A járulékcsökkentés 5 mítosza

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Pártpolitikai oldaltól függetlenül nagy az egyetértés a politikusok között abban, hogy a járulékokat csökkenteni kell. A közgazdászok azonban korántsem látják ezt ennyire egyértelműnek.

A járulékokat csökkenteni kell – annyiszor elhangzott már e mondat az utóbbi években, hogy már olyan állításnak tűnik, mint hogy 2 x 2 az 4. Az állításhoz tartozik néhány népszerű pró érv is. Olyan érvek, amelyeknek csak ritkán nézünk a mélyére. Tegyük meg most!

1. mítosz: A járulékcsökkentés növeli a foglalkoztatást

Minél olcsóbb egy termék, annál kelendőbb. Miért ne lehetne ez igaz a munkára is?
A fenti állítás azonban nemcsak hogy nem igaz minden termékre, de sajnos az emberi erőforrás kelendőségére is csak korlátozottan alkalmazható.

Fazekas Károly, az MTA Közgazdasági Intézetének a vezetője felhívta a figyelmet egy tanulmányában, hogy „a magyar vállalatok munkaerő-keresletének munkaerő költség-rugalmassága -0,3 körülire tehető. Ez azt jelenti, hogy például egy igen jelentős, tíz százalék körüli adó- és járulékmérsékléssel – amely nagyjából három százalékkal csökkentené a bruttó munkaköltséget – is csak szűk egy százalékkal lehetne növelni a foglalkoztatni kívánt dolgozók számát, azaz egy általános adómérsékléstől valójában igen szerény eredmények várhatók.”

Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere 5 százalékpontos járulékcsökkentést hajtott végre, ami semmilyen érzékelhető változást nem hozott a foglalkoztatásban.

A volt miniszter persze azt nyilatkozta, hogy ha ez nem történt volna, akkor még sokkal rosszabb mutatók lettek volna a foglalkoztatásban, és hogy ennek köszönhető, hogy Magyarországon a munkanélküliségi mutatók jobbak mint Szlovákiában, de hát azért ehhez hozzá kell tenni, hogy Magyarország munkanélküliségi mutatói mindig is jobbak voltak, mint Szlovákiában, a járulékcsökkentés előtt és utána is. Tehát semmi bizonyíték nincs arra, hogy a járulékcsökkentés érdemlegesen befolyásolta volna a foglalkoztatottságot.

2. mítosz: A járulékcsökkentéssel segítjük a vállalkozásokat

Minden segítséget megérdemelnének az ezer sebből vérző, Magyarországon működő vállalkozások, kiszámíthatóbb szabályozást, a tervezettnél is szélesebb körű átalányadózási lehetőséget, s még lehetne sorolni.

Az alacsonyabb járulékszint azonban aligha megfelelő módja a vállalkozások támogatásának. Aligha van még egy olyan tényező, amely ágazatonként és vállalatméretként annyira különböző lenne, mint a munkaerőköltség aránya az összes költséghez képest. S ne feledjük, mennyire drága a járulékcsökkentés: a Bajnai-féle több mint 300 milliárd forintba került a költségvetésnek, a munkahelyvédelmi terv költségeit is körülbelül ennyire becsülik. Ilyen költségvetési érvágást nehéz máson behozni, mint a szociális transzferek további csökkentésén. Ami az amúgy is gyér vásárlóerő további csökkenést idézi elő, ami sokkal jobban sújtja a túlnyomórészt hazai felhasználásra termelő, szolgáltató kkv-kat, mint a nagyobb, exportképes cégeket.

3. mítosz: A járulékcsökkentéssel növeljük a versenyképességet

A versenyképességnek számtalan összetevője van. Az egyik valóban a munkaerő költsége, de annak is csak az egyik befolyásoló tényezője a járulékszint. A viszonylag magas járulékszintet bőven ellensúlyozza az alacsonyabb bázis, az alacsonyabb bérszint.

Vagy akár azt is mondhatjuk: igaz, hogy a kelet-európai uniós tagországokban általában magasabbak a társadalombiztosítási költségek, mint a nyugatiakban, de a társasági adók annyira alacsonyak, hogy ezt ellensúlyozzák. S ezt nem akárki mondja, hanem a FedEE, az európai munkaadóknak a szövetsége, amely ezt annak kapcsán közli tagjaival, hogyan is tudnának minél több bérköltséget megspórolni.

