Öt nappal csökkenhet a kormánytisztviselők szabadsága


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A komány javaslata szerint öt nappal csökkenne a kormánytisztviselők alapszabadsága, az először házasulók azonban öt nap pótszabadságot kapnának a házasságkötésüket követő két hónapban.

Óriási a felháborodás a köztisztviselők körében, mert a központi közigazgatásban dolgozók éves alapszabadságát az eddigi 25 napról 20-ra akarja csökkenteni a kormány egy, a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szerint – írja a Népszava.

A lap felidézi, hogy az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár egy konferencián azt mondta, a terv a családok támogatása jegyében öt napos pótszabadsággal jutalmazná a házasságban élő közszolgákat. Az általa említett egyhetes nyaralás azonban csak és kizárólag az először házasodóknak jár egyszer, mindenki életében tehát egyetlen alkalommal. A törvénytervezet pótszabadságokra vonatkozó fejezete így fogalmaz: „A kormánytisztviselő első házassága megkötése alkalmából legkésőbb a házasságkötést követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár”. A munkavállalók szempontjából még annyi a pozitív változás, hogy a gyerekek 16 éves koráig járó pótszabadság idejét meg akarják duplázni.

A Népszava cikke szerint már a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011-ben megszületett, majd az állami köztisztviselők munkáját szabályozó 2016-os törvény alapján is sokan rosszabbul jártak, mint a  Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó dolgozók. Utóbbiaknak ugyanis a 20 napos alapszabadság fölött már 25 évesen jár egy nap, 45 éves kortól pedig plusz tíz nap pótszabadság. A két korábbi köztisztviselői törvény már nem az életkor, hanem a beosztás alapján osztotta a pótszabadságokat, de mindkét körben 25 nap volt az alapszabadság, a legalacsonyabb beosztású fogalmazók is kaptak hozzá 3 napot, a főosztályvezetők pedig 13 napot – olvasható a lapban.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.

2024. október 3.

A nyugdíjmegtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetséges hatásai

A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása a pénztártagok hosszútávú érdekeit tudja szolgálni és még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerdán.