Fals munkaerő-kölcsönzőket buktatott le a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAV dél-dunántúli pénzügyi nyomozói egy éven belül a második munkaerő-kölcsönző cégláncolatot számolták fel – adta hírül a hatóság.


A költségvetést félmilliárd forintos nagyságrendben megkárosító, vagyonőri és munkaerő-kölcsönzési tevékenységgel foglalkozó, tizenkét baranyai társaságból álló láncolat irányítóit és segítőit a pénzügyi nyomozók pár óra leforgása alatt előállították és gyanúsítottként kihallgatták.

A több hónapos előkészítő munka eredményeként négy megyében negyven helyszínen csaptak le a pénzügyi nyomozók, pénzügyőrök, adórevizorok, informatikus szakemberek és a Terror Elhárítási Központ kommandósai az adóminimalizáló szervezet tagjaira.

Ahogy a korábban lefülelt elkövetői körnél, úgy ennél a bűnszervezetnél is fő cél a munkavállalók után fizetendő adók és járulékok, valamint az általuk nyújtott szolgáltatás után keletkező áfafizetési kötelezettség elkerülése volt.

A gyanú szerint a láncolat elején három őrző-védő cég a munkákat szabályos alvállalkozói szerződések alapján vállalta el. A munkát azonban nem saját alkalmazottakkal végezték, hanem erre a célra további kilenc alvállalkozó céget alapítottak. Bár ezek a gazdasági társaságok tevékenységük után bevételeiket bevallották, ám adót fizetni nem szándékoztak. A láncolatban lévő haszonhúzó munkaerő-kölcsönző cégek fiktív munkaerő-közvetítésről szóló szerződések alapján csökkentették adófizetési kötelezettségüket, járulékot pedig nem fizettek. Ezeket a bukócégeket és bankszámláikat félévente váltották, azok valós munkaerő-kölcsönzéssel nem is foglalkoztak.
A bevált módszer szerint az így szerzett haszonnak egy részét nettó munkabérként megkapták az alkalmazottak, míg másik részét készpénzben felvették, és a bűnszervezet tagjai, illetve az alvállalkozó cégek vezetői között szétosztották.

A pénzügyi nyomozók az akció során mintegy háromszáz millió forint értékben foglaltak le készpénzt, ingó és ingatlan vagyontárgyakat, üzletrészeket, továbbá huszonegy bankszámlát is „befagyasztottak”.

Az akcióban gyanúsítottként kihallgatott tizennégy személy közül nyolcat őrizetbe vettek. Azóta öten előzetes letartóztatásban vannak. A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás büntetési tétele, a bűnszervezetben történő elkövetés miatt akár húsz évig terjedő börtönbüntetés is lehet.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.