4. mítosz: Azért kell csökkentenünk a járulékokat, mert majdnem nálunk a legmagasabb Európában az adóék (a munkát terhelő adók aránya)

Ezen logika szerint az áfát csökkentenünk kellene, mert nálunk a legmagasabb Európában, a társasági adót pedig növelnünk kellene. S hozzá kellene igazítanunk a uniós átlaghoz a lakosság egészségi állapotát is (nem feledhetjük, hogy a járulékok a nyugdíjak, és az egészségügyi kiadások finanszírozására valók). S főleg persze a járulék bázisát, a munkabért is az uniós átlaghoz kellene igazítanunk. Ha mindezt megtettük, már valóban nem is lesz olyan nehéz a járulékokat az uniós átlaghoz közelíteni.

5. mítosz: A járulékcsökkentéssel stimuláljuk a gazdaságot

Erdős Péter közgazdász egy tanulmányában rámutat arra, ha a multinacionális cégek termelésnöveléssel reagálnának egy járulékcsökkentésre – mint ahogy nyilvánvalóan nem, mivel azt inkább a világpiaci kereslet növekedése idézhetné elő – nos, még akkor is megkérdőjelezhető lenne egy ilyen intézkedés értelme. A multinacionális cégek ugyanis más módon gyakorlatilag nem hajtanak hasznot a magyar gazdaságnak, minthogy fizetik a munkabéreket és azon járulékait, hiszen társasági adót keveset fizetnek, a magyar beszállítók aránya alacsony. „A „hozamot” főként a multik által kifizetett bér és bérjárulék jelenti, és nem az anyagok-alkatrészek, félkésztermékek szállítása.” – fogalmaz Erdős.

Hogy a kkv-k kibocsátását aligha lódítja meg a járulékcsökkentés, aligha kell hosszasan bizonygatni, különösen ha belegondolunk abba, hogy a járulékcsökkentés bevételcsökkentését ellensúlyozó költségvetési lépések biztosan szűkítik a belső keresletet. A járulékcsökkentéshez valójában csak a túlnyomórészt exportra termelő vállalatoknak fűződik érdekük. A járulékcsökkentéssel ugyanis az a legnagyobb baj, hogy „valamin be kell hozni”, az államháztartási folyó hiányt elengedni nem lehet. Újabb megszorítások pedig már igazán nem hiányoznak senkinek.

Járulékcsökkentés-történelem 2007-től

2007 november: a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztériuma rendel egy tanulmányt a Kopint-Tárki Zrt.-től az adóbázis szélesítésének nemzetközi tapasztalatairól. A tanulmány szerint hazánkban – nemzetközi összevetésben - a munkát s a fogyasztást terhelők adók magasak, a tőkét terhelők alacsonyak. A tanulmány javasolja az ingatlanadó bevezetését, s hogy az ebből befolyt összegből csökkentsék a járulékterheket.

2007 december: a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVK) is 8-10 százalékpontos járulékcsökkentést javasol, az érv: magasabb a munkát terhelő adók szintje, mint az EU átlaga. A GVK a járulékcsökkentést az ugyancsak EU-átlag fölötti fogyasztási adó megemeléséből finanszírozná. (A kerekasztal tagjai jelentős részben a vállalkozások érdekképviselői, üzletemberek voltak, mellettük helyet kaptak tudományos kutatók is. A munkavállalókat egy személy, Gaskó István képviselte.)

2008 február: Gyurcsány előadást tart, amelyben három lehetséges adóreformtervet tár a nagyérdemű elé. Ezek egyike „járulékközpontú”.

2008 augusztus: napvilágot lát a Fideszben nagy tekintélynek örvendő gazdasági szakértők, Cséfalvay Zoltán és Matolcsy György által is jegyzett „Megújított szabadelvű és szociális piacgazdaság Magyarországon" címet viselő tanulmány. A szerzők a járulékok csökkentését, s a vagyoni és forgalmi típusú adók emelését javasolják (tipikusan ilyen az ingatlanadó, s az áfa).

A 4 nagy adótanácsadó cég - PricewaterhouseCoopers, Deloitte, Ernst & Young, KPMG - adóreform-elképzelést tesz közzé. Ennek meghatározó elemei a 10 százalékpontos járulékcsökkentés, az áfaemelés, s az ingatlanadó bevezetése. Az egyik adótanácsadó cég – Deloitte Zrt. – vezetője a későbbi pénzügyminiszter, Oszkó Péter.

Gyurcsány Megegyezés címmel esszét tesz közzé fizetett hirdetésként a Népszabadságban. Ebben közli, hogy a kormány adócsökkentési alapot képez, s az adócsökkentés következtében föllépő fehéredési hatás többletbevételét fordítja további adócsökkentésekre. Így négy év alatt csökkentené a járulékokat 10 százalékponttal.

2008 október: Gyurcsány közli: válság van, így nincs mód semmilyen adókönnyítésre, változatlanul maradnak az adótörvények.

