Nyugdíj mellett dolgozik? Nem jár jövőre a fél százalékos emelés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megszűnik a munkaviszonyból származó 0,5 százalékos nyugdíjemelés, de 10 százalékkal nőhetnek a nyugdíj melletti keresetek – hívta fel a figyelmet közleményében a NEXON.

Az idei év lesz az utolsó, amikor a nyugdíjasok munkaviszonyból származó jövedelme kötelező alapját képezi a jövő évi nyugdíjemelésnek. Ilyen jogcímen utoljára érkezik pénz. Ezzel együtt a nyugdíj melletti munkaviszony után jövőre már nem kell járulékot fizetni, és ez bőven ellentételezi az előbbi veszteséget.

A nyugdíj mellett keresettel is rendelkezők egyik szeme sír, a másik meg nevet. Így összegezték a jövő évi változásokat a NEXON szeptember 19-én tartott konferenciáján a résztvevők. Szomorkodásra az adhat okot, hogy jövőre utoljára vehetik kézhez az idén elért keresetük után – az automatikusan járó és hivatalból megállapított – 0,5 százalékos nyugdíjnövelést. A 2007 óta fennálló jogintézménynek köszönhetően éppen a napokban juttatta el a jogosultak részére a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az elmúlt kilenc hónapra járó 0,5 százalékos emelés összegét, illetve az erről szóló határozatot. Több esetben előbb érkezett meg a pénz a számlára, mint az erről szóló határozat a postaládába.

Az új jogszabályok értelmében a munkaviszonnyal is rendelkező nyugdíjasok számára az idén elért, a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával 2019-ben utoljára állapítanak meg nyugdíjnövelést, mivel jövő évtől új szabályozás lép életbe. Ennek lényegét úgy lehet összefoglalni, hogy 2019. január 1-től a nyugdíjas nem kap munkaviszonyból származó munkabére után 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelést, mert ez a növelés csak a nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem után állapítható meg. (A 2018. évi keresetek, jövedelmek után járó növelést 2019. szeptemberében természetesen még hivatalból megállapítja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, mert a kiszámítás értelem szerűen a tárgyévet követően történik.) A jogszabályváltozások értelmében a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint munkaviszonyban álló nyugdíjas azonban – ebből a jogviszonyból származó jövedelme után – 2019. január 1-től nem fizet nyugdíjjárulékot. Ha viszont nincs nyugdíjjárulék fizetés, akkor nem keletkezik jogosultság sem a jövedelem után 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre. Jövőre keletkező jövedelmük miatt ezért nem számíthatnak emelésre 2020-ban az érintettek.

Legalább két tényező azonban ellensúlyozza a fenti kiesést.

Az egyik, mivel a munkaviszonyban álló nyugdíjas után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, ezért nettó jövedelme magasabb lesz a nyugdíjjárulék mértékével, azaz 10 százalékkal, amelynek éves összege nagyságrenddel haladhatja meg a 0,5 százalékos nyugdíjnövelésből származó éves bevételt. A másik pedig az lehet, hogy nem kell sutba dobni a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés intézményét a jövőben sem, mert lehet keresőtevékenységet folytatni munkaviszonyon kívüli formában is, amelyre továbbra is fennáll a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség. Ha pedig van nyugdíjjárulék fizetés, akkor van nyugdíjnövelésre alapot adó jövedelem is, azaz a 0,5 százalékos nyugdíjnövelést hivatalból megállapítják. Ilyen keresőtevékenység lehet például megbízási szerződés alapján végzett munka, amelyből származó jövedelem továbbra is nyugdíjjárulék köteles marad.

A változások komoly előkészületet és odafigyelést igényelnek a bérügyvitel világában dolgozóktól – zárul a NEXON közleménye.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.

2024. október 3.

A nyugdíjmegtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetséges hatásai

A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása a pénztártagok hosszútávú érdekeit tudja szolgálni és még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerdán.