Nyugdíjügy: nem lehet okosan dönteni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magánpénztárak tagjainak hó végéig határozniuk kell: átlépnek-e az állami rendszerbe, vagy megtakarított pénzüket magánkasszában hagyják-e. A döntést sok bizonytalanság nehezíti: nem tudni, mennyi lesz a pénztári tagságukat megőrzők állami nyugdíja, ahogyan azt sem, hogy mi lesz egyes pénztárak sorsa – írja az index.


Mint ismert, a parlament a múlt év végén úgy döntött, hogy 2010 végén eredetileg csak 14 hónapig az állami nyugdíjrendszerbe átirányítani tervezett munkavállalói nyugdíjjárulék végleg oda kerül, vagyis a magánkasszákba nem érkezik többet nyugdíjjárulék. Ez új helyzetet teremtett, ezért nyitották meg újra az átlépés lehetőségét.

A kérdést, hogy most megéri-e váltani, és kiknek, számos bizonytalanság nehezíti meg. A várható nyugdíjkifizetéseket érintő jogértelmezési vita miatt is nagyon nehéz megmondani, hogyan érdemes dönteni, ráadásul most még több nyugdíjpénztár jövője is bizonytalan.

A legfontosabb bizonytalanság az, hogy mekkora állami nyugdíj jár majd azoknak, akik kitartanak a kasszatagság mellett. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta: „a jövőben, a 2011. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a teljes állami nyugdíj jár az általános számítási szabályok szerint.”

Ezzel szemben a gazdasági stabilitásról szóló, tavaly december 30-án kihirdetett törvény idevágó paragrafusa kimondja: aki kasszatag marad március után, az csak a befizetett járulékai alapján járó nyugdíj 75 százalékára számíthat, miközben minden nyugdíjjáruléka az államhoz kerül. A meglehetősen furcsa kérdés tehát az: a pénztártag a törvény betűjét vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői álláspontját tartsa-e irányadónak.

Az NGM egyébként nem először foglal állást úgy, hogy a kasszatagságtól függetlenül teljes nyugdíj jár mindenkinek. Erről januárban azt írta az index, hogy félreérti a Matolcsy-minisztérium, hogyan jár a nyugdíj. A szaktárca viszont azóta se változtatott az álláspontján. Több szakértőt is megkérdezett a lap, mi a véleménye a jogértelmezési vitáról. Az NGM-mel egyikük sem értett egyett, illetve nem tudtak magyarázatot adni a szaktárca álláspontjára.

További részletek az index.hu-n.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás

Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.

2024. június 24.

Mit jelent a nyugdíjelőleg?

Sokaknak nyugdíj-igényük benyújtása után először nyugdíjelőleget állapítanak meg. Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmazza.