Ügyvezetés és járulékfizetés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A cikksorozatunkat folytatva, most az egyéni vállalkozással is rendelkező, illetve munkaviszonyban lévő ügyvezetők társadalombiztosításával kapcsolatos tudnivalókat mutatjuk be. Előbbiek esetében 2012. január 1-től ez az ügyvezető már nemcsak egyéni vállalkozóként biztosított, hanem ügyvezetőként is társas vállalkozónak minősül.
Ügyvezető, akinek egyéni vállalkozása is van
Ennél az esetnél a következő feltételeket vegyük adottnak:
- a kft magánszemély tulajdonosáról beszélünk, aki ügyvezetői feladatokat lát el megbízási szerződés alapján,
- a kft-ben személyesen nem közreműködik, a tevékenységet tehát nem végzi,
- nem nyugdíjas, (kiegészítő tevékenységűnek nem minősül az új szabályok szerint)
- sehol nincs munkaviszonyban,
- nem kötöttek vele munkaszerződést az ügyvezetői feladatok ellátására,
- másodfoglalkozású ügyvezetőnek is nevezhetnénk, ha feltételezzük azt, hogy az egyéni vállalkozásában dolgozik. (Nem szabályos kifejezés, de legalább érthető.)
Általános szabály, – amit érdemes megjegyezni mindenkinek, – hogy a biztosítási jogviszonyt mindenkinél jogviszonyonként kell elbírálni. Ezért van a 08-as bevallás egyes lapjain lehetőség arra, hogy egy magánszemélyről több lapot is beküldhessünk. (Sajnos semmiféle magyarázat nem szokta ezt hangsúlyozni, pedig gyakran előfordul az is, hogy egy cégnél ugyanaz a magánszemély több jogviszonyban is foglalkoztatott. Ennél a példánál most nem erről van szó.)
Tehát esetünkben a magánszemély biztosítási jogviszonyát mindkét helyen – az egyéni vállalkozásnál és a társas vállalkozásnál is – külön-külön kell elbírálni. A feltételek alapján 2012. január 1-től ez az ügyvezető már nemcsak egyéni vállalkozóként biztosított (előtte is annak minősült,) hanem ügyvezetőként is társas vállalkozónak minősül, mely utóbbit be kellett jelenteni a T1041-es nyomtatványon a Tbj. változása miatt.
Sokan felteszik a kérdést, hogy a társas vállalkozásként történő bejelentést milyen időponttal kell megtenni. A válasz az, hogy 2012. január 1-től, mert akkortól változott a jogszabály. Az ügyvezető jogviszonyát pedig nem visszamenőlegesen kell átértékelni.
Számára a változás abban van, hogy eddig (2011. december 31-ig) a megbízási díja alapján döntöttünk a járulékokról. A Tbj. 5.§-a értelmében biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
Ez a fogalom ma is érvényes, de megbízási szerződés – ami rengeteg gondot tud okozni a könyvelőknek, – ide vagy oda, az ebben a pontban szereplő ügyvezető 2012-től társas vállalkozónak minősül, vagyis biztosított. Az 08M jelű lapot tehát minden hónapban be kell róla küldeni. Akár kap díjazást az ügyvezetésért, akár nem.
A példabeli magánszemélynek tehát több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. Egyidejűleg egyéni vállalkozó és társas vállalkozó is. Egyéni vállalkozásában 1258-as jelű bevallást kell beküldenie.
Általános szabályként kell kezelnünk azt is, hogy a több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén, a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot is. Ez azt jelenti, hogy minden jövedelmük – bárhonnan is származik a járulékalapot képező kifizetés, – járulékköteles.
A Tbj. 31.§-ának (6) bekezdése értelmében, annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, az egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége az általános szabályok szerint áll fenn attól függően, hogy milyen jövedelemadózási formát (vállalkozói jövedelem szerinti, átalányadós, evás,) választott.
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetében elmondható, hogy a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, a szociális hozzájárulási adó alapja havonta legalább a minimálbér 1,125-szerese. (Ne feledjék a garantált bérminimumot!) Az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig (évi 7 942 200 forint) fizet.
Tehát egyéni vállalkozónk alapesetben ebből a vállalkozásból fizeti a minimum-járulékokat. A társas vállalkozásnál írásban bejelenti ezt, és csak az ügyvezetésért kapott jövedelme után – bármekkora összeg is az, – fizet. Ebben az esetben a társas vállalkozásnál társas vállalkozó ügyvezetőként fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem.
MEGJELENT – dr. Szakács Imre: Számvitel A-tól Z-ig – 10. bővített, átdolgozott kiadás
A Számvitel A-tól Z-ig tizedik kiadását az olvasók visszajelzései alapján dolgozta át a Complex Kiadó A kiadvány a számviteli törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok alapján mutatja be a számvitel lényegét, összefüggéseit és alapvető tudnivalóit – részletes magyarázatokkal és példákkal.
A Kiadvány a Complex Kiadó webshpojában megvásárolható. |
Az egyéni vállalkozó azonban a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagsági jogviszonyában a tényleges járulékalap után kell a járulékot megfizetnie.
Mindkét cégnél teljesíteni szükséges a havi adó- és járulékbevallást. Megjegyzem, hogy az egyéni vállalkozó 1258-as bevallásában a nyilatkozatok (1258/NY lapon) között jelölni kell, ha a minimális kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti az egyéni vállalkozó, és az alkalmazás minősége 38-as kóddal szerepel. Ha viszont egyéni vállalkozóként teljesíti a minimum-kötelezettségeit, akkor ezeket nem kell jelölni.
A 1208M-08-as társasági bevallási lapon 39-es lesz akkor, ha nullás bevallást kap az adóhatóság, melyből tudja, hogy ezen a néven a 1258-as bevallás tartalmazza a minimum-járulékokat.
Ügyvezető munkaviszonyban
Ennél az esetnél a következő feltételeket vegyük adottnak:
- a kft magánszemély tulajdonosáról beszélünk, aki ügyvezetői feladatokat lát el munkaviszonyra vonatkozó szerződés alapján,
- a kft-ben személyesen nem közreműködik,
- nem nyugdíjas, (kiegészítő tevékenységűnek nem minősül az új szabályok szerint)
- sehol máshol nincs biztosítási jogviszonyban,
Tekintsünk most el attól a kérdéstől, hogy jogilag mikor lehet egy ügyvezető munkaviszonyban! A jogászok és az adóhatóság véleménye ebben az esetben gyakran nem egyezik meg. Akkor is munkaviszonyt alkalmazhatunk, ha cégvezető, vagy egy nem magánszemély tulajdonos által kiválasztott ügyvezetővel dolgozunk. Ez azonban most nem témánk (lásd a példa feltételeit).A lényeg az, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatott ügyvezető biztosítási jogviszonyában 2012. január 1-től változás nem következett be.
Minden vonatkozásban (például: minimálbér, szabadság, juttatások, stb.) úgy kell kezelni, mint bármely más munkavállalót, vagyis a Munka Törvénykönyvének előírásait kell alkalmazni. Nem változtat ezen az sem, hogy az ügyvezetőt teljes munkaidőben vagy részmunkaidőben foglalkoztatják.
A legcélszerűbb ezt a kérdést a társasági szerződésben szerepeltetni, de sokan taggyűlési határozattal oldják meg. Főleg ott alkalmazzák az első megoldást, ahol egyetlen ügyvezető van. Ne feledjék azonban azt, hogy munkaszerződés ingyenesen nem köthető!
Folytatjuk…