Az MSZP háromkulcsos szja-t javasol


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az MSZP háromkulcsos személyi jövedelemadóra tett javaslatot a jövő évi adótörvényekhez benyújtott módosító indítványokban. A minimálbért keresők esetében egyszámjegyű, 5 százalék lenne az adókulcs – közölte az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke szombaton .


Burány Sándor ismertetése szerint 5 százalék lenne az adó, ha az összevont adóalap nem haladja meg a kétmillió forintot. Kétmillió és ötmillió forint között 10 százalék, ötmillió forint felett pedig 15 százalék lenne az adókulcs az MSZP javaslata értelmében – tette hozzá.

Az egyszámjegyű szja összhangban van a Fidesz korábbi ígéreteivel, és ha a javaslatcsomagot az Országgyűlés elfogadja, az érdemben lehetővé teszi, hogy a legkevesebbet keresők és az átlagos keresetűek lényegesen kevesebb adót fizessenek a korábbiaknál – jegyezte meg.

A költségvetési bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy míg a szocialista kormányok idején a minimálbér után nem kellett szja-t fizetni, addig a Fidesz-kormány 16 százalékkal terhelte meg azt. A háromkulcsos adórendszer senkinek nem növeli az adóját – mondta.

Kérdésre válaszolva Burány Sándor közölte, adócsomagjuk több száz milliárd forintos kedvezményt jelent elsősorban az alacsony keresetűeknek. A Fidesz egyszázalékos szja-csökkentésre vonatkozó javaslata több mint százmilliárd forint „megspórolását” jelenti, az összeg 80 százalékát a legjobban kereső 20 százalék kapja – mondta, megjegyezve, az MSZP javaslata ennél nagyobb összeget tartalmaz. Hozzátette: ha az Országgyűlés elfogadja a szocialisták módosító indítványait, akkor kezdeményezni fogják a 2016-os költségvetés ennek megfelelő módosítását.

Az ellenzéki képviselő elmondta: az igénybe vehető adókedvezmény mértékét egységesen gyermekenként 33 ezer forintban határoznák meg.

Burány Sándor szerint a Fidesz eddig nem tudta és akarta megoldani azt a problémát, hogy egy keveset kereső többgyermekes nem veheti igénybe maradéktalanul az adókedvezményt. Az MSZP ezért azt is javasolja, hogy az adózó „negatív adó” formájában kérhesse az adóhatóságtól a teljes összeget – magyarázta.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Javaslatot tettek az alapvető élelmiszerek áfakulcsának öt százalékra csökkentésére is – közölte. Jelezte, sajátos helyzet alakult ki, mert az adótörvények vitája még meg sem kezdődött, de a módosító indítványokat már be kellett nyújtani pénteken.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.