Szolgálati idő gyermekek után apukáknak


A júniusi Apák napja alkalmából tekintsük át, hogyan érinti a nyugdíjhoz jogosító szolgálati időt a gyermeknevelés az apukák számára.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) tartalmaz mind gyermekszüléshez, mind gyermekneveléshez kötődő szolgálati időt. A gyermekgondozással, gyermekneveléssel töltött időszak több esetben nemcsak az anyák számára keletkeztet szolgálati időt, hanem az apák, sőt esetleg a nagyapák számára is.

Csak nőknek: többlet szolgálati idő – 1968. előtt született gyermekek után

Nyugdíjszabályaink szerint önmagában a gyermekszülés csak egy esetben van hatással a szolgálati időre, a Tny. végrehajtási rendelete, a 168/1997. (X.6.) kormányrendelet 29.§ (10) bekezdése szerint az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét – az egyszeres számításra tekintet nélkül – annyiszor 365 nappal (tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermek esetén 550 nappal) kell növelni, ahány gyermeke 1968. január 1. előtt született.

1968. előtt a szülési szabadság leteltét követően még nem lehetett gyermekgondozási, gyermeknevelési ellátásokat igénybe venni a kisgyermek otthoni személyes gondozásához, neveléséhez, eltérően az 1968. után született gyermekek után igényelhető gyes, majd gyed ellátásoktól, ennek a különbségnek a kezelésére szolgál ez a többlet szolgálati idő.

Gyermekgondozási, gyermeknevelési idők – szolgálati időként

A kisgyermek születésétől kezdve áttekintve a gyermekgondozási, gyermeknevelési ellátások sorát, a következőket láthatjuk:

A Tny. 38.§ (1) bekezdés e) pontja szerint szolgálati idő a terhesség-gyermekágyi segély, és a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama.

Ezek az ellátások elsősorban az anya által kerülnek igénybe vételre, kivételesen kerül sor arra, hogy az anya helyett a vér szerinti apa gondozza a csecsemőt. Ám ha erre lenne szükség, mert az anya meghal, kórházi ápolás alatt áll, vagy megszűnt a szülői felügyeleti joga, az anya helyett az ellátásban részesülő apa fog szolgálati időt szerezni az ellátás időtartamával.

Ugyanilyen helyzetbe kerül a csecsemőt örökbefogadó szülők esetén az örökbefogadó apa is, ha az örökbefogadó anya helyett kell fenti okok miatt a csecsemőgondozási díjat igénybe vennie. Ez történik abban a viszonylag ritka esetben is, ha egy csecsemőt a férfi egyedül vesz örökbefogadási szándékkal nevelésbe, és így veszi igénybe a csecsemőgondozási díjat.

A Tny. 38.§ (1) bekezdés c) pontja szerint szolgálati idő a gyermekgondozási díj időtartama. A gyermekgondozási díjat a biztosított szülő veheti igénybe, ha rendelkezik az előírt jogosultsági feltételekkel. Mivel a gyedben akár az anya, akár az apa részesülhet, ha az ellátást az apa veszi igénybe, ő szerez annak időtartamára szolgálati időt. A legtöbbször a szülők megosztják egymás között a gyed igénybevételének időtartamát, jgy a szerzett szolgálati időt is ehhez igazodik.

A hallgatói gyed, vagy másik nevén a diplomás gyed azonban ebből a szempontból eltér az általános gyedtől, mert ezt a gyermekgondozási díjat az apa csak kivételesen veheti igénybe az anya helyett. Ez csak akkor történhet meg, ha az anya meghal, kórházi kezelés alatt áll, vagy megszűnt a szülői felügyeleti joga. Ebben az esetben természetesen az apa fog szolgálati időt szerezni az általa igénybe vett gyed időtartamára.

A nagyszülői gyermekgondozási díj esetében, amikor a szülők helyett a még aktív, biztosítási jogviszonyban álló nagyszülő veszi igénybe a gyermekgondozási díjat, amennyiben ez a nagyszülő a nagyapa lesz, ő is szolgálati időt szerez erre az időtartamra.

A gyermeknevelést segítő ellátás (korábban gyermekgondozási segély) a kapcsolódó nyugdíjjárulék fizetésre tekintettel szintén szolgálati időt keletkeztet.

Mivel a gyes-t a szülő, tehát akár az anya akár az apa, veheti igénybe, amennyiben az apa van gyesen, ő szerzi erre az időtartamra a szolgálati időt is.

Ha a nagyszülői gyest a még nem nyugdíjas nagyapa veszi igénybe a szülők helyett, a fizetendő nyugdíj járulékra tekintettel ő fog szolgálati időt szerezni.

A gyermeknevelési támogatás (közismert, de nem helytálló elnevezése szerint a főállású anyaság), szintén a szülő által vehető igénybe, ha legalább három kiskorú gyermeke van, és a legkisebb három és nyolc éves kor közötti.

Amennyiben az apa veszi igénybe az ellátást, a fizetendő nyugdíjjárulék alapján szolgálati idő lesz számára a gyet. időtartama.

Nagyszülő a szülők helyett a gyermeknevelési támogatást nem veheti igénybe.

A gyermekek otthongondozási díja, mely ellátás a tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság miatt önellátásra képtelen gyermeket ápoló, gondozó szülő által vehető igénybe, szintén akár az anya, akár az apa által igényelhető.

Ha az apa részesül az ellátásban, számára keletkezik szolgálati idő erre az időszakra.

Az ápolási díj nagykorú személy által igényelhető, ha állandó ápolásra, gondozásra szoruló hozzátartozóját ápolja. Az ellátás nem csak a szülők, hanem más hozzátartozó által is igénybe vehető. Ha az ápolásra tekintettel az apa részesül az ápolási díjban, a nyugdíjjárulék fizetésre tekintettel ő fog szolgálati időt szerezni erre az időszakra.

Előfordulhat, hogy a még nem nyugdíjas nagyapa veszi igénybe unokájára tekintettel az ápolási díjat, ekkor ő szerez szolgálati időt nyugdíjjárulék fizetésével.



Kapcsolódó cikkek