Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Becslések szerint több mint 40 ezer nyugdíj-előtakarékossági számla(nyesz)-tulajdonos magánszemélyt érintenek a nyesz-re vonatkozó adószabályok és azok változásai. Cikkünk a legfontosabb tudnivalókat foglalja össze.
Mit jelent a nyesz?
A nyesz-re vonatkozó megállapodást bármely természetes személy köthet kizárólag írásban, legalább ötezer forint befizetése mellett.
Az adószabályok szempontjából csak egy nyesz vehető figyelembe: az, amelyikre a tulajdonosa úgy nyilatkozik a számlavezetőnek, hogy „NYESZ-R” jelzettel lássa el. E jelzést a számlával kapcsolatos minden bizonylaton alkalmazni kell (3. § 76. pont). Ha a NAV a számlavezetők adatszolgáltatása alapján több „NYESZ-R” jelzésű számlát észlel egy adott magánszemély nevén, csak azt fogadja el, amelyikre vonatkozóan a legkorábbi keltezéssel nyilatkozott, míg az azonos keltezéssel adott nyilatkozatok alapján jelzett számlák egyike sem fogadható el nyugdíj-előtakarékossági számlának. Ha mindez utólag derül ki, az adóhatóság adóhiányt, és jogkövetkezményeket állapít meg, amelyet a számla tulajdonosának kell megfizetnie (Szja tv. 44/B. §).
A befizetett összegek és a visszatérített adó után önmagában a számlavezetők általában nem fizetnek kamatot, ezért a számlatulajdonosnak célszerű a befizetett összegekből hozamot eredményező befektetésekre megbízásokat adni.
Megbízásokat lehet adni
A számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlák vezetéséért számlatulajdonosonként legfeljebb a nyugdíj-előtakarékossági számlán jóváírt éves átlagos állomány egy százalékának megfelelő összegű, de legalább kétezer forint számlavezetési díjat számíthat fel. A megbízás alapján végrehajtott ügylet után a számlavezető az üzletszabályzatában előre meghirdetett általános ügyleti díjakkal egyező díjat számíthat fel, de a befizetést, adókiutalást követő első megbízás alapján ezen befizetés, kiutalás összegéig a befektetési eszköz vételére vonatkozó ügylet díjmentes.
Ha a befizetések nem nyújtanak fedezetet a nyesz vezetésére vonatkozó megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítésére, a számlavezető felszólítására a hiányzó összeget be kell fizetni. Ha e felszólításnak a számlatulajdonos tizenöt napon belül nem tesz eleget, a számlavezető a nyesz-t azonnali hatállyal felmondhatja.
A befizetések kedvezménye
A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény azon rendelkezése nem változott, amely szerint a számlatulajdonos magánszemélyt az összevont adóalapjának megfizetett adója terhére, nyesz javára történt befizetés után adó-visszatérítés illeti meg. Az adó-visszatérítés alapja a magánszemély által a nyesz-re az adóévben (forintban) befizetett összegek együttes értéke, amelynek 20 százaléka, de legfeljebb összesen 100 ezer forint, illetve azoknál a magánszemélyeknél, akik 2020. január 1-je előtt töltik be a jogszabályok alapján rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (ideértve azokat is, akik már nyugdíjasok) 130 ezer forint visszatérítés jár [Szja tv. 44/B. § (1) bekezdés].
Az adó-visszatérítés érdekében a magánszemélynek ún. nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban az adóbevallásában kell rendelkeznie. Munkáltatói adómegállapítás vagy adónyilatkozat keretében nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat nem adható, ezért aki a befizetése után adó-visszatérítésre tart igényt, számolnia kell azzal, hogy adóbevallást (adóhatósági közreműködéssel elkészített egyszerűsített bevallást) kell beadnia. A rendelkező nyilatkozatot az adóévben befizetett összegek együttes értékét tartalmazó igazolás alapján lehet megtenni.
Az adóévben befizetett összegeknek a befizetési időpontja szerinti tételeket kell figyelembe venni (függetlenül az áthúzódó jóváírási időpontoktól). A befizetést akkor is figyelembe kell venni, ha a rendelkező nyilatkozat-tétel időpontját megelőzően nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt a nyesz már megszűnt, de a befizetés évének utolsó napján még létezett. Ilyen esetben a magánszemélynek meg kell jelölnie azt a címet vagy folyószámlát, ahová az adó-kiutalást kéri (újonnan nyitott nyesz nem jelölhető meg). Az adó-kiutalás összege nem számít jövedelemnek. A rendelkező nyilatkozat szerinti összeget az adóhatóság – ha a magánszemélynek az állami adóhatóságnál nincs nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette – a bevallás benyújtását követő 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől utalja ki.
Adótartozás esetén annak megfizetését, illetve az adóbevallás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül a magánszemély kérelmére kell az átutalást teljesíteni. Ha nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt a nyilatkozattétel időpontjára a nyesz már megszűnt, a kiutalás a nyilatkozatban megjelölt címre (számlára) történik, illetve ha a magánszemély nyilatkozattételének időpontja után a kiutalás teljesülésének időpontjáig szűnt meg, a számlavezető által az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára történt visszautalást követően, kérelemre az abban megjelölt címre (számlára) teljesíthető.
Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban és nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban is rendelkezik, azonban adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes kiutalását nem teszi lehetővé, az adóhatóság a nyilatkozatokban jogszerűen megjelölt összegek arányát veszi figyelembe. Azonban a kétféle kiutalás együttes összege ebben az esetben sem haladhatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányadó összeghatárt. Fontos tudnivaló még, hogy utólag nem befolyásolja a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerint utalandó összeg nagyságát, ha a magánszemély önellenőrzéssel, vagy az adóhatóság utólagos adómegállapítással megváltoztatja a magánszemély összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részét. Ha azonban az önellenőrzés vagy az utólagos adómegállapítás a magánszemély összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részét olyan mértékben lecsökkenti, hogy az már nem éri el az átutalt összeget, az így mutatkozó különbözetet az adóhatóság személyi jövedelemadó kötelezettségként határozattal írja elő.
