Ellenőrzik a sertéshús árak csökkentését


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium ellenőrizni fogja, hogy megjelenik-e a sertéshús fogyasztói árában a 22 százalékpontos áfacsökkentés jövőre, és ha szükséges, intézkedni fog – mondta Pankucsi Zoltán, a minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn reggel.


A jövő évi adócsökkentések egyikeként a sertés tőkehús áfája 27 százalékról 5 százalékra csökken, az adóintézkedésnek pedig csak akkor van értelme, ha az így kieső, mintegy 25 milliárd forintos költségvetési bevétel nem a kereskedőknél, hanem a fogyasztóknál marad – hangsúlyozta Pankucsi Zoltán.

Megjegyezte, hogy a minisztériumnak és egyes hatóságoknak megvan a jogosítványa arra, hogy felügyelje a kereskedőket. Ha azt tapasztalják, hogy a költségvetés áfabevétele csökken, ám az áfacsökkentés nem érvényesül a fogyasztói árakban, mert a kereskedők „lenyelik” annak hozadékát, a tárca intézkedni fog.

„Megvannak az eszközeink, hogy ezeket a kereskedőket megfelelő módon rávegyük arra, hogy ténylegesen érvényesítsék az árakban az áfacsökkentést” – mondta.

Különös adózási módok az áfa rendszerében

Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását.

További információ és megrendelés >>

A helyettes államtitkár megerősítette, hogy az szja 1 százalékpontos csökkentése jövőre az első lépés az adókulcs egyszámjegyűvé tételéhez, és 120 milliárd forintos költségvetési bevételkieséssel jár.

A bankadó csökkentéséről pedig azt mondta, nincs nézeteltérés a kormány és az Magyar Nemzeti Bank között a kérdésben. A jegybank jogosan várja el, hogy a bankok a kedvezményért cserébe felpörgessék a hitelezést. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodásban vállaltak alapján azonban a kormánynak külön feltétel nélkül kellett csökkentenie a bankadót, de a kérdésben egyetért az MNB-vel – tette hozzá.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.