Nyugdíj- és tb-ügyek: mikor kerül pénzbe az ügyintézés?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hivatalos ügyek intézésével kapcsolatban kétféle pénzügyi vonatkozású kérdés is fel szokott merülni: egyrészt az, hogy az eljárás költség-, illeték köteles-e, másrészt az, hogy az ügyintézéssel kapcsolatos utazáshoz igényelhető-e utazási költségtérítés, vagy nem. Sorban válaszolunk a kérdésekre.


A kérdésekre ügytípusonként más és más a válasz.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny. ) 81. §-a szerint a társadalombiztosítási nyugellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos eljárások, valamint az e törvény szerinti más eljárások a törvényben meghatározott esetek kivételével illeték- és költségmentesek.

Illetékkötelesek azok a társadalombiztosítási szerv követelésével kapcsolatos fizetési könnyítésre (tartozás mérséklésére, elengedésére, vagy fizetési kedvezmény engedélyezésére) irányuló kérelmekkel összefüggő eljárások, ahol a kötelezett jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése, jogalap nélkül felvett ellátás megtérítése, baleseti ellátás vagy társadalombiztosítási ellátás megtérítése tárgyában hozott fizetésre kötelező határozatban foglaltak enyhítését kéri.

Illetékköteles a mulasztási bírsággal kapcsolatos fizetési könnyítés engedélyezése iránti eljárás is.

A fizetési kedvezményekkel kapcsolatos illetékfizetés 2017. július 1-től alkalmazandó részletes útmutatóját (az illeték fizetés módja, helye) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján tekinthetjük meg.

Ez esetekben az illeték ún. általános tételű eljárási illeték, amely jelenleg 3.000 Ft összegű.

Nyugdíjügyek intézése során tehát igen kedvező helyzetben vannak az ügyfelek, mert az eljárás teljesen költség- és illetékmentes beleértve az esetleges fellebbezési eljárást is.

Az általános tételű illeték megfizetéséhez kötött, fizetési könnyítéssel kapcsolatos eljárások is elviselhető anyagi terhet jelentenek a kérelmező számára.

Hasonló módon szabályoz az egészségbiztosítási ellátásokkal kapcsolatban a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban Eb.tv.) is 75/A §-ában.

A rendelkezés szerint az egészségügyi szolgáltatás, táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék biztosított általi igénybevételével kapcsolatos eljárások költség- és illetékmentesek.

A költség- és illetékmentesség kiterjed a magánszeméllyel szemben jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás, illetve jogalap nélkül igénybe vett természetbeni ellátás visszafizetése, megtérítése címén fennálló követeléssel kapcsolatos fizetési könnyítésekre (mérséklés, elengedés, méltányosságból részletfizetés engedélyezése) is.

A mentesség vonatkozik az Eb.tv. 72. §-a szerinti kamattal, késedelmi pótlékkal, mulasztási bírsággal kapcsolatos fizetési könnyítés iránti kérelemre is.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos, a törtvényben meghatározott eljárás, ide értve a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére irányuló eljárást is, költség- és illetékmentes (a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 14. § (2) bekezdés szerint).

A családtámogatási ellátások terén is hasonló helyzettel találkozunk, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban Cst.) 40.§-a kimondta, hogy a családtámogatási ellátások (családi pótlék, gyermekgondozási támogatás, anyasági támogatás) iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

[htmlbox Tb_Kommentár]

 

Költségtérítés

A hivatalos ügyek intézésével kapcsolatban felmerülhetnek különböző kiadások, közöttük elsősorban útiköltség kifizetése.

Sok esetben felmerül a kérdés, az ügyintézéssel kapcsolatos útiköltség megtérítése kérhető-e a hivataltól.

Társadalombiztosítási ügyekben a válasz erre a kérdésre a fenti szabályozástól eltérő úton található meg. Ebben a kérdésben ugyanis úgy adható meg a válasz, hogy arról rendelkezik jogszabály, ha jár az ügyintézéshez utazási költségtérítés, ha ilyen rendelkezés nincs, a válasz nemleges.

Végigtekintve a két társadalombiztosítási ágazat, az egészségbiztosítás, illetve a nyugdíjbiztosítás szabályain, az egészségbiztosítás természetbeni ellátásai, az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során találkozunk utazási költségtérítés biztosításával igen szigorú szabályok szerint.

Az Eb. tv. 22.§-a tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amikor a beteg és indokolt esetben kísérője orvosi ellátáshoz, kezeléshez történő utazásához utazási költségtérítésre jogosult. Más esetben, például igénybenyújtás, vagy európai egészségbiztosítási kártya kiváltása esetén nem igényelhető utazási költség. A Tny-ben nem találkozunk utazási költségtérítésre vonatkozó szabályokkal, nyugdíjügyintézéssel kapcsolatban ugyanis utazási költségtérítésre lehetőség nincs.

Erre figyelemmel kell lenni abban az esetben is, ha nyugdíj-ügyfélszolgálatot kívánunk felkeresni akár tájékoztatás, akár konkrét nyugdíj ügyintézés érdekében, és akkor is, ha postai úton, vagy telefonon, elektronikus úton is intézhető ügyekben mégis a személyes ügyintézést választjuk. A költségkímélő ügyintézés érdekében van lehetőség több helyen is az ügyintézésre.

A családtámogatási ellátásokkal, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos ügyintézés során sem igényelhető utazási költségtérítés.

[htmlbox mt_kommentar]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 3.

A nyugdíjmegtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetséges hatásai

A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása a pénztártagok hosszútávú érdekeit tudja szolgálni és még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerdán.

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.