Mit jelent a megváltozott munkaképesség árvaellátás esetén?

A hozzátartozói nyugellátások területén a megváltozott munkaképességnek több esetben is jelentősége van, így az árvaellátásnál is.

Fontos ismerni azt a rendelkezést is, mely szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alkalmazásában megváltozott munkaképességű az, akinek egészségi állapota legfeljebb ötven százalékos.

Ez a követelmény eltér a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira – rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás – való jogosultság szabályától, ahol megváltozott munkaképességűnek az a személy minősül, akinek egészségi állapota hatvan százalékos, vagy kisebb mértékű.

Árvaellátás

Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel.

Ha a kellő mértékű szolgálati idővel a szülő nem rendelkezett, kivételes méltányosságból állapítható meg a nyugellátás.

Megváltozott munkaképességű árva

Az egészségi probléma, azaz a megváltozott munkaképesség is jogosító feltétel lehet:

• ha a szülő elhalálozása a gyermek tizenhatodik (illetőleg oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a huszonötödik) életévének betöltése előtt következett be és a gyermek ekkor már megváltozott munkaképességű volt,
• továbbá akkor, ha az árva az árvaellátás folyósításának megszűnése előtt vált megváltozott munkaképességűvé.

Mindkét esetben az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a megváltozott munkaképesség tartamára jár.

Az életkori időhatárok az árvaellátásra való jogosultság időtartamából erednek.

Tizenhat éves korig alanyi jogon jár az árvaellátás, azaz függetlenül attól, hogy az árva folytat-e tanulmányokat. A gyakorlatban azonban a tankötelezettségre figyelemmel szinte minden esetben tanul is az árva.

A tizenhatodik életév betöltését követően az árvaellátás akkor jár, ha a gyermek nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt.

Ez esetben az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, legfeljebb azonban a huszonötödik életév betöltéséig jár.

A huszonötödik életévét betöltött, felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytató személy árvaellátásának meghosszabbítása az első – alap és mester – vagy osztatlan – képzésben, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb a huszonhetedik életév betöltéséig engedélyezhető.

Megváltozott munkaképességű szülő

Az árvaellátás összegénél az árva életben lévő szülőjének egészségi állapota jelentős hatással van az ellátás összegére.

Az árvaellátás összege gyermekenként harminc százaléka az alapul szolgáló nyugdíjnak, azaz annak a nyugellátásnak, amely az elhunytat öregségi nyugdíjként halálának időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Abban az esetben azonban, ha az árva életben lévő szülője megváltozott munkaképességű, az árvaellátás hatvan százaléka az alapul szolgáló nyugdíjnak, tehát annak az öregségi nyugellátásnak, amely az elhunyt szülőt halála hónapjában megillette, vagy megillette volna.

Amennyiben az életben lévő szülő már nem minősül megváltozott munkaképességűnek, azaz egészségi állapota javult, az az ötven százalékos mértékűnél már magasabb, a változás időpontját követő hónap első napjától kezdődően kerül csökkentésre harminc százalékos mértékűre az árvaellátás.

Ha az életben lévő szülő egészsége a már folyósított (harminc százalékos mértékű) árvaellátás időtartama alatt romlik meg, ekkor válik megváltozott munkaképességűvé a szülő, az árvaellátást a változást követő hónap első napjától kezdődően kell hatvan százalékos mértékűre emelni.

---