A hozamok az osztalék kivételével adómentesek
A nyesz előnye az is, hogy fennállásának időszakában adómentesek a befektetési eszközökkel végzett ügyleteknek a tulajdonos követelését növelő nyereségei, hozamai. Ez alól kivételt képez az osztalék, amely után 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.
Amennyiben nem EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír osztalékáról van szó 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell a magánszemélynek fizetnie mindaddig, amíg annak összege a biztosítási jogviszonyában a megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásként megfizetett egészségbiztosítási járulékkal, illetve a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulékkal, valamint a külön adózó jövedelmei után fizetett eho-val együtt el nem éri a négyszázötvenezer forintot.
Nem kell azonban eho-t fizetni a bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után.
A nyesz kifizetések adókötelezettsége
A nyugdíj-előtakarékossági számlához szigorú szabályok is fűződnek, amelyek azonnal kötelezik a számlatulajdonost a visszatérített adó emelt összegű visszafizetésére, ha a nyugdíjra jogosultság, illetve a kötelező várakozási idő előtt akár csak részben is a számlán lévő követelésük terhére pénzt, befektetési eszközt (ideértve a hozamokat, osztalékot is) vonnak ki.
Ugyanakkor a nyesz alapján teljesített nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés adómentes lehet, ha a kifizetés a Szja törvényben meghatározott várakozási idő elteltét követően történik.
A nyesz alapján teljesített nyugdíjszolgáltatásnak az a kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés minősül, amelyről a nyugdíj-előtakarékossági számla felmondásával (megszüntetésével) egyidejűleg olyan számlatulajdonos rendelkezik, aki már jogosult nyugdíjra és a számla felmondása a számlanyitás évét követő harmadik évben vagy azt követően történik.
Az előbbieknek megfelelő nyugdíjszolgáltatás akkor adómentes, ha a nyugdíjra jogosult a nyugdíj-előtakarékossági számláját 2013. január 1-jét megelőzően nyitotta meg, függetlenül attól, hogy a számlára mikor fizetett be összegeket.
A 2013. január 1-jétől hatályos szabályok szerint azonban az, aki 2013. január 1-je után köt nyesz megállapodást, adómentes nyugdíjszolgáltatásra majd csak a számlanyitást követő tíz év eltelte után lesz jogosult akkor is, ha egyébként már nyugdíjas, illetve akkor, ha jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett [Szja tv. 1. számú melléklet 6.5. alpont].
Ha a nyugdíj-előtakarékossági számláról adómentes nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (juttatás) történik, azaz a számlavezetőnek a számlatulajdonos nem igazolja, hogy nyugdíjra jogosult, vagy, ha jogosult is, de az előzőek szerinti időszak még nem telt el, amikor a számlát felmondja, vagy ha a számláról annak megszűntetése nélkül kifizetést (juttatást), átutalást, átvezetést kér, a következőkkel kell számolnia:
Nem kell azonban adót fizetni, a kiutalást növelten visszafizetni és a rendelkezési jogosultság is fennmarad, ha a számlatulajdonos azért szünteti meg a nyugdíj-előtakarékossági számláját, mert újat nyit másik számlavezetőnél, és oda hiánytalanul áthelyezi a megszüntetett számlán lévő összes követelését.
Ugyancsak nem kell egyéb jövedelmet megállapítani, ha a magánszemély a pénzeszközben, pénzügyi eszközben fennálló követelését a nyesz megszüntetésével hiánytalanul a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint, tartós befektetési szerződés alapján lekötött pénzösszeggé alakítja át (ha annak egyéb feltételei fennállnak), és lekötési nyilvántartásba helyezi. Eben az esetben azonban
A nyugdíj-előtakarékossági számláról a magánszemély akaratán kívül is előfordulhat, hogy a nyilvántartott értékpapírt át kell helyezni (például amikor a cég átalakul). Ilyen esetekben nem kell szankciót alkalmazni, ha az értékpapír, vagy annak értékével egyező összeg visszakerül a számlára [Szja tv. 44/B. § (4)-(7) bekezdés].
A nyugdíj-előtakarékossági számla adómentes nyugdíjszolgáltatás miatt történő megszűnése esetén, vagy az olyan megszűnés esetén, amikor egyéb jövedelmet nem kell megállapítani, a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként a megszűnés napján irányadó szokásos piaci értéket, illetve az ellenőrzött tőkepiaci ügylet szerinti, igazolt megszerzésre fordított érték közül a nagyobbat lehet figyelembe venni. Nem adómentes nyugdíj szolgáltatás miatt történő megszűnés esetén, ha egyéb jövedelem keletkezik, a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként az eszköznek a megszűnés napján irányadó szokásos piaci értéke vehető figyelembe. Az utóbbi rendelkezést kell alkalmazni a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíj értékpapír/letéti számlájáról kivont pénzügyi eszköz szerzési értéke tekintetében abban az esetben is, ha a számlatulajdonos a nyugdíj-előtakarékossági számla megszűntetése nélkül rendelkezik adóköteles kifizetésről [Szja tv. 67. § (9) bekezdés c) pont].
 |
2013.02.27. – Számítsuk ki együtt a távolléti díjat!
Előadást követő személyes tanácsadás Dr. Kártyás Gáborral! |
