Mit tervez itthon a Google Enterprise?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Google feltűnés nélkül, de Magyarországon is elkezdte a terjeszkedést a nagyvállalati piacon. A közelmúltban hazánkban járt Przemek Sienkiewicz, a Google Enterprise régiós vezetője, aki a Bitport.hu-nak adott interjújában beszélt a cég terveiről.
A Google legfontosabb üzleti szolgáltatásával, a Google Apps-szel valószínűleg mindenki találkozott már (ha másként nem, a Gmail formájában). Milyen egyéb termékek tartoznak a Google Enterprise portfóliójába?
A Google alapvetően két divízióra tagozódik, az egyik a hirdetési üzletág saját termékfejlesztéssel, a másik pedig a Google Enterprise külön csapattal. Amikor 2003-ban felmerült, hogy a Google-nak bármit el kéne adnia nagyvállalatok számára, először a keresésre korlátozódott a kínálat; az első termékünk a Google Search Appliance célgép volt.
2007 végén indult a Google Apps (magyarul Google Alkalmazások), amely a Gmailből nőtt ki; jelenleg ez a Google Enterprise fő terméke, és ez az, amelyet más gyártók termékeivel rendszeresen összehasonlítanak. Az elmúlt évek alatt a Google Apps-szel több mint 40 ezer üzleti ügyfélre és összesen több mint 4 millió felhasználóra tettünk szert. Minden egyes nap átlagosan 5 ezer új vállalat regisztál a Google Apps-re.
A másik termékcsoportot a Google Cloud Platform alkotja, amelynek több különböző eleme van, de ezek közül hármat tartok a legfontosabbnak. Ezek az App Engine fejlesztőkörnyezet, amelyben különböző alkalmazásokat lehet a weben futtatni. A másik a Cloud Storage, amelynek keretében nagy mennyiségű adatokat lehet a felhőben tárolni. A nálunk tárolt adatokat aztán elemezni is lehet, és gépi tanulási módszerek segítségével előrejelzéseket is lehet készíteni, ez a Prediction API.
A cloud platform piacon természetesen nem vagyunk egyedül, más nagy versenytársak is vannak, mint a Microsoft vagy az Amazon; a különbség a skálázhatóság: amíg a konkurencia kifejezetten a cloud platform szolgáltatásaira külön infrastruktúrát épített ki, addig mi a saját globális infrastruktúránkat használjuk ezen szolgáltatásokhoz is, ami legalább egy nagyságrenddel nagyobb. Emellett pedig rendkívül népszerűek a térinformatikai szolgáltatásaink, mint a Google Earth, illetve a Google Maps for Enterprise.
Mindennek tetejében ott vannak az eszközeink: először is a Chromebook, amelynél már a harmadik generációnál tartunk. A megjelenés óta eltelt több mint egy évben nem tudtuk értékesíteni a Chromebookot a régiónkban, de már elkezdtük a Chromebookok pozicionálását a régióbeli EU-tagállamokban. A terméket egyelőre csak üzleti ügyfeleknek áruljuk, de folytatunk tárgyalásokat arról is, hogyan lehetne megjelenni a fogyasztói piacon.
Egyre több fizikai termékünk van: a Chromebook mellett ott a Nexus okostelefon és a Nexus 7 tablet, a Nexus Q médialejátszó és így tovább. Ezek ugyan nem tartoznak az Enterprise divízióhoz, de folyamatosan gondolkozunk azon, hogy milyen formában jelenhetünk meg termékeinkkel, így például a világon tavaly nyílt meg az első Google üzlet Londonban. A Chrome és az Android fejlesztői csapata azonban szintén az Enterprise divízió része.
Ön is említette, hogy a Google Apps-t minden esetben más gyártók termékeivel, jellemzően a Microsoft Office-szal mérik össze. A Gartner közelmúltban megjelent tanulmánya szerint az új irodai szoftverdealek felét már a Google nyeri el. Milyen stratégiával mennek előre ezen az egy gyártó által dominált piacon?
Az ügyfeleink több mint 80 százalékánál a Microsoft – kisebb mértékben az IBM Lotus – termékeit cserélik le. Mivel nincsenek zöldmezős projektek, vagy olyan régi ügyfelek, akikhez vissza kellett volna térnünk, ezért egy egész csapatot építettünk ki az évek során, amely semmi mást nem csinál, mint a rendszercserével, migrációval és változáskezeléssel kapcsolatos szcenáriókon dolgozik – ezért senkinek nincs nagyobb gyakorlata ezeknek a rendszereknek a cseréjében, mint nekünk.
Ennek az oka rendkívül egyszerű: a régi koncepciónak vége van, amely alapján a saját infrastruktúra kiépítésének költségeit igazolni lehetett, mivel ennek már semmilyen értelme nincs. Így is elég nehéz időket élünk, amelyben az embereknek folyamatos innovációra van szükségük, minden nap jobbnak kell valamiben lenniük. A régi koncepció alapján minden változáshoz évekre volt szükség: ha egy szerverinfrastruktúrát megvásárolt egy cég, akkor akár 5 évet is várnia kellett arra, hogy a szerverszoftver új verziójával valamilyen új dolgot tudjon megcsinálni, vagy segítséget kapjon ahhoz, hogy produktívabbá váljon. De már senkinek nincs ennyi ideje várni!
Ha megnézzük a versenytársaink kínálatát, akkor az látszik, hogy ugyan már vannak cloud szolgáltatásaik, de az többnyire nem más, mint a régi alkalmazások saját maguk hosztolt változata, azaz ebben az esetben is több évet kell várni az új változatra. A Google esetében azonban nincs régi vagy új verzió: ha holnap kinyitod a számítógéped, akkor mindig a legújabb verziójú szolgáltatást használhatod. A folyamatos innováció az egyik olyan kulcs, amit csakis a valódi cloud szolgáltatások tudnak nyújtani.
A fejlesztéseink középpontjában minden esetben a felhasználói élmény áll: az elmúlt évben a szolgáltatásaink valós rendelkezésre állása 99,983 százalék volt, azaz gyakorlatilag bármikor el lehet érni a nálunk igénybe vett alkalmazásokat. Más szolgáltatásokkal szemben, akik az egész világot 3-4 adatközponttal fedik le, nekünk lényegesen több helyen vannak szétszórva adatközpontjaink. A Google nem csak az egyik legnagyobb szervergyártó, de a világon nekünk van a harmadik legnagyobb optikai kábelhálózatunk is, így még a világ legtávolabbi helyein is gyors maradhat a szolgáltatásunk. Amihez egyébként nincs is másra szükség, mint egy böngészőre: így például otthon a Playstationön szoktam elolvasni azokat az emaileimet, amelyekre nem kell válaszolnom.
Mióta van jelen a Google Enterprise Magyarországon, illetve a térségben, és milyen méretű vállalatok a fő célcsoportja?
A Google nagyvállalati divíziója egészen 2011 áprilisáig nem volt jelen a régióban (amely Közép-Kelet-Európát, Oroszországot és a FÁK-országokat foglalja magában). Egy nagyvállalati ügyfél korábban bármit is szeretett volna megvenni a Google kínálatából, nem tehette meg, mert nem voltak elérhetők sem Google-szakértők, sem partnerek. A Google Enterprise üzletága korábban is fokozatosan terjeszkedett: először az Egyesült Államokban, majd Angliában, Franciaországban, végül Európa és Ázsia más részein is elérhetővé váltak a szolgáltatások. De most már itt vagyunk, és valamennyi szolgáltatásunk elérhető.
A Google esetében a kis- és közepes vállalkozásoknál nagyjából maguktól mennek a dolgok: van ugyan néhány partnerünk, akik ezzel a szegmenssel foglalkoznak, de a legtöbb üzletet online kötjük. A nagyvállalatok esetében természetesen nem köttetnek maguktól üzletek, ezeket meg kell teremteni; ezt a munkát kezdtük el múlt tavasszal.
A térségben egyáltalán nem áruljuk közvetlenül a nagyvállalati termékeinket, hanem partnereken keresztül dolgozunk. Azért döntöttünk emellett, mivel 28 ország van a régióban, és minden ország különböző, minden országban másfajta megoldásokra van szükség. A partnerek ismerik a helyi sajátosságokat, különböző megoldásokat tudnak kínálni és az ország saját nyelvén és a helyi jog szerint tudnak az ügyfelekkel szerződni. A régióban 26 partnerünk van jelenleg, Magyarországon pedig kettő, a CE ON-Demand és a Revevol.
Vannak már jelentős referenciáik a régióban és ezen belül Magyarországon?
Az elmúlt alig másfél évben nagyon pozitív eredményeket tapasztaltunk a térségben mind a potenciális ügyfelek száma, mind pedig a megkötött üzletek száma és mérete terén. Az egyik nagy ügyfelünk Lengyelországban az állami kézben lévő PKP Cargo vasúti teherszállító társaság, amely bevezette a Google Apps-t, és már 10 ezer felhasználó használja. De a Google szolgáltatásait használja a 2014-es szocsi téli olimpiát szervező Orosz Olimpiai Bizottság, valamint az orosz Komszomolszkaja Pravda lap kiadója is.
Magyarországon is több nagyvállalattal tárgyalunk, eggyel közülük már meg is állapodtunk, de egyelőre nem publikus a referencia – mindenesetre nagyságrendileg 5 ezer felhasználóról beszélünk. Folyamatosan veszünk fel új embereket is, így például októbertől egy külön üzletfejlesztési menedzser felel majd a dél-kelet-európai régióért, ezen belül Magyarországért. Egy másik új munkatársunk pedig kifejezetten a partnerek támogatásával foglalkozik majd.
Ha az üzleti lehetőségeket nézzük, ez a mostani gazdasági helyzetben egyre érdekesebbé válik sok irányból látunk érdeklődést, az egyik ilyen a kormányzati terület. Egyre több kormányzati ember látja azt, hogy nem a legokosabb dolog kidobni a pénzt az ablakon, így például a kormányzatok pénzügyi megfontolásokból egyre több helyen fontolják meg a hagyományos IT-hozzáállástól eltérő opciókat. De ha megnézzük az állami tulajdonban lévő vállalatokat, mindenhol hasonló a helyzet: nehéz örökséget kell magukkal cipelniük. Amikor nekik megmutatjuk, hogy máshogy is lehet működtetni az informatikát, nagyon sokszor találkozunk azzal a reakcióval, hogy „Nem is gondoltuk, hogy ez lehetséges!”
A legfontosabb trend, amely a mi terjedésünket is segíti, az IT konzumerizációja: a fogyasztói piacon, ha hozzáférhetővé teszel egy szolgáltatást, a felhasználók elkezdik használni, és ha nem tetszik nekik, akkor már tovább is állnak. Nem véletlen, hogy az ügyfélélményre hegyezzük ki minden fejlesztésünket. Mondok egy példát: a közelmúltban egy magyarországi érdeklődő kereskedelmi cég képviselője referenciahívás keretében beszélgetett az egyik nagy hollandiai ügyfelünk, a szupermarketeket üzemeltető Ahold informatikai vezetőjével. Az Ahold világszerte több mint 150 ezer embert foglalkoztat, közülük 55 ezer infomunkás dolgozik Google Apps-szel.
Az Ahold CIO-ja a magyar cég képviselőjének kérdésére elmondta, hogy 10 hónapig tartott a folyamat: 8 hónap volt a döntéselőkészítés, maga a projekt pedig 8 hét alatt lezajlott. A másik fontos dolog, amit elmondott, hogy eredetileg csak a Gmailt és a Naptárt akarták bevezetni a cégnél, de bárki használhatta a többi szolgáltatást is. Azt tapasztalták, hogy 6 hónap múlva mind az 55 ezer infomunkás áttért az Office-ról a Google Docs-ra mindenféle oktatás nélkül, mivel ahogy megismerték a kollaboratív funkciókat a felhőben, már nem akartak visszatérni – mint ahogy már soha nem akarod azt a mobiltelefont használni, amit 2000-ben.
Melyek a legjellemzőbb félelmek a cloud szolgáltatásokkal kapcsolatban?
Természetesen továbbra is a szabályozással kapcsolatos félelmek, azaz a megfelelőségi és biztonsági kérdések dominálnak. Meg tudnám mutatni az adatközpontjaink felépítését, el tudnám mondani, milyen eszközök vannak benne, és ezek milyen biztonságosak, de nem ez számít, hanem hogy mit mondanak az ügyfelek. A spanyol BBVA bank 140 ezer munkatársa világszerte Google Apps-t használ, amelyet előzetesen 12 hónapon keresztül mértek fel. Nagyon részletes elemzést végeztek a biztonsággal kapcsolatban, és amikor végeztek, arra jutott a bank IT biztonsági csoportja – ez szerepelt a bank igazgatótanácsa elé tett ajánásban is – hogy a saját infrastruktúrájuk helyett a Google Apps szolgáltatását ajánlják, mivel nem tudnak olyan szintű biztonságot garantálni.
Ezzel megint csak a skálázhatósághoz jutunk el: egyetlen vállalat sem engedheti meg magának, hogy olyan biztonságos rendszereket építsen, mint mi. Hogy mindez hogy néz ki a valóságban? Néhány hete volt a mexikói elnökválasztás, ahol a választás website-ja Google Cloud Platformon futott. A helyi Anonymous szervezet megpróbált betörni a site-ra, de három óra próbálkozás után feladták a küzdelmet, és körbeküldtek egy üzenetet, hogy mások is hagyják abba a próbálkozást, mert nem lehet feltörni az oldalt.
A megfelelőség néhány évvel ezelőtthöz képest már egyre kevésbé kérdés: egyrészt együttműködünk az Európai Unióval az adatvédelmi kérdésekben. Az európai adatvédelmi irányelv részletesen szabályozza az adatvédelmi előírásokat, amely az EU és az Egyesült Államok közötti Safe Harbor egyezmény alapján ránk is érvényes. A másik ilyen terület, amely a cloud szolgáltatókra vonatkozik, hogy az Unió a nemzetközi adattovábbításra vonatkozóan kialakított standard szerződési záradékokat követel meg („EU Model Clauses”); ezt a jövőben mi is beépítjük az ügyfeleinkkel kötött szerződésekbe. Az adatvédelemhez tartozik az is, hogy ma már az ügyfeleink választhatják, hogy az Európai Unión belül kívánják tárolni az adataikat.
Mozsik Tibor interjúját együttműködő partnerünk, a Bitport.hu (informatika az üzlet nyelvén) közölte.