Törölt egy passzust a nyugdíjtörvényből az Alkotmánybíróság

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. szeptember 28.
Címkék: , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a nyugdíjtörvény egy bekezdését, álláspontja szerint a szabályozás szükségtelenül korlátozza a jogorvoslathoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot.

Az Ab honlapjára felkerült határozatban az áll: a bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a felperes kivételes árvaellátás megállapításáért nyújtott be kérelmet a Magyar Államkincstárhoz, amely azt elutasította. Határozatában kitért arra a rendelkezésre, amely szerint a döntés ellen kezdeményezett közigazgatási perben kizárólag az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben megjelölt úgynevezett semmisségi okra – például illetéktelenségre, eljárási hibára vagy bűncselekményre – lehet hivatkozni.

A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő az alperessel szemben, mivel álláspontja szerint ilyen ok nem áll fenn. Az államkincstár a kereseti kérelem elutasítását kérte. Az indítványozó bíró az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel véleménye szerint a támadott rendelkezés ellentétes a tisztességes bírósági eljáráshoz, illetve a jogorvoslathoz való alapvető joggal.

A közlemény szerint az Ab megalapozottnak találta a bírói kezdeményezést. Mint írták, az ellátás megállapítása vagy elutasítása alkotmányjogilag érdemi döntésnek számít, mivel az ügyfél megélhetését befolyásolja. A bírói felülvizsgálat semmisségi okra korlátozása valójában jogorvoslat nélkül hagyja a relatív eljárási szabálytalanságokat és az anyagi jogi hibákat. Mindez a jogorvoslathoz, illetve a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból együttesen levezetett azon követelmények jelentős korlátozását jelenti, amelyek megkövetelik a jogorvoslat érdemi jellegét.

A méltányosság ugyan széleskörű mérlegelést tesz lehetővé a hatóságnak, de ez nem jelentheti azt, hogy annak vizsgálata, hogy a jogszabályi keretek között maradt-e ez a mérlegelés, bírósági kontroll nélkül maradhat – foglalt állást az Ab.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott szabályozás szükségtelenül korlátozza a jogorvoslathoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, így arányosságának vizsgálhatósága fel sem merült fel. Az Ab ezért megsemmisítette a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény támadott rendelkezését és kizárta annak alkalmazását a folyamatban lévő ügyekben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Nyugdíj: meddig kell az elhalasztott igazolásokat benyújtani?
2020. július 8.

Az adategyeztetési eljárás eddigi szabályai 2020. július 1-jétől módosulnak. Az új eljárásban a jövőben is fontos érvényességi követelménye lesz az igazolásnak, hogy a jogosult saját kezű aláírását hitelesíttetni kell.

A nyugdíj mellett munkát végzők járulékmentessége
2020. július 6.

A nyugdíj mellett munkát végzők járulékmentessége

Július 1-jétől minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól - hívta fel a figyelmet a NAV a honlapján.

Visszaépül a tizenharmadik havi nyugdíj
2020. július 3.

A jövő évtől négy részletben visszaépül a 13. havi nyugdíj juttatása. Az erről szóló törvénymódosítást 193 igen szavazattal, 1 elutasító voks ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a Ház a kormány javaslatára.

Ezek az új tb-szabályok
2020. július 1.

Július 1-jén lépett hatályba az új járuléktörvény. A számos új jogintézmény bevezetését tartalmazó jogszabályt az Adó szaklap cikksorozata ismerteti – most ebből szemezgetünk.