A nyomozó hatóságot felkészülten kell várni

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy gazdálkodó vezető tisztségviselője számtalan kockázatnak van kitéve, melyeket jól felfogott érdeke ismerni és kezelni. Ezeknek a kockázatoknak egy részét a vezető tisztségviselők felelősségeként is emlegetik, ezen belül is különös figyelmet érdemel a vezető tisztségviselők büntetőjogi felelőssége.

A cégvezetők felelőssége összetett, a büntetőjogi felelősség is része a „csomagnak”

A cégvezetők napi szinten foglalkoznak felelősségük egyes fajtáinak – mint például a polgárjogi, kártérítési, az adóigazgatási adminisztrációt érintő felelősség – kezelésével. Büntetőjogi felelősségük ezekhez képest kissé háttérbe szorul. Ennek több oka is van. Egyfelől, mindenki abból indul ki, hogy ő nem kíván bűncselekményt elkövetni, nem azzal a gondolattal ébred reggelente, hogy bemegy az irodába és megvalósít egy igazi költségvetési csalást. Másfelől viszont sokan úgy gondolják, hogy ilyen témáról egy ügyvéddel, tanácsadóval egyeztetni azt az üzenetet hordozhatja, hogy valami félni-, de legalábbis takargatnivalója van.

Hajlamosak sokan ezt a témát úgy kezelni, hogy elég ezzel akkor foglalkozni, ha már bajban vannak, de valójában ez egy óriási tévedés. A vezető tisztségviselők büntetőjogi felelőssége egy olyan kérdés, amely mellett egyetlen vezető sem mehet el szó nélkül. A büntetőjogi kockázatok kezelésének a gazdálkodók mindennapi életének a részévé kell válnia, mivel senki nem zárhatja ki azt, hogy érintettje lehet egy gazdasági bűncselekménynek.

Egy gazdasági társaság irányítása, adózási, gazdálkodási folyamata napjainkban olyan összetett gazdasági és jogi szabályozók összessége, aminek maradéktalanul megfelelni nem egyszerű kihívás. A költségvetés sérelmére elkövetett költségvetési csalások, közismertebb nevén adócsalások elkövetése is történhet más részéről olyan professzionális módon, hogy minden előjel nélkül gyanúba kerülhet egy vezető és intézkedhet vele szemben a hatóság, váratlanul egy áfacsalási nyomozás közepén találhatja magát.  

Minden cégvezetőnek látnia kell a költségvetési csalás határvonalait, hogy kockázatait csökkentse

Érdemes a büntetőjogi felelősséggel, azon belül is a költségvetési csalással kapcsolatban néhány alapvető dolgot tisztázni.

Az elején kezdve a témakört, le kell szögezni, hogy hosszú ideje nehezen megválaszolható kérdés – ha egyáltalán van rá egzakt válasz –, hogy hol található az adóoptimalizálás és az adócsalás határa. Nem üldözendő és nem is ördögtől való, ha egy gazdasági társaság vezetője arra törekszik, hogy az általa irányított vállalat adózási folyamatai, adófizetési kötelezettsége a cég szempontjából optimális legyen. Adózási folyamatainkat nem hogy szabad, hanem kell optimalizálni, megfelelő keretek között és engedélyezett jogi eszközökkel.

A költségvetési csalás megállapítása szempontjából kriminalizálható magatartások akkor kezdődnek, ha a magatartás, amely az adókötelezettség csökkentésére irányul, a hatóság megtévesztésével, az ehhez szükséges hamis adatok, dokumentumok közlésével, benyújtásával történik. A költségvetési csalás egy szándékos elkövetést feltételező magatartás, amely azt jelenti, hogy az elkövető tisztában van azzal, hogy amit tesz, az a jogszabályokba ütközik, és magatartásában az adófizetési kötelezettség jogsértő elkerülése vagy annak csökkentése a motiváció.

A jelenlegi jogi szabályozás szerint:

• gondatlan magatartással nem lehet költségvetési csalást elkövetni, valamint
• a bűncselekmény megállapításának alapvető eleme, hogy az elkövetés során a költségvetési bevétel csökkenjen.

Költségvetési csalás miatti büntetőeljárás csak magánszemély ellen indítható, de a cégre is hárulhat jogkövetkezmény

Hatályos büntetőjogi rendelkezéseink szerint költségvetési csalás bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárást csak természetes személlyel szemben lehet indítani, ami azt jelenti, hogy gazdasági társaság – képletesen – nem ülhet később a vádlottak padján, míg az ügyvezetője annál inkább.

Ugyanakkor a büntetőjog részét képezi a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések alkalmazását lehetővé tevő jogszabály, amely alapján meghatározott feltételek mellett intézkedéseket lehet foganatosítani a költségvetési csalással érintett gazdasági társaság vonatkozásában.

Bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetén a gyakorlatban a nyomozó hatóságok egyidejűleg intézkednek az érintett gazdálkodóval valamint annak vezetőjével szemben.

Vagyontárgyak, pénzállomány zár alá vétele

• Az egyik legfájóbb, de bűnüldözési szempontból leghatékonyabb eszköz a gazdálkodó, valamint az elkövetőként azonosított személy vagyontárgyainak, pénzállományának zár alá vétele. A zár alá vételnél kiindulási érték az elkövetési érték – az adóhiány –, amelynek a gazdasági társaság esetében a háromszoros értékét is zár alá lehet venni.
• Ettől elkülönülten alkalmazhatnak önállóan zár alá vételt az ügyben érintett vezető tisztségviselő saját vagyonát illetően.

