A cégek szerint nem veszélyes a kiberbűnözés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alulértékeli a kiberbűnözés veszélyeit a magyar vállalatok többsége. A hazai cégek közel kétharmada nem tartja vállalatára nézve kockázatosnak a kiberbűnözést. A magyarországi válaszadók a hackerek és az internetes haktivisták támadásait is kevésbé tartják veszélyesnek a nyugat-európai országokhoz képest – derül ki az EY legfrissebb, 13. alkalommal elkészített Globális Visszaélési Felméréséből.

„A felmérés eredményeiből jól látszik, hogy a vállalatvezetők döntő többsége nincs tisztában a kiberbűnözésből származó veszélyekkel, alulértékelik annak mértékét. Mivel ez a területet még kevéssé ismert, megelőző lépések is csak elvétve történnek. Ez azért különösen veszélyes, mert az ilyen fajta visszaélések a vállalkozás legértékesebb, illetve a legkönnyebben értékesíthető eszközeihez (szellemi tulajdon, kutatás & fejlesztés, ügyfél- és banki adatok) keresnek jogosulatlan hozzáférést, és sokszor nyernek is. Ezért az informatikai rendszerekbe való behatolás kifejezetten sebezhetővé teszi a cégeket, mely komoly hatással van versenyelőnyükre és üzleti titkaikra egyaránt” – mondta Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások partnere.

Ismeretlen fenyegetés

A felmérés válaszai alapján az derül ki, hogy Magyarországon a kiberbűnözés, és annak veszélyei még kevésbé ismert terület a vállalatvezetők számára. A megkérdezettek csupán 35 százaléka tartja kockázatosnak ezt a fajta fenyegetést vállalatára nézve. Közép-Kelet-Európában ez az arány 45 százalék, míg a nyugat-európai országokban már a válaszadók fele vélekedik ugyanígy.

A megkérdezettek szerint a támadások elsősorban a munkatársaktól, szerződéses partnerektől, és a versenytársaktól érkezhetnek. A hackerek és internetes aktivisták vállalati rendszerekbe való behatolásától a magyar válaszadók csupán 33 százaléka tart.

Ez az arány Közép-Kelet-Európában 40 százalék, a nyugat-európai piacokon már 50 százalék. Amíg nemzetközi szinten a szervezett bűnözést a válaszadók negyede jelölte meg valódi veszélyforrásként, addig Magyarországon a cégek alig ötöde nyilatkozott így.

Továbbra is sok a tennivaló

A korrupció mértéke nemzetközi és hazai szinten sem változott az elmúlt két évben. A magyar válaszadók 60 százaléka gondolja úgy, hogy az ország üzleti életében gyakoriak a visszaélések és megvesztegetések. Közép-Kelet-Európában ez az arány 47 százalék, míg a nyugat-európai piacokon csupán 19 százalék.

Ugyanakkor a megkérdezettek saját iparáguk vonatkozásában már sokkal optimistább képet festenek. Hazánkban és a régiónkban mindössze 13 százalék gondolja úgy, hogy ágazatukban elterjedt gyakorlat a megvesztegetés egy-egy megbízás elnyerése érdekében.

Habár a belső előírások iránt a felsővezetés elkötelezettsége továbbra is kiemelten magas, a hazai vállalatok csupán kétharmada rendelkezik etikai kódex-szel, vagy korrupcióellenes szabályzattal. Ezen a téren sem érezhető javulás az elmúlt két év válaszait tekintve.

Számvitel nagy kézikönyve csomag
A csomagban lévő kiadványok: 1. A számvitel nagy kézikönyve 2014 2. Kiskönyv az új Polgári Törvénykönyvről gazdasági szakembereknek 3. Adó határidőnapló Most három kiadványt kap egy áráért! Bővebb információ és megrendelés itt!

Az előírások gyakorlati alkalmazása továbbra is nagyobb erőfeszítést kívánna itthon és nemzetközi szinten egyaránt. Magyarországon a válaszadók csupán fele vett részt korrupcióellenes képzésben, emellett a felelősségre vonás is igen alacsony arányú, a szankcionálás mértéke elenyésző. A megkérdezett vállalatok csupán 28 százaléka jelezte, hogy a korrupcióellenes szabályzat megszegői büntetésben részesültek.

---