Így adózik a jutalom és a céges rendezvény

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az év végi céges rendezvények, jutalmak, üzleti és dolgozói ajándékok megtervezésekor célszerű ezek adóterhére is gondolni. Ehhez nyújt segítségek az MKVKOK írása.

Minden évben elkövetkezik az az időszak, amikor a gazdasági élet szereplői számot vetnek egész évi működésükkel, felmérik valós és potenciális üzleti partnereiket, áttekintik dolgozóik tevékenységét és az ünnepekre gondolva elkezdődik a jutalmazás az ajándékozás, amelyhez sokszor értekezletek, fogadások, vendéglátások is kapcsolódnak.

1. Az év végi jutalmazás

A dolgozók megbecsülésének egyik igen látványos jele a jutalmazás. A jutalom annak jelzése, hogy a munkáltató elégedett a munkavállaló teljesítményével, amely teljesítmény persze nem mindig csak a profit nagyságában mérhető. A céghez való lojalitás is lehet a jutalmazás alapja. A kérdés csupán az, hogy mennyibe kerül mindez a munkáltatónak. A jutalom munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, ezért a munkáltatót 27% szociális hozzájárulási adó és 1,5% szakképzési hozzájárulás terheli. A jutalomból pedig 16% személyi jövedelemadót, 10% nyugdíjjárulékot, 7% egészségbiztosítási járulékot és 1,5% munkaerő-piaci járulékot kell levonni. Ez összesen 63% köztehernek minősül. Érthető tehát, hogy a munkáltatók a költségtakarékosabb megoldásokat választják, már csak azért is, hogy dolgozóikat minél nagyobb „összeggel” tudják jutalmazni.

2. A karácsonyi partik, fogadások

Az év vége közeledtével egyre több céges rendezvény kerül megszervezésre, amelyeken nem mindig csak a vállalkozás dolgozói, hanem esetenként annak üzleti partnerei is részt vesznek. A fogadás lehet szerényebb (néhány tál sütemény, némi kis üdítő, egy pohár bor), de lehet több száz embert érintő fogadás, amelyet akár kulturális műsor (pl. egy színdarab bemutatója vagy kiállítás közös, vezetett megtekintése) előz meg, vagy követ. A közvetlen vendéglátás és a kapcsolódó egyéb szolgáltatások (pl. borkóstolás, kiállítás, városnézés, bál stb.) adóterhei annak függvényében alakulnak, hogy a rendezvényt a cég vagy más szervezi meg, továbbá az is fontos, hogy a rendezvényszervezőtől milyen számlát kapunk. A számla ugyanis lehet:

  1. egytételes, amelyen egyetlen számszaki adat szerepel, vagyis, hogy XY forintba került a rendezvény. Ebben az esetben a reprezentációs költségek 1,19-szeresére fizetendő 16% szja és a 27% eho, ami a rendezvényszervező céget terheli.

  2. a számla lehet tételesen kibontott, amelyen részletesen feltüntetésre kerül a terembérlet, az étel-ital, a műsoros est stb. költségei. Ebben az esetben a reprezentációs költség után fizetendő szja és eho (összesen 51,17%) a megrendelőt terheli. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha a számla egy tételes, de mellékelnek hozzá egy listát költségtípusonkénti bontásban. Ugyanezen 51,17% többletköltség jelentkezik abban az esetben is, ha a rendezvényt a cég saját maga szervezi.

Kiemelendő, hogy adójogilag megtévesztőek lehetnek a kulturális rendezvények, ugyanis, ha a vállalkozás kifizetői minőségében biztosítja az élményt, akkor az Szja tv. 1. sz. melléklete 8.28. b) pontja értelmében személyenként 50 000 Ft-ig adómentes a juttatás. Az adminisztrációra azonban ügyelni kell, mert az Szja tv. valamely kulturális szolgáltatás igénybevételére jogosító jegyről, bérletről rendelkezik. Véleményem szerint ez akkor is igaz, ha a produkciót közvetlenül a munkáltató fizeti ki a szolgáltatást nyújtó szervezetnek.

Egy kissé bonyolultabbnak látszik, ha a vállalkozás által finanszírozott kulturális eseményen olyan üzleti partnerek is részt vesznek, akikkel szemben a vállalkozás az Szja tv. szerint nem minősül kifizetőnek. Úgy vélem, hogy ebben az esetben a kulturális juttatás üzleti ajándéknak minősül.

3. Az ajándékozás

Az adótörvények nem tartalmaznak fogalmat az ajándékra, mégis sok fajta ajándékot kell kezelnünk az adórendszerben. Az ajándék valójában ingyenes átadás. Az ajándékozó lehet munkáltató, kifizető, érdekképviseleti szervezet, üzleti partner vagy bárki, akár még olyan is, akivel üzleti kapcsolat sincs aktuálisan.

Az ajándékozás azonban – bármily kellemes is – többe kerül az ajándékozónak, mint a piaci ár. Ennek oka pedig az adóztatás. A kérdéskör több adónemet is érint, amelyek közül kiemelendő a személyi jövedelemadó, a társasági adó, valamint az általános forgalmi adó.

3.1. Az üzleti ajándék

Az üzleti ajándék olyan figyelmességből adott dolog, amely kifejezi a két fél közötti üzleti barátságot és a hosszú távú korrekt kapcsolat fenntartásának szándékát.

Az üzleti ajándék fogalmát maga az Szja tv. 3. § 27. pontja is meghatározza, amely szerint ilyennek minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). Az üzleti ajándék adózási szempontból egyes meghatározott juttatásnak minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény 70.§ (2) bekezdése értelmében. Emiatt az ajándék értékének 1,19-szerese után 16% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az ajándékot nyújtónak. Arra is vigyázni kell, hogy a beszerzett ajándékok általános forgalmi adóját levonásba helyezni nem lehet. Az üzleti ajándék a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a társasági adóról szóló törvény (Tao. tv.) 3. számú melléklet B/16. pontja szerint. Amennyiben azonban az ajándékozás nincs összefüggésben a cég vállalkozási, bevételszerző tevékenységével, annak értéke közterheivel együtt a társasági adó alapját növelő tétel [Tao tv. 8. § (1) bekezdés d) pont].

Érdemes arra is figyelmet fordítani, hogy az a jó ajándék, amelynek mértékével nem hozzuk zavarba partnerünket, s amivel örömet szerzünk, és azt sugallja, hogy a továbbiakban is számítunk a jövőbeni segítségére. Fontos, hogy ne legyen túlzottan személyes se.

Az üzleti ajándék lehet például (a teljesség igénye nélkül):

  • sporteseményre szóló belépő (adómentesen adható);

  • kulturális eseményekre szóló belépő (pl.: színház- vagy koncertjegy), amely 50 000 Ft értékig adómentesen adható;

  • utalvány (pl.: élmény- kozmetikai- könyvutalvány);

  • tárgyi ajándék (pl.: egy finom ital, egy különleges csokoládé, egy zenei válogatás, egy nevére gravírozott elegáns toll, egy elegáns határidőnapló stb.);

Az Szja tv. 69. § (4) bekezdése értelmében nem adható üzleti ajándékként:

  • az értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog;

  • a bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány;

  • készpénz-helyettesítő fizetési eszköz;

  • természetes vagy tenyésztett gyöngy;

  • drágakő, féldrágakő, nemesfém;

  • nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint

  • ékszerutánzat.

Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány, akkor üzleti ajándék és reprezentáció adómentesen is nyújtható. Ennek feltételei:

  • a kiadás a szervezet közhasznú vagy célszerinti tevékenysége érdekében merüljön fel;

  • az üzleti ajándék egyedi értéke ne haladja meg a minimálbér 25%-át;

  • a reprezentációs és az üzleti ajándékok együttes értéke ne haladja meg a szervezet adóévre vonatkozó beszámolójában kimutatott összes ráfordítás 10%-át;

  • a reprezentációs és az üzleti ajándékok együttes értéke ne haladja meg a szervezet adóévre elszámolt éves bevételének 10%-át.

A feltételek bármelyikének hiánya esetén az üzleti ajándék és a reprezentáció egyes meghatározott juttatásnak minősül, tehát a juttatás teljes értékének 1,19-szeresét 16% szja és 27% eho terheli.

Üzleti ajándék nem adható saját dolgozónak, hiszen az alkalmazott – bármennyire kulcs személyiség a vállalkozás életében – nem számít üzleti partnernek. Ez nem jelenti azt, hogy a dolgozó nem kaphat ajándékot. Sőt! Adótakarékosabb megoldás, mint a jutalom.

3.2. A dolgozóknak adott ajándék

3.2.1. A csekély értékű ajándék

Ugyanazon kifizető ugyanazon magánszemély részére egy adóévben összesen 3 alkalommal adhat csekély értékű ajándékot. Az Szja tv. 70. § (3) bekezdése szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az az ajándék, amelynek értéke a minimálbér 10%-át nem haladja meg. Az ajándékok értékét összevonni nem lehet. Nem adható tehát karácsonykor ilyen címen például 3 x 105.000 x 0,1, azaz 31.500 Ft értékű ajándékkosár. Arra is figyelni kell, hogy a szabályozás alapján az ajándék értéke az általános forgalmi adót is magában foglalja! A dolgozónak az üzleti ajándéktól kissé személyesebb ajándék is adható így pl.: egy doboz szaloncukor, ajándékkosár, vásárlási utalvány (nem Erzsébet-utalvány), díszgyertya, egyéb asztali dísz stb.

3.2.2. A nagyobb értékű ajándék

A munkáltatónak nem feltétlenül kell csekély értékű ajándékot adnia. Ettől nagyobb értékű juttatásokkal is megköszönheti alkalmazottai munkáját. Adhat pl.: több napra szóló élmény-utalványt, minőségi télikabátot, nagyobb értékű ajándéktárgyat stb. Egy valamire azért figyelni kell, mégpedig arra, hogy a juttatás azonos feltételek mellett történjen a dolgozók körében, azonos hozzáférést biztosítson mindenkinek. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenkinek azonos értékű ajándékot kell kapnia. Az ajándék értékének 1,19-szerese után 16% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az ajándékot nyújtónak. Ezek a költségek természetesen a társasági adóban elismert költségek, viszont a beszerzéseiket terhelő áfa ennek ellenére sem helyezhető levonásba.

Amennyiben az ajándékozás tárgyát képező terméket az adóalany már eleve az ajándékozás céljával (ingyenes átadás), illetve más adólevonásra nem jogosító tevékenységéhez szerezte be, vagy azt kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységéhez használta/hasznosította, úgy a termék elajándékozása - tekintve, hogy annak beszerzéséhez áfa-levonási jog nem kapcsolódott, - nem lesz a 11.§ alapján adóköteles.

3.2.3. A saját termék, mint ajándék

Nagyon sajátos ajándék a saját termék, azonban gondoljunk arra is, hogy vannak olyan vállalkozások, amelyek például dísztárgyakat, csokoládét, bort, pezsgőt stb. állítanak elő. Kérdésként merül fel tehát, hogy mondjuk egy díszdobozokat gyártó cég saját dolgozóinak adott díszdoboz ajándékként adóztatandó-e. Úgy vélem, hogy nem. Ilyen esetben a saját termék ingyenes átadásában kell gondolkodni, tehát az ajándék érétke után áfát kell fizetni. Véleményem szerint ebben az esetben szja és eho nincsen.

MKVOK embléma

A cikk szerzője Sándorné Új Éva okleveles adószakértő, a GBA Consulting Kft. ügyvezetője, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • költségvetés

    Az Országgyűlés pénteken elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt.

  • forint_pénz

    A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete májusban 327 500 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • vám

    2018. január elsejével új vámtörvény lépett életbe, vámigazgatási ügyekben ettől kezdve kizárólag a vámjogszabályokat lehet alkalmazni. A leginkább kézzelfogható változás, hogy vámigazgatási ügyben – amennyiben az ügyfél nem kíván személyesen eljárni – immár kizárólag vámjogi képviselő járhat el. Bár a szabályozás nem régi, ennek ellenére indokolttá vált a módosítása, amely szerint a vámjogi képviselői feladat ellátásába bevonható harmadik fél is.

  • autópiac

    A második negyedévében újabb csúcsra ért a használtautó-piac Magyarországon: 201 ezer használt személyautó cserélt gazdát, 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és az előző negyedévhez is jelentős, 16 százalékos volt növekedés - közölte a JóAutók.hu.

  • top 100

    Március végén átlépte a 20 billió dollárt a világ száz legértékesebb vállalatának piaci tőkeértéke. A mezőnyt az USA és a technológiai szektor dominálja. Az InfoTandem infografikája.