Miként fizet járulékot a szociális szövetkezet tagja?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szociális szövetkezetekben való tagi munkavégzés és a társadalombiztosítás viszonyát tisztázza közleményében a NAV.
A szociális szövetkezetekben a személyes közreműködésként előírható munkavégzés kizárólag munkaviszonyban, vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban volt teljesíthető. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 2013. május 3-tól lehetőség biztosít arra, hogy meghatározott esetekben önmagában már a tagsági jogviszony is elégséges legyen a szövetkezetben a munkavégzéshez, a szövetkezet közös gazdasági tevékenységében való részvételhez. Az említett időponttól az iskolaszövetkezetnek nem minősülő szociális szövetkezetek esetében a személyes közreműködés sajátos formája lehet a közös termelésben való, tagsági viszonyon alapuló közvetlen közreműködés (tagi munkavégzés).
Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt kizárólag a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn. Amennyiben a tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tag munkavégzésre irányuló más jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e más jogviszonya alatt a tagi munkavégzési jogviszony szünetel.
| RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények |
|
|
A szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja – kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát – egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja után 6 660 forint (napi 222 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot, a tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt azonban az említett közteherfizetésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.
A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot.
A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25%-ának, a harmadik évben 50%-ának, a negyedik évben 75%-ának, az ötödik évtől 100%-ának megfizetésére kötelezett.
A kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal vehet igénybe. Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a kedvezmény a négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban érvényesíthető, a kedvezmény mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszonyban érvényesített kedvezmény időtartamát. A kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata arról, hogy utána másik szociális szövetkezet nem érvényesít kedvezményt, vagy a megelőző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána kedvezményt. A jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány, bírság és pótlék a tagot terheli.
A szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonya szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem eredményez.
Bevallás, bejelentés, igazolás kiadás
A szociális szövetkezetnek tehát a ’08-as bevallásban az NFA által átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék összegét szerepeltetnie kell.
A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy
a) jogviszonyának kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése előtt,
b) jogviszonyának megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését 8 napon belül
az egészségbiztosítási szervnek jelenti be.
A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja részére a tárgyévet követő év január 31-éig igazolást ad ki a jogviszony időtartamáról, a nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékról és az abból érvényesített kedvezményről. A jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.
Egyszerűsített foglalkoztatás
A szociális szövetkezetben az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 1. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott napi munkavállalói létszámkeretre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni.
A foglalkoztatási szövetkezet azonban az Efo tv. szabályait kell alkalmazza, ha a tagjait munkaerő-kölcsönzés keretében mezőgazdasági, vagy turisztikai idénymunkára kölcsönzi ki, azzal, hogy munkáltató alatt a foglalkoztatási szövetkezetet kell érteni – olvasható a NAV közleményében.
