett kérdés , hogy van-e jelentősége ennek a ténynek az ellátásuk szempontjából, illetve lehet-e változtatni az ellátás összegén.
2019-ben az 1955-ben születettek kerültek ebbe a helyzetbe nyugdíj korhatáruk, a hatvannegyedik életév betöltésekor. 2020. második félévében az 1956. első félévében születettek fogják betölteni nyugdíj korhatárukat a hatvannegyedik életév betöltését követő 183. napon. ( Az 1956. második félévében születettek 2021. első félévében fogják betölteni ezt a korhatárt.)
2012.január 1.óta öregségi nyugdíjat csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet igénybe venni. Ez alól a rendelkezés alól a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása képez kivételt, amely életkorra tekintet nélkül öregségi teljes nyugdíjat jelent a negyven év jogosultsági idő megléte esetén.
Az öregségi nyugdíj fentiek szerinti, első alkalommal történő megállapítása mellett azonban előfordulnak olyan esetek is, amikor egy korábbi ellátásban részesülő személy tölti be a nyugdíj korhatárát az ellátás folyósítása során.
Kétféle helyzetben is bekövetkezhet ez az esemény, egyrészt a korhatár előtti ellátásban, másrészt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülőknél.
A nyugdíj korhatár betöltése korhatár előtti ellátásnál
A korhatár előtti ellátás vonatkozásában emlékeztetőül tekintsünk vissza arra, hogy 2012. előtt többféle okból, jogcímen volt lehetőség a nyugdíj korhatár betöltését megelőzően öregségi nyugdíjat igénybe venni (például hosszú szolgálati idő alapján előrehozott öregségi nyugdíjat, hivatásos szolgálati jogviszony alapján szolgálati nyugdíjat).
Ezek az ellátások a módosuló szabályokra tekintettel 2012. január 1-től korhatár előtti ellátásként kerültek tovább folyósításra az érintett személy nyugdíj korhatár eléréséig.
A korhatár előtti ellátások összege a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelésének mértékével emelkedik is.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől az ellátás változatlan összegben öregségi nyugdíjként kerül továbbfolyósításra.
A korhatár előtti ellátások folyósítása mellett korlátozott összeghatárig lehet keresőtevékenységet folytatni is. Ez a jövedelemhatár évente a minimálbér tizennyolcszoros összege, 2020-ban 2.898.000 forint.
A korhatár előtti ellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel az érintett személy szolgálati időt szerez nyugdíjjárulék fizetése alapján. Mivel a korhatár előtti ellátás nem nyugdíj, az ellátásban részesülő nem nyugdíjas, így szerezhet további szolgálati időt, szemben az öregségi nyugdíjban részesülő munkavállalókkal.
Ha a korhatár előtti ellátás folyósításának időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerez az ellátásban részesülő személy, öregségi nyugdíjkorhatárának betöltésétől, amely időponttól korhatár előtti ellátását már öregségi nyugdíjként kapja, kérheti öregségi nyugdíjának ismételt megállapítását.
Ezt a lehetőséget a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 18. §-a tartalmazza.
Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérhető. Az ismételt megállapításhoz szükséges szolgálati idő 2012. január 1. és a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időben szerezhető.
A kezdő időpont azért ez a nap, mert ettől az időponttól lépett hatályba a korhatár előtti ellátásokról szóló jogszabály, ettől a naptól történhetett legkorábban a korhatár előtti ellátás folyósítása.
Ha az ismételten megállapított öregségi nyugdíj összege magasabb, mint a korhatár betöltésétől öregségi nyugdíjként folyósított összeg, a jövőben ez kerül folyósításra.
A korhatár előtti ellátásban részesülő személy halála esetén a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során is alkalmazni kell a fentieket azzal, hogy ahol fenti rendelkezések öregségi nyugdíj korhatár betöltését említik, azon az elhunyt jogszerző halálát kell érteni.
Az ismételt megállapítás lehetőségét tartalmazó szabályok vonatkoznak a szolgálati járandóságban részesülőkre is.
A megváltozott munkaképességű személyek nyugdíj korhatár betöltése
Azok a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek, akik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban Mmtv.) hatályba lépésekor – 2012. január 1-jén – az 57. életévüket már betöltötték, azaz 1955. január 1-jét megelőzően születtek, nyugdíjkorhatáruk betöltésekor választási lehetőséggel rendelkeznek.
Az Mmtv. 32. § (4) bekezdése szerint az 1955. január1-je előtt született és 2011. december 31-én I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől kérhetik, hogy rokkantsági ellátásuk a nyugdíjkorhatár betöltését követően öregségi nyugdíjként kerüljön továbbfolyósításra.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy öregségi nyugdíj megállapítását is kérheti.
