Szolgálati idő beteg gyermek esetén

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A  beteg hozzátartozó, különösen a beteg gyermek tartós, személyes ápolása testileg, lelkileg igen  nagy feladat, mindemellett az otthon gondozás, ápolás a szülő anyagi helyzetét, és későbbi nyugdíja összegét is érintheti.

Mivel az állandó felügyelet, ápolás, gondozás legtöbbször a munkavégzés akadályát jelenti, a kereső tevékenységből származó jövedelemszerzés helyébe eddig beteg gyermek esetén a gyermekgondozási, gyermeknevelési ellátások időtartamának leteltét követően szociális ellátásként  az ápolási díj igénybevétele léphetett.

2019-től új lehetőség áll rendelkezésre beteg gyermek tartós otthoni ápolása esetén.

Ha pedig már nyugdíjas az ápolást végző hozzátartozó,  a tavalyi évtől nyugdíja kiegészülhet a tartós ápolást végzők időskori támogatásával.

Ha összehasonlítjuk az ápolási díj és a gyermekek otthongondozási díjának szabályait, találunk hasonlóságokat és különbségeket is.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 40. §-a szerint az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Az Szt. 41. § (1) bekezdése szerint ápolási díjra jogosult  a nagykorú hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg tizennyolc év alatti személy gondozását, ápolását végzi.

A tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolása, gondozása esetén települési támogatás formájában kaphat segítséget az ápolást, gondozást végző hozzátartozó.

Ha az ápolást végző személy munkaviszonyban áll, részére kérelmére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 131. §-a szerint a hozzátartozó személyes ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár.

Az ápolási díj összege az ápolt személy egészségi állapotának függvényében alapösszegű, emelt összegű, vagy kiemelt ápolási díjként kerül megállapításra az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerint.

Az ápolási díjból nyugdíjjárulék fizetése történik, így az ápolási díj időtartama szolgálati időt jelent a nyugdíjjogosultsághoz.

A nők negyven év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugellátásánál jogosultsági időnek számít a nő beteg gyermeke ápolására tekintettel kapott ápolási díj időtartama is.

Az ápolási díjban részesülő személy jogosult egészségügyi szolgáltatásra is.

Az Szt. új 38. §-ával 2019. január 1-től bevezetésre került a  gyermekek otthongondozási díja.

Gyermekek otthongondozási díjára jogosult az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő (továbbiakban szülő), aki a súlyos fogyatékosságából eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekéről ( továbbiakban gyermekéről), vagy a tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik.

A gyermek súlyos fogyatékosságából vagy tartós betegségéből eredő egészségi állapotát jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleményben állapítja meg.

A betegség akkor tekinthető tartósnak az ellátás szempontjából, ha a gyermek egészségi állapotára tekintettel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul.

Egy szülő számára egyidejűleg csak egy gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság állapítható meg.

Az ellátás összege tekintetében meghatározott kedvezmény igénybevétele céljából a szülő kérheti, hogy az ellátásra való jogosultság feltételeit az ellátást megállapító járási hivatal több gyermekre tekintettel is vizsgálja.

Egyazon gyermekre tekintettel csak egy szülő számára állapítható meg a gyermekek otthongondozási díja.

A szülőn kívül más, a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozó számára is megállapítható a gyermekek otthongondozási díja, ha a szülő ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de a szülő meghalt, vagy szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy ez a joga szünetel,vagy a gyermek állandó és tartós gondozásában a szülő saját egészségi állapotára tekintettel akadályozottá vált. Ez utóbbi tényt jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleményben állapítja meg.

A gyermekek otthongondozási díjának havonkénti összege 2019-ben 100.000 forint. Ezt követően az ellátás évenkénti összegét az éves költségvetési törvény határozza meg.

A havonkénti összeg másfélszerese illeti meg a szülőt, ha a szülő több olyan gyermekéről is gondoskodik, akik után egészségi állapotuk alapján gyermekek otthongondozási díja megállapítható lenne.

Az új ellátás a gyermeket gondozó szülő számára nyugellátásánál is figyelembe vételre kerül.

A gyermekek otthongondozási díja nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül. Az ellátás alapján az ellátásban részesülő személy jogosult egészségügyi szolgáltatásra is.

A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása megállapításához  jogosultsági időnek számít a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idő is.

A negyven év jogosultsági időnél figyelembe vételre kerül, hogy a gyermekek otthongondozási díja jelentős egészségi problémával érintett gyermekek otthoni gondozása miatt vehető igénybe, mert azonosan a súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj időtartamával, ennél az ellátásnál is kedvezmény alkalmazása történik a jogosultsági időnél.

A negyven év jogosultsági időn belül elegendő legalább harminc év keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső idővel szerzett jogosultsági idő, tíz év lehet a gyermeknevelési, gyermekgondozási idő olyan nőnél, akinek gyermekek otthongondozási díjat állapítottak meg.

Általános esetben ennél a kedvezményes nyugellátásnál legalább harminckét év keresőtevékenységgel , vagy azzal egy tekintet alá eső biztosítási jogviszonnyal kell rendelkezni a negyven év jogosultsági időn belül, és legfeljebb nyolc év lehet a gyermeknevelési, gyermekgondozási idő.

A nyugdíj összege szempontjából is találunk kedvezményt.

Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegénél keresetként, jövedelemként a nyugdíjjárulék köteles gyermekek otthongondozási díja összegét annak kifizetése, folyósítása időpontjától függetlenül csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb.

Ez a kedvezményes szabály az ápolási díjra is ugyanígy vonatkozik.

Az ellátás mellett, csakúgy, mint az ápolási díj mellett – az otthon végzett munka kivételével, mert az nem korlátozott – napi négy órában lehet keresőtevékenységet folytatni.

A tartós ápolást végzők időskori támogatására az Szt. 44/A §-a szerint az a személy jogosult, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, azaz öregségi nyugdíjban részesül, és nyugdíja megállapítását megelőzően legalább húsz éven át saját háztartásában ápolta, gondozta gyermekét, e tevékenysége alatt ápolási díjban részesült, mely ápolási díjon belül legalább egy éven át emelt összegű, vagy kiemelt ápolási díjat kapott.

Ha az ápolást végző személy részére még csak nyugdíjelőleget állapítottak meg,  ebben az időszakban még nem részesülhet a tartós ápolást végzők időskori támogatásában.

Ugyancsak nem kaphatja a támogatást az, aki nyugdíjrögzítést, azaz öregségi nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kérte.

Ha a tartós ápolást végzők időskori támogatásának megállapításához szükséges húsz éves időtartam egy részében a szülő gyermeke után nem ápolási díjban, hanem a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekre tekintettel gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült, az ellátás idejét, legfeljebb tíz éves időtartamot be lehet számítani a húsz éves ápolási, gondozási időszakhoz.

A tartós ápolást végzők időskori támogatásának összege havonta ötvenezer forint.

Ez az összeg nem minősül nyugdíjnak, az a nyugdíjhoz kapcsolódó időskori támogatás.

Ezekkel a lehetőségekkel a beteg gyermeket tartósan, hosszú időn át személyesen ápoló szülő nyugdíj szempontból is rendezett élethelyzethez jut.

---