Veszélyhelyzet: halasztható a nyugdíj-ügyintézés Koronavírus Veszélyhelyzet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A veszélyhelyzet átírt jó néhány nyugellátásokkal kapcsolatos rendelkezést is, így ha a veszélyhelyzet során lenne szükséges valamely dokumentum beszerzése, benyújtása a nyugellátás továbbfolyósításához, vagy ebben az időszakban kellene meghatározott igazolást visszaküldeni a nyugdíjfolyósítóhoz, akkor arra haladékot ad a jogszabály.

A veszélyhelyzet során teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről, valamint a szociális szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet során elrendelt működési rendjéről szóló 88/2020. (IV.5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) tartalmaz  a jogszabály címében szereplő ellátások mellett a nyugellátásokkal kapcsolatos rendelkezéseket is arra az esetre, ha a veszélyhelyzet során lenne szükséges valamely dokumentum beszerzése, benyújtása a nyugellátás továbbfolyósításához, vagy ebben az időszakban kellene meghatározott igazolást visszaküldeni a nyugellátást folyósító szervhez a nyugdíj további kifizetéséhez, vagy méltányosságból indokolt a tartozás levonásának szüneteltetése az ellátásból.

A meghosszabbodó határidők  a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III.11.) Korm. rendelet (továbbiakban Vr.) hatályvesztését követő, a Rendeletben meghatározott időtartamban érvényesülnek.

A Rendelet 11.§-a szerint a Vr. hatályvesztéséig az egészségi állapottól, személyiség állapottól, vagy fogyatékosságtól függő ellátások felülvizsgálata nem végezhető el, a felülvizsgálathoz irat megküldése nem kérhető, erre hivatkozva az ellátás, a kedvezmény, a mentesség a Vr. hatályvesztését követő második hónap utolsó napjáig nem szüntethető meg.

Ennek keretében például a hozzátartozói nyugellátások, amelyek sokszor a megváltozott munkaképesség alapján kerülhetnek megállapításra, a megváltozott munkaképességet megállapító orvos szakértői vélemény érvényességi idejének leteltekor, amennyiben ez az időpont a veszélyhelyzet alatt következne be, nem szüntethetők meg amiatt, hogy nincs érvényes, a megváltozott munkaképességet kimondó szakvélemény. Ebből az okból az ellátás megszüntetésére a Vr. hatályvesztését követő második hónap utolsó napjáig nem kerülhet sor.

(Emlékeztetőül az özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj jogosultsági feltételei között szerepel a túlélő hozzátartozó megváltozott munkaképessége címén megállapítható jogosultság is.)

Ügyintézési segítséget nyújt a Rendelet 12.§ (1) bekezdésében megfogalmazott lehetőség, amely a hiánypótlási határidő elmulasztása miatti következményeket enyhíti a veszélyhelyzetre tekintettel.

Ha a nyugellátás, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó egyéb ellátás, a családtámogatási ellátások, a fogyatékossági támogatás vagy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása iránti eljárásban az ügyfél a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, az eljáró hatóság az eljárást a hiánypótlás teljesítéséig, de legkésőbb a Vr. hatályvesztését követő 15. napig felfüggesztheti.

Ez a rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy ne történjen az ügyfél számára kedvezőtlen döntéshozatal, ha az előírt hiánypótlásnak a veszélyhelyzet alatt nem, vagy csak késve tud eleget tenni.

Ugyancsak ügyintézési segítség, a veszélyhelyzetre tekintettel nyújtott kedvezmény a Rendelet 12.§ (2) bekezdésében található igazolási könnyítés.

A szabály szerint, ha a megállapított nyugellátás további folyósítása jogszabályban előírt, rendszeres időközönként jelentkező feltétel igazolásán alapul, (például nappali tagozatos tanulmányok folytatása árvaellátás esetén), a feltételt a Vr. hatályvesztéséig nem kell igazolni, az igazolás elmulasztása miatt a nyugellátás folyósítása a Vr. hatályvesztését követő 30. napig nem függeszthető fel.

Nyugdíjszabályaink szerint minden év márciusában kerül sor a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtási rendeletének 76.§-ban előírtak szerint az évenkénti adategyeztetési eljárás lefolytatására a külföldön élő vagy tartózkodó nyugdíjasokkal.

A nyugellátást folyósító szerv, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága az érintett nyugdíjasok részére adategyeztetési nyomtatványt küld, melyet kitöltve, aláírva kell visszaküldeni a folyósító szerv részére egy hónapon belül,

A Rendelet 12.§ (3) bekezdése segítséget ad jelen helyzetben a külföldről történő igazolás esetleges nehézségeire tekintettel. Az igazolási határidőt meghosszabbító szabály szerint a külföldön élő, vagy tartózkodó jogosult esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 76.§-a szerinti adategyeztetés elmaradása miatt az ellátás folyósítása a Vr. hatályvesztését követő második hónap utolsó napjáig nem szüntethető meg.

Továbbra is fontos érvényességi követelménye lesz az igazolásnak, hogy a jogosult saját kezű aláírását hitelesíttetni kell közjegyző, a külföldi hatóság, vagy Magyarország külképviseleti szerve által.

Ha a nyugellátásban részesülő személy egészségi állapota, vagy szociális helyzete miatt egészségügyi intézményben, vagy szociális intézményben tartózkodik, vagy ilyen intézménytől ellátásban részesül, az intézmény vagy annak orvosa, valamint a külföldi közigazgatási szerv, bíróság, pénzforgalmi szolgáltató nyugdíjbiztosítási szerv hitelesítése is elfogadható.

Anyagi segítség lehet a Rendelet 12.§ (4) bekezdésében olvasható rendelkezés, mely szerint, ha a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a követelését az általa folyósított ellátásból levonással érvényesíti, a levonás a Vr. hatályvesztéséig méltányosságból, kérelemre szüneteltethető.

---