Táppénzszerű lett a rokkantellátás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A rokkantsági és rehabilitációs juttatások új szabályai táppénzszerűvé teszik a rokkantsági és a rehabilitációs ellátást, bár van olyan nézet is, amely az európai Unió nyugdíjrendszerében megtalálható úgynevezett „A” típusú rokkantsági nyugdíjjal tekinti azonosnak ezt az ellátócsomagot. Cikkünkből kiderül, ki jogosult 2012-ben ellátásra és hogyan tudja igényelni azt.


Rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult, akinek az egészségi állapota – az egyéni fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait figyelembe véve meghatározott állapota – a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy).

Jogosultsági feltétel továbbá: a megváltozott munkaképességű személy

  • a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt,
  • keresőtevékenységet sem belföldön, sem külföldön nem végez,
  • rendszeres pénzellátásban – a Szociális törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátásokban, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított ezekkel azonos típusú ellátásokat – nem részesül.

Kedvezmények

Biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,

  • aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
  • aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült.

Megállapítható ellátások

A megváltozott munkaképességű személy

  • rehabilitációs ellátásra, vagy
  • rokkantsági ellátásra

szerezhet jogosultságot.

Rehabilitációs ellátás – kevésbé súlyos eseteknél

A megváltozott munkaképességű személy

  • rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható,
  • rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, vagy ha rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

A rehabilitálhatóságról a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal ún. komplex minősítésben nyilatkozik a következők szerint:

  • rehabilitálható a megváltozott munkaképességű személy, és ennek során
  • foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
  • tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, vagy
  • rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
  • egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
  • egészségi állapota alapján tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
  • kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy
  • egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes.

Rehabilitációs ellátásként a megváltozott munkaképességű személy

  • a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatásokra, valamint
  • pénzbeli ellátásra jogosult.

A rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban 3 évre.

Szüneteltetés, megszüntetés

A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell, ha az ellátott keresőtevékenységet végez, közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy keresőképtelen.

A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő

  • kérte,
  • ellátásának időtartama eltelt,
  • más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt,
  • egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,
  • egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek,
  • az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti,
  • a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működött együtt, vagy
  • foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

Rokkantsági ellátás – a súlyosabb egészségi problémánál

A rokkantsági ellátásra jogosult személy, azaz akinek rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de életkora miatt rokkantsági ellátásra jogosult, rokkantsági ellátásra a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg.

A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő

  • kérte,
  • más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt,
  • egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
  • keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát,
  • foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
  • az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy
  • a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

Bejelentési kötelezettség

A bejelentés most is az ellátásban részesülők feladata. Mind a rehabilitációs ellátásban, mind a rokkantsági ellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni, ha személyével kapcsolatban az ellátást érintő változás következett be.

Azaz, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő

  • egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,
  • keresőtevékenységet folytat, vagy
  • keresőtevékenysége megszűnt,

illetve a rokkantsági ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat és a jövedelmének 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. (A bejelentéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolnia kell jövedelmének, keresetének összegét.)

Igénybejelentés

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervénél az erre rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni. Az eljárás költség- és illetékmentes.

A kérelmező az NRSZH vizsgálatán történő személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a nevezett a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni.

Ha a kérelmező egészségi állapota miatt nem tud a szakértői testület előtt megjelenni, és ezt a megfelelő orvosi igazolással alátámasztja, helyszíni szakértői vizsgálat kérhető.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.

2024. október 3.

A nyugdíjmegtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetséges hatásai

A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása a pénztártagok hosszútávú érdekeit tudja szolgálni és még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerdán.