Kétmilliárd apróban – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fizetni 2008 tavasza óta már nem lehet az 1 és 2 forintos érmékkel, de az értéküket néhány hétig még őrzik; ideje otthon körbenézni. Az InfoTandem heti infografikájából az is kiderül, hogy az érvényes pénzcímletek közül az 5 forintosból, illetve a 10 ezres bankóból van a legtöbb forgalomban.


Ki hajolna le ma már egy 1 forintosért? Valószínűleg nagyon kevesen. És vajon hányan mondanának nemet, ha valaki bekopogna hozzájuk, hogy elkérje a fiók alján lapuló 1 és 2 forintos érméket, amelyeket immár fél évtizede kivontak a forgalomból? Talán még kevesebben. Pedig ha időben nekivágtunk volna, és sikerült volna eljutnunk minden magyarországi háztartásba, akkor a végén akár milliárdosként is zárhattuk volna ezt a minimalista projektet. A Magyar Nemzeti Bank becslései szerint ugyanis még jelenleg is több mint 800 millió darab 1 forintos és 660 millió 2 forintos kallódik a lakosságnál, ami együttvéve 2 milliárd forintot meghaladó vagyont tesz ki. És bár ezekkel az érmékkel 2008. március elseje óta nem lehet fizetni, az idén február végéig a jegybankban még beválthatóak.

Aki tehát komolyabb rolnikra vagy színültig telt perselymalacokra bukkan otthon, néhány hétig még a pénztárhoz fáradhat. Félő, kevesen lesznek ilyenek, így e tetemes summa végleg elvész. Azt, hogy milyen hatalmas mennyiségről van szó, jól szemlélteti: e két elfeledett pénzdarabból még mindig jóval többet tartunk otthon, mint a még forgalomban lévő érmékből együttvéve. Persze a névérték összevetése már más eredményt hoz ki: a 6 féle címletű érvényes „aprópénz” mindösszesen 48 milliárd forintra rúg. Az 5 forintosokból van a legtöbb: több mint 400 millió darab.

Szintén érdekes kvízkérdés lehetne, vajon mennyire jöhet ki az együttes névértéke a forgalomban lévő forintbankjegyeknek, amelyekből – a 2012. szeptember végi helyzetet tükröző MNB-kimutatások szerint – összesen 285,7 millió darab jár kézről kézre. A végösszeg – pláne, ha tudjuk, hogy a bankkártyás fizetés egyre terjed – valóban mellbevágó: kereken 2,5 billió forint. Ehhez képest az a pár milliárdot érő, s hamarosan teljesen értéktelenné váló érmécske tényleg csak aprópénz…


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Nagyon meglódultak a fővárosi albérletárak, lassít a vidék

Minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb az áremelkedés mértéke – összegezte az Otthon Centrum vezérigazgatója a fővárosi albérletpiacon lejátszódott folyamatokat. Átlagosan tíz százalékkal haladja meg az idei árszint a tavalyit, de az egyszobás lakások esetében majdnem húsz százalékos emelkedésről számolt be Kosztolánczy György. Vidéken nem szaladtak el ennyire az árak – olvasható a cég Adó Online-nak elküldött közleményében.

2024. november 22.

Zuhantak a beruházások

A beruházások volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 15,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.