Újévi bizakodás: 2012-nél csak jobb jöhet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az emberek többsége világszerte úgy érzi, pocsék évet hagyott maga mögött. A magyaroknak egyenesen a háromnegyede vélekedik így. Nem csoda hát, hogy az Ipsos globális felmérése szerint rendkívül magas azok aránya, akik abban bíznak: ennél 2013-ban csak jobb jöhet. Az InfoTandem évindító infografikája.


Huszonhárom ország polgárai közül a magyarok tekintenek vissza a legkeserűbben az óévre: megkérdezett honfitársaink 74 százaléka nyilatkozott úgy, hogy neki és családjának 2012 lényegében csak rosszat hozott. A vezető piackutató cégek közé tartozó Ipsos Csoport friss felmérése szerint e tekintetben még a válság sújtotta spanyolok is elmaradnak tőlünk két százalékponttal. A 18,5 ezer ember véleményéből kirajzolódó világátlag valamivel kedvezőbb, de 52 százalékos súlyukkal így is többségben vannak azok, akik mielőbb elfelejtenék a mögöttünk hagyott esztendőt (pedig 2011 végén 72 százalék még javulásban bízott). Leginkább elégedetten a kínaiak és az indonézek pillantanak hátra.

Annál egységesebb az optimizmus, ami a 2013-as kilátásokat illeti, hiszen Mexikótól Indiáig 5-ből 4-en meg vannak róla győződve: ez az év összességében jobb lesz, mint amilyennek az előző bizonyult. A nagy átlagtól ezúttal mi sem maradunk el, nálunk szintén 80 százalékos a bizakodók aránya. Itt is találni azonban olyan dimenziót, amelyben vezetünk: az egy évvel korábbi 56 százalékos derűlátáshoz képest nálunk javult a legnagyobb mértékben e ráta.

Az általános optimizmust alapvetően két tényezőcsoport táplálja: a nyilatkozók egyrészt nemzetgazdaságuk teljesítőképességében, másrészt saját maguk erejében bíznak. Az előbbit tekintve a magyarok meglehetősen józanul foglaltak állást: 38 százalékuk reméli csak, hogy a gazdaság végre erőre kap; a nagy átlag 11 százalékponttal magasabb (a legoptimistábban az indiaiak és a brazilok, egyaránt 78 százalékkal). Ám ha hozzátesszük, hogy a magyarországi adat így is csaknem duplája a korábbinak, akkor már-már a fordulat éve kezd kirajzolódni a gazdaságban.

Ami az „önerős kilábalást” illeti, honfitársaink igencsak elszántnak tűnnek: bő kétharmaduk szilárdan megfogadta, hogy az idén javít a maga és családja anyagi helyzetén, azaz megpróbálja a saját kezébe venni a sorsát. Az olyan további fontos egyéni célok, mint a baráti kapcsolatok ápolása, az egészségtudatosság vagy épp a külföldi utazás, a magyaroknál jóval hátrébb sorolódnak.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).