Új szabályok a közigazgatási hatósági eljárásban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Magyar közlöny 183. számában, 2015. november 27-én megjelent, és kihirdették a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény (továbbiakban: Törvény). A jogszabály rendelkezéseinek célja a közigazgatási hatósági eljárások egyszerűsítése, az engedélyhez kötött tevékenységek körének csökkentése, az ügyintézési határidők lerövidítése, ezáltal az ügyfelek terheinek csökkentése.
A Törvény általános, valamennyi közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó, és különös, az egyes hatósági ügyfajtákra vonatkozó szabályokat tartalmaz.
A hatósági eljárások gyorsítását a Törvény az eljárás felfüggesztése, a belföldi jogsegély, a határidőkkel kapcsolatos módosítások és a másodfokú hatóság hatásköre szabálycsoportok módosításával segíti elő.
Az új szabályokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket) módosított rendelkezéseinél követhetjük nyomon.
Az eljárás felfüggesztése
A közigazgatási hatósági eljárás során előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor az ügyintézésben várni kell más hatóság intézkedésére, esetleg hatósági közvetítésre vagy az eljárás felfüggesztését maga az ügyfél kéri.
A Törvény szűkíti az eljárás felfüggesztésének lehetőségét, azt csak olyan esetben megengedve, ha más hatóság hatáskörébe tartozik egy üggyel összefüggő előzetes kérdés eldöntése, vagy a jogutód kiléte vitás.
Navigátor Adózás modul
|
Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel.
A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek.
Megrendelés >>
|
Egyéb okból, így az ügyfél kérelmére sem lehetséges a jövőben az eljárás felfüggesztése, meggyorsítva így a kérelem érdemi elbírálását.
Belföldi jogsegély
Szintén az ügyintézési idő lerövidítését segíti a hatóságok közötti adatkérés iránti jogsegély során a kizárólag elektronikus úton történő kapcsolattartás előírása.
Ügyintézési határidő
A közigazgatási hatósági eljárás során a Ket-ben meghatározott általános ügyintézési időtől jogszabályi felhatalmazás alapján az egyes hatósági ügyterületen kormányrendelet az általánostól eltérő határidőt is megállapíthatott.
Ez a lehetőség a Törvény rendelkezése alapján megszűnik, a jövőben a Ket-ben meghatározott ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt csak törvény állapíthat meg.
A 2016. január 1-től hatályos törvényszöveg új elemként meghatározza az ügyfél számára biztosított hiánypótlási határidő leghosszabb tartamát is negyvenöt napos időtartamban.
Fontos ügyintézési időt szabályozó új rendelkezés az ügyintézési idő meghosszabbítási lehetőségét megszüntető szabály. (Korábban az ügyintézési határidőt az igazgatási szerv vezetője egy alkalommal az ügyintézési idővel azonos tartammal indokolt esetben meghosszabbíthatta).
Másodfokú eljárás
Jelentős változás következik be 2016. januárjától a másodfokú hatósági eljárásban.
Ettől az időponttól ugyanis a másodfokú hatóság, ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.
Korábban a tényállás tisztázatlansága miatt a másodfokú hatóság új eljárás lefolytatására utasíthatta az első fokú hatóságot, egy teljes újabb első fokú eljárást elrendelve.
További újdonságok
Azokban a kérelemre induló ügyekben, amikor a döntés meghozatalához minden szükséges feltétel a hatóság rendelkezésére áll, a tényállás tisztázásához a hatóságnak azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül döntést kell hoznia.
Ez lesz az ún. sommás eljárás, melynek további feltétele, hogy az ügyben ne legyen ellenérdekű fél, és az eljárásra irányadó ügyintézési idő ne haladja meg a két hónapot, vagy a hatvan napot.
Azokban az ügyekben, ahol a sommás eljárás feltételei nem állnak fenn (pl. nem áll minden adat rendelkezésre) az általános határidejű eljárás lefolytatására kerül sor.
ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal
|
ADÓ szaklap online
ADÓ-kódex szaklap online
Számviteli tanácsadó szaklap online
Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ
kérdések és válaszok
Ado.hu Prémium cikkek
Rendelje meg most >>
|
Ebben az esetben az eljárás megindítása iránti kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül függő hatályú döntést hoz a hatóság, melyben arról tájékoztatja az ügyfelet, hogy ha a kérelem beérkezését követő két hónap elteltével az ügyet érdemében nem intézi el, ennek milyen következménye lesz (pl. illeték visszafizetés, vagy meghatározott ügycsoportokban a kérelmezett jog gyakorlásának joga).
A Törvény meghatározza azokat az eseteket is, amikor nem kerül sor függő hatályú döntés meghozatalára, például mert a hatóság érdemében nyolc napon belül dönt, vagy az ügy nemzetközi vonatkozása miatt (pl. külföldi biztosítási idő figyelembe vétele) nemzetközi jogsegélykérelemmel külföldi hatósághoz fordul.
A közigazgatási hatósági eljárás szabályainak 2016. évi módosítása miatt szükségessé vált az egyes ágazati hatósági ügycsoportokban is a szabályok hozzáigazítása az általános eljárási szabályokhoz.
Így a Törvény 48-49. §-ában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény előírásainak szükséges módosításáról rendelkezik.
A kapcsolódó végrehajtási rendelet, a 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet módosítása folyamatban van, kihirdetését követően egy másik cikkben fog megtörténni a nyugdíjügyeket érintő változások bemutatása.