Olyan eszközök alkalmazására van lehetősége a hatóságoknak, amelyek percek alatt bénítják meg egy gazdálkodó életét, és sodorják olyan helyzetbe, amely gyakran visszafordíthatatlan. A hab a tortán, hogy a hatályos rendelkezések szerint ezekről a nyomozati cselekményekről utólag értesülnek az érintettek, amikor már nem tudnak utalni, vagy nem működik a bankkártyájuk. Egy cég életében ezek az intézkedések természetszerűen nem mindennaposak, de mindenképpen elkerülendőek.        
A büntetőeljárás elrendeléséhez a megalapozott gyanú elegendő

Ami még tovább bonyolítja helyzetet, hogy ahhoz, hogy valakivel szemben büntetőeljárás elrendelésére kerüljön sor, elégséges, ha vele szemben a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja áll fenn. Nem kell, hogy rendelkezésre álljon minden bizonyíték, ami kétséget kizáróan alátámaszthatja az érintett személy bűnösségét.

[htmlbox szamvitel_konyv]

 

A büntetőeljárásban az adatok elemzése során a nyomozó hatóságnak először elég, ha csak gyanúja, majd később már megalapozott gyanúja van, míg az ítéletben megállapított bűnösség kimondásához már kétséget kizáró bizonyításra van szükség. Ez a fokozatosság két szempontból nagyon lényeges.

Egyrészt azért, mert magában rejti annak a lehetőségét, hogy bűncselekményre utaló adatok is elégségesek legyenek egy eljárás bevezetéséhez és intézkedések foganatosításához, másrészről nem mindenki lesz automatikusan elítélve, aki ellen büntetőeljárás bevezetésre kerül.

Szinte mindennaposak azok a hírek, hogy jelentős elkövetési értékű ügyekben a nyomozó hatóság jól szervezett akció keretében indítja el a nyomozást. Több helyszínen, kora reggeli órákban, egy komplexebb ügyben akár több száz nyomozó részvételével azonos időben jelenik meg a nyomozó hatóság, és olyan halaszthatatlan nyomozati cselekményeket alkalmaz, amelyek megbénítják egy gazdálkodó működését. A nyomozó hatóságoknak minden eszközük megvan arra, hogy jogszabályban rögzített céljaikat elérjék egy intézkedés során. Ezekben az intézkedésekben a legnagyobb körültekintés mellett is benne van annak a lehetősége, hogy a szükségesnél több vagyoni elem kerül zárolásra, vagy olyan személyekkel szemben történik intézkedés, akikről később az eljárás során kiderül, hogy nem érintettek az ügyben.

Mit lehet tenni a hatósági intézkedések elkerülése vagy kezelése érdekében?

A gyakorlat azt mutatja, hogy a gazdálkodókat derült égből érkező csapásként érik az intézkedések, zár alá vételek, lefoglalások, kihallgatások. Nincsenek tisztában olyan alapvető dolgokkal, hogy milyen jogaik, lehetőségeik vannak egy esetleges büntetőjogi intézkedés esetén. Éppen ezért gyakran tétlenül, az események után napokkal kerülnek abban a helyzetbe, hogy érdemben reagálni tudnak az őket ért intézkedésekre, gyanúsításokra, „vádakra”, akár szakembertől kérve segítséget .

Mint mindenre, egy ilyen helyzetre is fel lehet készülni, sőt fel kell készülni! Tisztában kell azzal lennie egy cég vezetőjének, hogy:

• a büntetőjog szabályai szerint milyen jogai és lehetőségei vannak egy büntetőeljárásban bevezetett kényszerintézkedés esetén,
• mikor vehet igénybe ügyvédet,
• mikor élhet az intézkedés ellen panasszal,
• meddig terjed a hatóság intézkedési joga.

Ezek olyan kérdések, melyekre adott válaszokkal érdemes tisztában lenni ahhoz, hogy egy ilyen nem mindennapi szituációban se legyünk kiszolgáltatottak. Ahogy már említettem, ahhoz, hogy ilyen helyzetbe kerüljünk, elég a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja is. Ami azt jelenti, hogy nem lehet kizárni annak a lehetőségét sem, hogy indokolatlanul, megalapozatlanul, a nyomozóhatóság rendelkezésére álló adatok helytelen értékeléséből adódóan intézkednek velünk szemben. A büntetőeljárásban a terhelt érdekében eljáró ügyvédet védőnek hívják, nem véletlenül, ugyanis az intézkedések, gyanúsítások, vádak ellen alapvető jog a védelemhez való jog.

Túl azon, hogy fel kell készülni a nem várt szituációkra is, a büntetőeljárás vagy annak keretében foganatosított cselekmények esetére célszerű egy olyan szakember telefonszámával rendelkezni, akivel már konzultáltunk ilyen kérdésekről, és akit tudunk hívni akár „munkaidőn kívül” is.

A bejegyzés szerzője dr. Falcsik István, az RSM Hungary Vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás üzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

---