Eltérő a napi és a heti pihenőidő rendeltetése
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúriának az ügyeleti díj megfizetése tárgyában született Mfv.II.10.279/2018/3. számú ítéletét.
Bejegyzések a ‘Alkotmánybíróság’ címkével ellátva
Szakszervezetek: alkotmányellenes a gazdasági mentőcsomag több pontja Koronavírus
A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint több ponton is sérti az Alaptörvényben foglalt jogokat a kormány gazdasági mentőcsomagja. Különösen a Munka törvénykönyvének azt a módosítását vitatják, amely szerint „a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhet”.
AB: diszkriminatív volt az illetéktörvény
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az illetékekről szóló törvény 79. § (2) bekezdésének 2012. december 31. napjáig hatályos „a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza” tagmondata alaptörvényellenes volt.
AB: visszaható hatályú a közbeszerzési törvény új kizáró szabálya
Dátum: 2020. február 6.
Címkék: ajánlatkérő, ajánlattevő, alaptörvény-ellenes, alaptörvény-ellenesség, Alkotmánybíróság, alkotmánybírósági határozatok, alvállalkozó, anyagi jog, felülvizsgálat, jogalkalmazó, jogalkotási törvény, jogbiztonság, kiszámíthatóság elve, Közbeszerzések Tanácsa, közbeszerzési bírság, Közbeszerzési Döntőbizottság, közbeszerzési eljárás, közbeszerzési jogsértés, közbeszerzési szerződés, közbeszerzési törvény, Kúria, visszaható hatályú jogalkotás, visszaható hatályú jogalkotás tilalma
Rovat: Cégvilág
A jogbiztonság elvéből vezethető le a visszaható hatályú jogalkotás tilalma, amelynek magját a jogalkotási törvényben is megfogalmazott tilalom adja.
Szociális piacgazdaság vagy államszocializmus?
A Szövetségi Alkotmánybíróság korábbi elnöke szerint a szövetség egy 2015-ös törvényben már szabályozta a bérletidíj-kérdést, így a tartományok nem alkothatnak jogot.
Az Ab szerint érvényes a túlóratörvény
Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének a parlament 2018. december 12-ei ülésnapján elfogadott módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden, nyilvános ülésen kihirdetett határozatában.
Újraszabályozzák a kényszertörlési eljárás során alkalmazott eltiltás intézményét
A Parlament előtt van az a törvénymódosítás (T/2936), ami új jogi kereteket ad a cégvezetőkkel szemben kényszertörlési eljárás során alkalmazott automatikus eltiltásnak.
AB: a strasbourgi Egyezménybe ütközik a rokkantsági nyugdíj szabályozása
Dátum: 2018. november 22.
Címkék: Alkotmánybíróság, megváltozott munkaképességű személy alkalmazása, rokkantnyugdíj
Rovat: TB-Nyugdíj
Az Alkotmánybíróság korábban már rögzítette, hogy a nemzetközi szerződésből fakadó, Magyarországot terhelő kötelezettség feltárása során nem csak a nemzetközi szerződés szövegét, hanem az annak értelmezésére feljogosított szerv joggyakorlatát is alapul veszi.
AB-döntés a rokkantsági ellátásról
Alkotmányos követelményként azt határozta meg az Alkotmánybíróság, hogy a havi átlagjövedelem számításának szabályát valamennyi olyan ellátásra jogosultra alkalmazni kell, aki a referencia-időszak kezdetét követően rendelkezik legalább 180 naptári napi, egészségbiztosítási járulékfizetés alapját képező jövedelemmel.
AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása
Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a cégtörvény 9./C §-a olyan vélelemmel él, amivel szemben a jogalkotó nem biztosított kimentési lehetőséget. Ez a célhoz mérten aránytalan korlátozás pedig sérti a jogbiztonság elvét és a vállalkozás szabadságát.
Törölt egy passzust a nyugdíjtörvényből az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a nyugdíjtörvény egy bekezdését, mert a szabályozás szükségtelenül korlátozza a jogorvoslathoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot.