Hogy kezeli az ajándékot az adórendszer?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ajándék valójában ingyenes átadás. Az adótörvények nem tartalmaznak fogalmat az ajándékra, mégis sok fajta ajándékot kell kezelnünk az adórendszerben. Cikkünk az a lehetséges ajándékozások adóvonzatait veszi számba.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70.§ (3) bekezdésének „d” pontja szerint, üzletpolitikai reklám célú juttatás az olyan adómentesnek, illetve üzleti ajándéknak nem tekinthető juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá. Ez a juttatási forma, amelynek keretében a vállalkozás szóró-ajándékokat vásárolhat és szétoszthatja azokat anélkül, hogy nyilvántartást kellene vezetni a megajándékozottakról. Befizetendő közteher ugyan kapcsolódik hozzá, de egyes szakemberek megtérülő befektetésként értékelik.

Az ajándéknak ez a formája adózási szempontból az ún. egyes maghatározott juttatások körébe tartozik, mely csak azért fontos, mert ez a kissé nehézkes megfogalmazás meghatározza azt is, hogyan kell az előírt feltételeknek megfelelő kisebb ajándékok után adózni.

Az „egyes meghatározott juttatások” köréhez az szja és az eho-törvény a következő befizetendő közterheket rendeli, melyeket a cégnek (vállalkozásnak) kell teljesítenie:

• az ajándéktárgy beszerzési árának 1,19-szeres értéke után 16 százalék a személyi jövedelemadó,
• és ugyanezen 1,19-szeres érték után 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a az ajándékot juttatónak.

Az üzleti ajándékot tipikusan az üzleti partnernek, az üzleti kapcsolat további fenntartása érdekében, valamint reménybeli üzletfélnek a szerződéses kapcsolat létrejöttének elősegítése érdekében adják a vállalkozások.

Az üzleti ajándék adózási szempontból szintén egyes meghatározott juttatásnak minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény 70.§ (2) bekezdése értelmében. A vállalkozások az üzleti ajándék minden forintja után 51,17 százalék közterhet fizetnek be az államkincstárba (1,19-szeres adóalap után 16 százalék szja és 27 százalék eho). Megjegyzem, hogy ha a belföldi magánszemély külföldön, külföldi cégtől kap üzleti ajándékot, akkor a magánszemélynek nem keletkezik adókötelezettsége.

Számvitel és adózás a gyakorlatban 2014 – Két időpontban

1. nap: Számvitel a gyakorlatban 2014 Megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót. Értesülhet, hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás esetén. 2. nap: Adózás a gyakorlatban 2014 Fő adónemek szabályaiban bekövetkezett változások, KATA, KIVA, EVA, helyi adók, gépjárműadó változásai és a reklámadó, egyéb, az adóalanyokat érintő évközi változások. A két napos képzés mérlegképes könyvelőknek vállalkozási szakon 16 kreditpontot ér! További részletek és jelentkezés: 2014. szeptember 24-25. és 2014. november 11-12. Az egyes napokra külön-külön is jelentkezhet!

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. a) pontja szerint, a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes, az üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének – ha az nem vetélkedő, nem verseny és nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye – megfelelő magánszemély számára adott

• árengedmény,
• visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték.

Az adómentességhez nagyon sok feltételnek kell teljesülnie. Az üzletpolitikai (reklám) célból adott ajándék adómentességének feltételeit a fenti meghatározásból kell levezetni. Ezek együttes feltételek, melyek a következők:
a) nem pénzt adnak juttatásként,
b) üzletpolitikai célból adják,
c) magánszemélyek számára történik a juttatás,
d) egy nagyobb kört érintően nyújtják,
e) nyilvánosan meghirdetett módon,
f) értékesítéshez kötődik a juttatás,
g) nem lehet vetélkedő vagy verseny díja, illetve sorsolás eredménye a nyújtott ajándék.

Az üzletpolitikai cél, illetve annak kritériumai nincsenek meghatározva a személyi jövedelemadóról szóló törvényben. Ezért magunknak kell megfogalmazni azt, hogy mi az a cél, amit a juttatás nyújtásával el kívánunk érni, és az üzlet növekedése szempontjait előmozdítja.

Igaz, hogy az áruminta is a vevők (potenciális vevők) vásárlásra való ösztönzését szolgálja, de mégsem azonos az üzletpolitikai célból adott juttatással. Árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas. Az áruminta adómentességét biztosítja a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjának b) alpontja.

E rendelkezés szerint a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes, a kifizető által üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta.

A 2013. január 1-jével hatályba lépett törvény módosítás következtében a térítésmentes juttatások körében feltétel nélkül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő, elismert költségnek minősül az áfa-törvény szerinti áruminta.

Mind a magánszemélyeknek, mind pedig a társaságoknak nyújtott áruminta elismert költségnek minősül a juttatónál.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (3) bekezdése szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül (51,17 százalék közteherrel):
a) a legfeljebb évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt
aa) a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának,
ab) a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának,
ac) a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának,
ad) a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak
juttatja, továbbá az aa)-ad) pontban nem említett esetben akkor, ha a juttatás olyan magánszemélynek történik, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme.

Csekély értékű ajándék a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, vagy szolgáltatás lehet.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet B) fejezete értelmében, a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül:

• az adózó által üzletpolitikai (reklám) célból, magánszemélynek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti juttatás, továbbá a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti áruminta;
• az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés;
• a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás;
• a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott sorsolásos játék, ajándéksorsolás keretében átadott, nyújtott nyeremény ráfordításként elszámolt értéke.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 11. § (1) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. Kivétel a 11.§ (1) bekezdésének hatálya alól, ha az adóalany – vállalkozásának céljára tekintettel – más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis értékű terméket.

Adózás a gyakorlatban 2014 – Két időpontban

Fő adónemek szabályaiban bekövetkezett változások         Általános forgalmi adó         Személyi jövedelemadó         Társasági adó         Az adózás rendje A KATA, KIVA, EVA, helyi adók, gépjárműadó változásai és a reklámadó Egyéb, az adóalanyokat érintő évközi változások Előadó: Szilágyi Miklósné igazságügyi adó- és járulékszakértő, Faktum 97. Gazdasági Tanácsadó Kft. Részletek és jelentkezés: 2014. szeptember 25. és 2014. november 12.

Amennyiben az ajándékozás tárgyát képező terméket az adóalany már eleve az ajándékozás céljával, (ingyenes átadás) illetve más adólevonásra nem jogosító tevékenységéhez szerezte be, vagy azt kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységéhez használta/hasznosította, úgy a termék elajándékozása – tekintve, hogy annak beszerzéséhez áfa-levonási jog nem kapcsolódott, – nem lesz a 11.§ alapján adóköteles.

Ha az áfa-törvény 2.§-át értelmezzük, akkor az ingyenes átadások főszabály szerint nem tartoznak a törvény hatálya alá, így ajándékozási célú beszerzésnél adólevonási jog sincs.

---