Ha a különböző társadalombiztosítási ellátásaik mellett az érintettek betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt, sokszor feltett kérdés , hogy van-e jelentősége ennek a ténynek az ellátásuk szempontjából, illetve lehet-e változtatni az ellátás összegén.
Mintegy 154 ezer aktív korú, megváltozott munkaképességű embernek van munkája Magyarországon - mondta Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért felelős államtitkára.
A kormány intézkedéseinek és egyre bővülő támogatásainak köszönhetően 2010 óta két és félszer annyi megváltozott munkaképességű embernek van munkája - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma pénteken.
Több kormányzati ösztönző is segíti a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, ilyen például a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó csökkentése, illetve a bértámogatás.
Az idei nyugdíjas foglalkoztatási kedvezmények kapcsán felmerülhet a kérdés, vonatkoznak-e a kedvezmények a rehabilitációs ellátás, vagy rokkantsági ellátás mellett munkaviszonyban álló munkavállalókra.
A megváltozott munkaképességűek elhelyezkedési lehetőségeinek folyamatos javítását célzó intézkedések, valamint a munkaerőhiány együttes hatására a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája a 2011-ben mért 18 százalékról mára 35 százalék körüli szintre emelkedett a Trenkwalder becslése szerint.
Gyakran kérnek tanácsot azzal az élethelyzettel kapcsolatban, amikor valaki jelentős egészségi problémákkal küzd, de az ebben az esetben igénybe vehető társadalombiztosítási ellátáshoz szükséges jogosultsági feltétellel, a meghatározott mértékű biztosítási idővel személyes okok miatt sajnos nem rendelkezik.
A hivatalos ügyek intézésével kapcsolatban, így a társadalombiztosítási ellátások intézése során is kétféle pénzügyi vonatkozású kérdés szokott felmerülni: egyrészt az, hogy az eljárás költség-, vagy illeték köteles-e, másrészt az, hogy az ügyintézéssel kapcsolatos utazáshoz igényelhető-e utazási költségtérítés, vagy sem.
A 2019-es nyugdíjas foglalkoztatási kedvezmények kapcsán felmerül a kérdés, vonatkoznak-e a kedvezmények a rokkantsági ellátás mellett munkaviszonyban álló munkavállalókra, ami azért is érdekes kérdés, mert munkajogilag a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nyugdíjasnak minősül.
A rehabilitációs hozzájárulás 8 százalékos növekedése - személyenként 1 millió 341 ezer forintra - a korábbinál is erősebb ösztönzést jelent majd a rokkantak foglalkoztatására. Eközben januártól 207 ezerről 223 500 forintra emelkedett a rokkantsági ellátás mellett végezhető munka jövedelemkorlátja is.
A munkaviszony, a foglalkoztatás terén több szabálynál találkozunk a jelentős, tartós egészségi problémával küzdő munkavállalók védelmével, kedvezményeivel kapcsolatos rendelkezésekkel.
Mit lehet tenni, amikor valaki jelentős egészségi problémákkal küzd, de a meghatározott mértékű biztosítási idővel nem rendelkezik?
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, azaz rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülők meghatározott feltételek szerint vállalhatnak munkát ellátásuk folyósítása mellett.
Jövőre 42 milliárd forinttal támogatja a kormány a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató akkreditált cégeket - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hétfőn Budapesten.