Hogy alakul a nyugdíj részmunkaidő esetén 2023-ban?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Januártól a Munka törvénykönyve módosítása nyomán bővült a részmunkaidő igénylésének lehetősége. Nézzük meg, hogy a részmunkaidőben töltött idő hogyan számít majd be a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe, illetve a nyugdíj összegébe.

Gyakori, hogy rövidebb, vagy hosszabb ideig részmunkaidőben dolgozik valaki. Különösen igaz ez a kisgyermekes szülők esetében, amikor átmenetileg részmunkaidőben dolgoznak. A gyermeknevelés és a munkavégzés összehangolhatósága érdekében ugyanis a gyermek négyéves koráig, három, vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hat éves koráig a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő (nyolc óra) felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani, azaz köteles a részmunkaidős foglalkoztatást lehetővé tenni. [Lásd a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 61.§ (3) bekezdését]

Bővült a kör

2023. január 1-jétől tovább bővült a részmunkaidő igénylésének lehetősége, mert a munkavállaló gyermeke nyolc éves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló a munkaviszony első hat hónapját kivéve kérheti részmunkaidőben történő foglalkoztatását.( A kérelem esetleges elutasítása esetén a munkáltató a döntést köteles megindokolni, jogellenes elutasítás esetén a bíróság pótolja a hozzájárulást.) Az új szabályt a Mt. 61.§ (4) és (6) bekezdése tartalmazza.

A fentiekre irányuló munkavállalói döntéshez nézzük meg, hogy a részmunkaidőben töltött idő hogyan számít majd be a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe, illetve a nyugdíj összegének meghatározásához.

Az öregségi nyugdíj összege a szolgálati idő hosszától, és a nyugdíj alapjául szolgáló, nyugdíj járulék köteles keresetektől függ. (Nyugdíj járulék alatt 2020. július 1-jétől a társadalombiztosítási járulékot is értjük.)

Igaz ugyan, hogy az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultsághoz elegendő húsz év szolgálati idő, a nyugdíj összegénél azonban fontos meghatározó tényező a szolgálati idő hossza is. Ezért komoly jelentősége van annak, hogy hány év szolgálati idő alapján kerül sor a nyugdíj összegének kiszámítására.

Példa

Abban az esetben, ha a nyugdíjkorhatárt betöltött személy éppen csak húsz év szolgálati idővel rendelkezik, a nyugdíj összege az alapjául szolgáló havi átlagkereset ötvenhárom százaléka lesz.

Amennyiben ez a személy ennél hosszabb, például negyven év szolgálati idővel rendelkezik, a nyugdíj összege az alapjául szolgáló havi átlagkeresetnek már nyolcvan százaléka lesz, és minden további szolgálati idő év után újabb két százalékkal nő ez a mérték, mely növekedés egészen a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset száz százalékáig terjedhet.

Vajon részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén mi történik a szolgálati idővel?

A minimálbér szerepe

Ha a részmunkaidőben történő foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, a nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.

Akkor azonban, ha a nyugdíj járulék alapjául szolgáló kereset nem éri el a minimálbér összegét, már más a helyzet.

A szolgálati idő hossza ugyanis a nyugdíjnál két ponton is lényeges tényező, egyrészt a nyugdíj jogosultságnál (azaz kaphat-e nyugdíjat a személy), másrészt a nyugdíj mértékénél (azaz mekkora lesz a nyugdíj összege).

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 39.§-ában foglaltak szerint, ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében (például munkaviszonyban) elért nyugdíj járulék alapját képező keresete nem éri el a minimálbér összegét, akkor az időtartamot eltérően kell kezelni a nyugdíj jogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából.

A nyugdíj jogosultsághoz az adott időszak teljes egészében szolgálati időnek számít.

Példa

Például egy húsz éven át részmunkaidőben töltött időszak akkor is húsz év szolgálati időt fog jelenteni a nyugdíj jogosultságnál – tehát teljesül az öregségi teljes nyugdíjhoz megkívánt szolgálati idő követelmény -, ha a kereset mindig kevesebb volt a minimálbérnél, mert élve az erre vonatkozó munkajogi lehetőséggel, a részmunkaidő teljes munkaidőhöz viszonyított hosszához igazodóan a kereset is csak időarányos része volt a minimálbérnek.

A nyugdíj összegénél viszont már számítani fog, hogy a megszerzett szolgálati idő (ebben a példában a húsz év munkaviszony) alatt nem a minimálbér teljes összege után történt meg a nyugdíj járulék fizetés, hanem az alacsonyabb kereset miatt annak csak egy része után.

Ebben az esetben ugyanis, azaz a nyugdíj összegéhez a szolgálati időt a nyugdíj járulék alapul szolgáló kereset és a mindenkori minimálbér aránya alapján kell kiszámítani [Tny. 39.§ (1) bekezdés].

Ez az arányos számítás pedig azt fogja eredményezni, hogy a nyugdíj mértékénél (összegénél) rövidebb lesz az adott időszak alatt elismerhető szolgálati idő hossza, mint az adott biztosításban töltött naptári időszak hossza. A példánál maradva, a nyugdíj összege nem húsz év, hanem annál mindenképpen rövidebb szolgálati idő alapján kerül kiszámításra, azaz a húsz év szolgálati időnél alkalmazandó ötvenhárom százalékos mértéknél kisebben.

Mindig így működik

Részmunkaidő nem csak kisgyermekes munkavállaló esetén fordulhat elő, hanem bármilyen más okból is, a nyugdíj szempontjából ezek az egyéb esetek is a fentiek szerint lesznek hatással az ellátásra.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Megszüntetné a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.

2024. április 12.

K&H: megállt a fiatalok jövedelemnövekedése

A korábbi évekre jellemző növekedés után megtorpanás látható a fiatalok jövedelmét tekintve a K&H ifjúsági index szerint. Az idei első negyedévben átlagosan nettó 190 ezer forintos személyes jövedelemről számoltak be a 19-29 évesek. A fiatalok nettó jövedelme egy évvel ezelőtt emelkedett a 180 ezres szint fölé és azóta nagyságrendileg ezen a szinten maradt. Jelentős eltérés látható a nemek között: a férfiak személyes jövedelmének átlaga 220 ezer forintot tett ki, a nőké viszont csak 156 ezret.

2024. április 12.

Időben be kell jelenteni a sztrájkot

A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes.