Ügyintézés: négy éven belül minden elektronikus lesz

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia megalapozza a 2014-2020 közötti infokommunikációs célú fejlesztéseket, amelyeket döntően a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Infokommunikációs fejlesztések prioritása finanszíroz több száz milliárd forint összegben.

A hazai információs és kommunikációs technológiai (IKT) szektor a magyar GDP mintegy 12%-át adja. Az ágazatban foglalkoztatottak száma az OECD országok többségével összevetve kiemelkedően magas Magyarországon. Megfelelő fejlesztésekkel az IKT a magyar gazdaság egyik kitörési pontjává válhat, további magas hozzáadott értékű exportképes termékeket előállító munkahelyeket hozhat létre.

A Stratégia helyzetelemzése szerint ugyanakkor a magyar lakosság és a kis- és középvállalkozások (KKV) körében alacsony szinten van az infokommunikációs eszközök tudatos használata. Az Európai Unión belüli és világméretű versenyben Magyarország akkor lehet eredményes, ha az ágazat további lendületes fejlődését akadályozó tényezőket átgondoltan és következetesen lebontja.

A Stratégia alapján a kormány legfőbb céljai közé tartozik a megfelelő digitális infrastruktúra megteremtése. Határozott szándék, hogy 2018-ra minden háztartás számára hozzáférhető legyen minimum 30 Mbps-os internet-szolgáltatás, legalább felük pedig 100 Mbps-os vagy gyorsabb eléréssel rendelkezzen. A tervek szerint 2016-ra teljes körűen kiépül a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat. További cél, hogy a mobil szélessávú lefedettség 2016-ra érje el a 95%-ot, és ekkorra valamennyi oktatási intézményben minimum 20Mbps sávszélességű internetet használhassanak.

A digitális kompetenciák terén a legfontosabb feladat az állampolgárok, a vállalkozások (elsősorban a KKV-k) és a közigazgatásban dolgozók digitális képességeinek fejlesztése. A legfőbb törekvés, hogy a digitálisan írástudatlanok aránya a felnőtt lakosság körében 2016-ra 40% alá, 2020-ra 30% alá csökkenjen, és 2016-ra a rendszeres internethasználat mutatója érje el a 65%-ot. A stratégiában rögzített célértékek szerint 2016-ra a mikro- és kisvállalkozások 90%-a, 2020-ra pedig 99%-a rendelkezhet majd internet-hozzáféréssel.

A digitális gazdaság pillére a szűkebben értelmezett IKT szektor, az elektronikus (kereskedelmi, banki stb.) szolgáltatások és a vállalaton belüli informatikai rendszerek fejlesztését, a K+F és innovációs tevékenység ösztönzését foglalja magába. A szándékok szerint 2020-ra legalább a jelenlegi mutatók kétszeresére nő a felsőfokú IKT-képzésben résztvevők száma és a magyar szoftver- és szolgáltatásexport értéke. A stratégiai célok teljesülése esetén az évtized végére a KKV-k harmada vásárolhat vagy értékesíthet online módon.

A digitális állam megteremtésének eszközei a megfelelő infokommunikációs háttér biztosítása és az állampolgárok életminőségét növelő e-szolgáltatások fejlesztése. Ebbe az irányba mutató törekvésként a 2016-ra létrehozandó egységes kormányzati IT-háttérnek köszönhetően 2018-ra lehetővé válhat, hogy az állampolgárok és a vállalkozások minden közigazgatási ügyüket teljes egészében elektronikusan intézhessék.

A Stratégia megalapozza a 2014-2020 közötti infokommunikációs célú fejlesztéseket, amelyeket döntően a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Infokommunikációs fejlesztések prioritása finanszíroz több száz milliárd forint összegben.

(forrás: kormány.hu)

---