Kereskedők: súlyos teher a reklámadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Súlyos teher a kereskedőknek a reklámadó, mivel jelentős hányada, közvetlenül vagy közvetve, a fogyasztási cikk kereskedelmet terheli – közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) hétfőn.


A tájékoztatás szerint a fogyasztási cikk piac rendkívül árérzékeny, így a kereskedők és a beszállító gyártók számára alapvető piaci követelmény az áremelések fékezése.

Az OKSZ emlékeztet: vállalkozói oldalról a költséggazdálkodás körültekintő üzletpolitikát követel. A fogyasztási cikk piac érintett szereplőinek túlnyomó része eddig a reklámadó 1 százalékos kulcsa után adózott, a tervezett 5,3 százalékos kulcs pedig ötszörös emelés, miközben az 500 millió forintig nulla kulcsos adóalap csökkentése 100 millió forintra durva adónövekedést okoz – közölték.

Az OKSZ szerint az érintett kis- és középvállalkozói körben a növekedés mértéke ennek akár a tízszerese is lehet. Ez kezelhetetlen, kigazdálkodhatatlan költségnövekedés – állítja az OKSZ.

Különös adózási módok az áfa rendszerében

Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását.

További információ és megrendelés >>

A szervezet közlése alapján súlyos feszültség forrása az is, hogy az adómentesség tervezett 100 millió forintos új határa egyidejűleg az adó kiterjesztését jelenti újabb adóalanyokra, a kis- és középvállalkozói körre.

Az OKSZ úgy véli, a kereskedelem számára nagy probléma a saját célú reklám adóztatása is. Ez az a fajta reklám, amikor a kereskedő a saját termékét saját maga reklámozza, például szórólapokon, üzletben elhelyezett feliratokon. A kereskedelmi kis- és középvállalkozások nagyobb részt ezt a reklámlehetőséget használják.

Az OKSZ szerint a reklámtevékenység elválaszthatatlan bármely gazdálkodó szervezet tevékenységétől, és elengedhetetlen a magyar vállalkozások piaci helyzetének megtartásához, erősítéséhez. A kis- és középvállalkozások számára a túlélés egyik eszköze a saját célú reklám – állítja az OKSZ.

Közölték: a reklámadóról szóló törvény hatályos szövege az 500 millió forint összegben meghatározott adómentes határral a gyakorlatban biztosította, hogy elsősorban a kis- és közepes termelők, szolgáltatók, kereskedők saját célú reklámköltése után ne keletkezzen adóteher.

Az OKSZ mindezért kezdeményezte a saját célú reklám adóztatásának megszüntetését, illetve javasolja az 500 milliós adómentes sáv megtartását is.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.