2009 január: Gyurcsány az Országgyűlés rendkívüli ülésén mégis bejelenti: mérsékelné a járulékkulcsokat. Megemelné viszont az áfát, ingatlanadót vezetne be.

2009 április: kiderül a Bajnai-program: ugyancsak tartalmazza a járulékcsökkentést, az áfaemelést s az ingatlanadó bevezetését.

2009 július 1.: életbe lép az 5 százalékpontos járulékcsökkentés a minimálbér kétszereséig, ez 2010-re már a teljes munkabérre kiterjesztődik.

2010 ősz: kiderül, hogy a Fidesz a járulékcsökkentés helyett adóreform gyanánt az egykulcsos szja bevezetését választja, de Orbán Viktor hangsúlyozza: középtávon nem mondott le a járulékok csökkentéséről.

2012 október 1: a 300 milliárdos célzott járulékcsökkentési program parlamenti megszavazása.

Elmerült az új Mt. részleteiben?
Itt a segítség: Munkajogi e-kommentár

Könnyen kezelhető, áttekinthető felület • Folyamatosan frissülő és bővülő adatbázis • Egyszerűen kereshető magyar és nemzetközi jogi anyagok

Részletekért kattintson >>>

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Orbán Viktor

    A Start-kártya példája azt mutatja, hogy a járulékcsökkentéstől nem érdemes foglalkoztatási áttörést várni. A kisvállalati adó a hazai cégek 98 százalékának érdemi könnyebbséget hozhat és fehéríti is a gazdaságot. A pénzforgalmi szemléletű áfafizetésbe belerokkannak a könyvelők. Az Adó Online a tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet elemezte, amely egyöntetű vélemény szerint nem ad választ arra, hogy mitől is nőne a foglalkoztatottság.

  • pénz

    Folytatjuk a szemléletes példák sorát. Ügyvezető megbízási szerződéssel, aki egy másik Kft tevékenységében személyesen közreműködő tag megbízási szerződés alapján; ügyvezető munkaviszonyban, aki személyesen is közreműködik a Kft-ben tagi jogviszonyban, vagy munkaviszonyban, vagy megbízási szerződéssel. Melyik eset miként értelmezhető a társadalombiztosítás szempontjából?

  • ügyvezető

    Ügyvezetés személyes közreműködéssel, megbízási szerződéssel, vagy mindezek nélkül. Melyik eset miként értelmezhető a társadalombiztosítás szempontjából? Folytatjuk cikksorozatunkat.

  • laptop_cégvezető

    A cikksorozatunkat folytatva, most az egyéni vállalkozással is rendelkező, illetve munkaviszonyban lévő ügyvezetők társadalombiztosításával kapcsolatos tudnivalókat mutatjuk be. Előbbiek esetében 2012. január 1-től ez az ügyvezető már nemcsak egyéni vállalkozóként biztosított, hanem ügyvezetőként is társas vállalkozónak minősül.

  • laptop_cégvezető

    Mióta a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) átértelmezte a minimálbér fogalmát, rengeteg munkával találja szembe magát a könyvelő, amikor azt keresi, hogy egy adott tevékenységhez milyen szintű végzettség szükséges. Ráadásul nem a magánszemélynek a meglévő végzettsége az irányadó, hanem a tevékenységhez előírt képzettség, ami gyakran nem egyértelmű a FEOR-ban. Ehhez jött még hozzá idén az ügyvezetők minimum járulékkötelezettsége, melynek alapja a minimálbér. De melyik?

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Románia

    Letett a román szociálliberális kormány arról, hogy úgynevezett szolidaritási adót vessen ki a jól kereső munkavállalókra - jelentette be Mihai Tudose miniszterelnök kedden.

  • billentyű, vásárlás, kosár, webshop

    Az Európai Bizottság friss felmérése szerint egyre több uniós fogyasztó intézi vásárlásait az interneten keresztül, és erősödik az elektronikus kereskedelembe vetett bizalmuk is, különösen a más uniós országokból történő internetes vásárlásnál.

  • reklám

    2017 májusában ismét változtak a reklámadó szabályai, melyek miatt adó-visszatérítésre van lehetőség, de a 2017 januárjától érvényben lévő módosítások miatt milliárdos bírság is elképzelhető - hívja fel a figyelmet közleményében a Leitner + Leitner tanácsadó cég.

  • Tállai

    Idén újabb 15, jövőre pedig további 64 helyszínen nyílik úgynevezett NAV-ablak – nyilatkozta a Magyar Időknek Tállai András, az adóhatóság vezetője.

  • jog

    Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), június végén 3003 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal, és 1880 társaság, szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan az adóhatóságnak - derül ki a NAV honlapján közzétett adatokból.