Nyugdíj rögzítésének változásai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Azt tervezem, hogy néhány év múlva, ha elérem a nyugdíjkorhatárt, még tovább dolgozom, de nyugdíjamat rögzíttetem. Olvastam, hogy változik az ezzel kapcsolatos szabályozás. Mi várható?

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 82. §-a a Tny. 1998. január 1-jén történt hatályba lépése óta 2022. augusztus 31-éig az alábbiakat rögzítette:

„(1) Az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását (a továbbiakban: rögzített nyugdíj). Amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején – amennyiben számára kedvezőbb – választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésére rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett. Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdés arra, akinek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjazás időpontjáig eltöltött idő legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat (állandó özvegyi nyugdíjat) folyósítottak.”

A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény 32. § (2) bekezdése módosította a Tny. 82. § (1) bekezdését.

A 2022. szeptember 1-jétől hatályos módosítás értelmében az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapításáról – az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén – kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjára lehet rendelkezni. (Az öregségi nyugdíjat kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjára lehet rögzíteni akkor is, amennyiben ezzel a lehetőséggel az igénylő az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésének napját követő hat hónapon túl kíván élni.)

A nyugdíj rögzítésének jogalkotói indoka – az ellátás igénybevételével nem járó aktív életpálya időtartamának kitolása – változatlan. Ugyancsak változatlanok a rögzítés feltételei (öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati idő megszerzése) és következményei. Tehát amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején – amennyiben számára kedvezőbb – választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésére rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.

Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, továbbra sem minősül öregségi nyugdíjasnak. És továbbra sem vonatkozik a nyugdíjrögzítés lehetősége arra, akinek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjazás időpontjáig eltöltött idő legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat (állandó özvegyi nyugdíjat) folyósítottak.

A kérdésre Kiss Sándor válaszolt.

Az Adó Jogtár plusz és prémium szintjén elérhető TB kérdés-válaszok adatbázis évente 50 kérdéssel bővül. Új sorozatunkban a legfrissebb kérdések közül válogatunk.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás

Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.

2024. június 24.

Mit jelent a nyugdíjelőleg?

Sokaknak nyugdíj-igényük benyújtása után először nyugdíjelőleget állapítanak meg. Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmazza.