Nyugdíjas munkavállalók: ezek az aktuális feladatok

Szerző: Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ
Dátum: 2019. január 16.
Címkék: , ,
Rovat: ,
Számos tévhit kering az interneten a nyugdíjas munkavállalók 2019-es foglalkoztatásával kapcsolatosan, ami miatt akár helytelen következtetéseket is levonhatunk. Mivel ennek jó volna elejét venni, cikkünkben áttekintjük a vonatkozó szabályokat.

2019. januárjában lépett hatályba az a módosítás a 1997. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: tbj), ami a nyugdíjas munkavállalók foglakoztatásának friss szabályait adja.

A törvényi rendelkezés a következő:

„5. § (1) E törvény alapján biztosított

  1. a munkaviszonyban (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt), közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,..”

Ennek értelmében a saját jogú nyugdíjas munkavállalóra 2019. január 1-től nem terjed ki a biztosítási kötelezettség.

Ebből kiderül, hogy a a saját jogú nyugdíjas munkavállalónak e minőségében nincsen biztosítási jogviszonya.

Ezzel kapcsolatosan olvashatjuk a legtöbb félreértést a közösségi médiában, hiszen jelenleg az sem egyértelmű sokaknak, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak, így ezt feltétlenül tisztáznunk kell.

A választ a 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban tny) adja meg:

„…6. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások

a) az öregségi nyugdíj,

b)-c)

d)”

Ajogszabály ehhez a 18. § (1) bekezdésében meghatározza meghatározza az öregségi nyugdíj korhatárait, majd a (2a)-ben kimondja, hogy „Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.”

A szövegrészből levezethető, hogy teljes jogú öregségi nyugdíjasnak minősül az a nő, aki a nők kedvezményes nyugellátásában részesül.

Fontos megjegyezni, hogy a saját jogú nyugdíjasok körébe tartozik a tny szerint

  • aki a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül részesül;

  • aki egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül;

  • aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

Amikor saját jogú nyugdíjas munkavállalóról beszélünk, akkor tehát a fentiek szerint számításba vehető nyugdíjas munkavállalókat értjük.

A rendelkezésekből következik az is, hogy a munkavállalóknak a biztosítási jogviszonya a jogszabály erejénél fogva megszűnt, aminek az a következménye, hogy a hatályba lépést követő 8 napon belül ki is kellett jelentenünk őket a 19T1041-es nyomtaványon.

Hangsúlyozni kell a fentiek alapján, hogy kifejezetten a saját jogú nyugdíjas munkavállalókról beszélünk, így egy saját jogú nyugdíjas megbízott esetében továbbra is vizsgálni kell a biztosítási kötelezettséget!

Kiemelendő talán az is, hogy nem a munkaviszonya szűnik meg a kijelentéssel a munkavállalónak, hanem a biztosítási jogviszonya.

A tbj rendelkezése az egyéni nyilvántartással kapcsolatosan az, hogy a foglalkoztató a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő “tól-ig” tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

Ezt az igazolást tehát a biztosítási jogviszony megszűnésére való tekintettel ki kell állítani, hiszen e munkavállalók biztosítási jogviszonya a fentiek szerint megszűnt.

A biztosítási kötelezettség megszűnése a saját jogú nyugdíjas munkavállalók esetében azt is maga után vonja, hogy a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot nem kell levonni a munkaviszonyukra való tekintettel.

Ez a kedvező szabály vonatkozik a szociális hozzájárulási adóra és a szakképzési hozzájárulásra is.

Itt merül fel egy újabb kérdés, ami a keresetkorlátot érinti, s a vonatkozó előírást a tny-ben találjuk meg:

„83/B. § (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított, vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a 84. § alkalmazásával – vissza kell fizetni. E § alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.

83/C. § (1) Az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.”

Mivel a fentiek szerint a saját jogú nyugdíjas munkavállalóra nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, nem keletkezik járulékalapot képező jövedelme, így a keresetkorlát sem érvényes rá.

Mindebből az is levezethető továbbá, hogy a 0,5 %-os emelésre sem jogosult a nyugdíjas munkavállaló.

Minden más esetben a nyugdíjas foglalkoztatás esetében az általános szabályok változatlanok.

A cikk szerzője: Barabás Miklós, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.


Kapcsolódó cikkek:


Csökkenő bérköltség, alternatív juttatások, elégedettebb munkavállaló
2019. október 17.

Csökkenő bérköltség, alternatív juttatások, elégedettebb munkavállaló

2019-től több változás is történt a béreket érintő közterhek és kedvezmények szabályozásában. Az előírások megfelelő alkalmazásával lényegesen csökkenthető a vállalatok bérköltsége, alternatív juttatások bevezetésével pedig növelhető a munkavállalók elégedettsége – hangzott el az EY adózási rendezvényén.

Meggondolta magát? – elállás a munkaszerződéstől
2019. október 15.

Mi a helyzet akkor, ha a felek a munkaszerződést már megkötötték, azonban a munkaviszony még nem kezdődött el? Erre szolgál a munkaszerződéstől való elállás intézménye; cikkünk ennek szabályairól szól.

PM: magáncégek is pályázhatnak munkásszállások építésére
2019. október 10.

Csütörtöktől magántulajdonú cégek is pályázhatnak munkásszállások építésére, illetve felújítására a Gazdaságvédelmi Akcióterv újabb részeként - mondta Marczinkó Zoltán István, a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatásért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.