A jó példa: a francia egyéni vállalkozói rendszer

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ma Magyarországon – főleg egyes leszakadó térségekben, ahol egy minimálbérnyi nyereség kifejezetten sok pénznek számít – a vállalkozóvá válás előtt komoly akadályként tornyosul a minimumjárulékok magas szintje. Ezért lenne érdemes megvizsgálni a francia egyéni vállalkozói rendszert, amely a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál kevesebb nyereséget realizáló vállalkozások számára is biztosítja a túlélés esélyét.

Ma Magyarországon nem létezik olyan vállalkozói vagy adózási forma, amely az alacsony forgalmat és kis nyereséget generáló vállalkozásokra lenne szabva.

Tegyük fel, hogy például egy leszakadó térségben élő üzletkötő, kézműves, kereskedő képes minimális forgalom kitermelésére (és költségei levonása után érdemi nyereség realizálására). Ám a mai jogszabályi környezetben – amely nem veszi figyelembe, hogy egyes térségekben a minimálbér és a garantált bérminimum utáni járulékteher gyakorlatilag kitermelhetetlen – az illető vállalkozó tényleges adószintje jó eséllyel meghaladja a költséglevonás utáni nyereséget, esetenként még a teljes forgalmat is. Egy 50 ezer forintos nyereséget realizáló főállású KATÁ-s vállalkozó esetében a tényleges adókulcs valamivel több, mint 100% (KATA+hipa), míg a hagyományos rendszerben adózó, hasonló nyereségű főállású vállalkozónak körülbelül 130%-nyi adót kell az államnak befizetnie, vagyis alacsony forgalom és alacsony „üzemi nyereség” esetén is veszteséget termel az illető. Hiába „nyereséges tehát üzemi szinten” a vállalkozás, a magas adóterhek miatt matematikailag sincs értelme egy ilyen kalandba kezdeni. A jelenlegi magyar jogszabályi környezet ezért inkább ösztönöz feketemunkára, mint önfoglalkoztatásra, ami mind az állam, mind a piacon boldogulni kívánó polgárok számára kedvezőtlen helyzet.

Vigyázó szemünket Párizsra vessük!

Ezt a nem Magyarország-specifikus problémát ismerte fel a francia törvényhozó a francia egyéni vállalkozói rendszer kialakításánál – és a francia rendszer annyira méltányos, hogy a magyar törvényhozó is nyugodtan Párizs felé vethetné vigyázó szemét. Nem biztos, hogy így kell átalakítani a rendszert, de választható adózási formaként lenne értelme a francia rezsim másolásának. És hogy miért csak választható formaként? Azért, mert a francia rendszer ugyan teljes egészében bevételarányos, azaz a minimálbér alatti jövedelmekkel is tud mit kezdeni, ám kevésbé nagylelkű a nyugdíjjogosultsággal. Ennek a döntésnek a meghozását, a prioritások meghatározását viszont technikailag mindenképpen az adózóra kell bízni (persze a leszakadó térségekben nyilván nem lesz értelme a hagyományos minimálbér-bérminimum utáni járulékfizetés, sokszor még a KATA választásának sem).

Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban – Második, átdolgozott kiadás
A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze. További információ és megrendelés >>

 

1) A francia rendszerben mindenekelőtt kötelező az áfamentesség.
 

2) Az egyéni vállalkozók bevételarányos adófizetési kötelezettsége tevékenységtől (és a vállalkozó döntésétől, az eltartottak számától) függően 15-26 % közé esik (sőt, további kedvezményekre is van lehetőség, ha például valaki munkanélküliként adja fejét vállalkozásra). Ennek a bevételarányosságnak van egy felső határa, vagyis ha a vállalkozó keresete meghaladja a bevételi plafont, akkor átkerül egy kedvezőtlenebb rezsimbe. Ez persze azt jelenti, hogy a vállalkozása sikeres és már nem okoz neki gondot a „rendes” járulékok kitermelése, tehát ennek tulajdonképpen örülni kell.

A jogalkotó 2015-re egyébként csökkentette az alkalmazandó kulcsokat, viszont két újabb kisadót is bevezetett egyes tevékenységi körökre – ezzel ugyan növelte az adminisztrációt, de a pénzügyi terhek arányát nem (2012 óta azonban ezek folyamatosan emelkedtek, és most sem érték el a 2012-es szintet).
 

3) A bevételi plafon meghatározása szintén tevékenységfüggő: aki például kereskedelemmel foglalkozik, arról feltételezi a törvényalkotó, hogy a beszerzések miatt több pénz forog a kezében és több költsége is lesz, ezért a plafont is magasabban határozza meg.
 

4) A nyugdíjjogosultság szintén bevétel-arányosan kerül megállapításra. A nyugdíjjogosultságot negyedévekben számolja a törvényhozó, vagyis minden egyes negyedév érvényesítéséhez egy bevételi (és áttételesen adó- és járulékfizetési) küszöböt határoznak meg az általános járulékkötelezettség és a minimálbér figyelembe vételével: ha az adott küszöböt eléri a vállalkozó, megkapja (érvényesítheti) az adott negyedévet.

Összességében tehát a francia rendszer lehetővé teszi, hogy valaki nagyon kicsiben indulhasson és hasznos tevékenységet végezhessen a kötelező járulékteher elszenvedése nélkül: cserébe, ha tényleg nagyon keveset keres, akkor a nyugdíjjogosultság egy részéről le kell, hogy mondjon.

Dilemmák

Jogos kérdés, hogy helyes-e az, ha valaki – bár dolgozik, de –  nem jut hozzá a megfelelő/általános nyugdíjjogosultsághoz. Nos, a francia rezsim alkalmazása azok számára lenne a leginkább kedvező, akik egyébként sem tudnának nyugdíjjogosultságot szerezni, vagyis a munkanélküliek, a hosszabb ideje munkát keresők, esetleg alkalmi feketemunkából élők számára, hiszen így ők is lehetőséget kapnának arra, hogy bevételük arányában esetleg mégiscsak legyen valamennyi szolgálati idejük. Az is jogos kérdés, hogy helyes-e az, ha megengedjük, hogy bárki is kevesebbet keressen, mint a minimálbér, vagy akár a létminimum. A francia rezsim alkalmazása azonban még mindig több és jobb jövedelmet biztosít, mint a semmi, és az állam is jobban jár, ha az alkalmi feketemunkát végzők legalább valamennyi járulékot fizetnek. Ők ezért hagy választhassanak egy olyan adózási formát, amely rájuk van szabva, ne kelljen a szürke- vagy fekete-zónában élniük!

EKAER lépésről lépésre – Összefoglaló e-könyv
Érintett vagyok-e az EKAER bejelentésben? Hogyan regisztrálhatok? Milyen módon tudom megtenni a bejelentést? Megteheti a bejelentést helyettem a fuvarozó? Mi az a kockázati biztosíték? Milyen mértékűek a büntetések? További információ és megrendelés >>

A francia rendszer éppen ezeknek az embereknek teremt lehetőséget. Bizonyíthatóan: a francia tapasztalatok az első három év után (2009-2012) azt mutatták, hogy a rendszer 90%-ban valóban azoknak kedvez, akik a francia minimálbérnél (Smic) kevesebb forgalmat generáltak. Az érdeklődés azonban még így is nagy: Franciaországban csak 2013 vége és 2014 májusa között 73 400 fővel többen a regisztrált és aktív egyéni vállalkozók!

Vessük hát vigyázó szemünket a sokat szidott Párizsra! Néha ott is születnek átvételre érdemes gazdasági ötletek.

---