Megalázó anyagi helyzetben az egyetemi oktatók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy egyetemi oktató számára luxusnak számít egy könyv megvétele – írja az Eduline.


A legtöbb oktató arról számol be, hogy évek óta nem kapnak semmilyen ellátmányt, saját számítógépen, saját nyomtatóval és saját papírral kell dolgozniuk, sőt, sokan még egy normális asztalt vagy széket sem kaptak – olvasható az Eduline cikkében. Mint ahogy egyikőjük elmondta, az egyik leghőbb vágya volt, hogy az ELTE-n taníthasson, mostanra azonban kiábrándult és úgy látja, csak egy cím az „ország első egyeteme”. Ő is a saját számítógépét használja az oktatásra, de az is olyan régi, hogy éppen csak mozog, ám nincs pénze kicserélni.

„Megalázva érzem magam. Ha a tükörbe nézek, akkor egy életképtelen, önmagát eltartani képtelen embert látok. Felemészt ez a helyzet. Tudom, hogy váltanom kellene, de imádom a munkámat. Még kitartok. Még bízok abban, hogy egyszer jobb lesz. Hogy egyszer nem a páromnak kell hálásnak lennem azért, mert biztosítja, hogy hobbiból taníthassak. Havi 120 ezer forintért ugyanis ez egy hobbi. Ez a pénz arra sem elég, hogy a munkámhoz szükséges feltételeket meg tudjam teremteni magamnak” – mondta.

Navigátor Adózás modul

Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel.

A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek.

Megrendelés >>

Egy másik oktató is azt mondta, az ő fizetése a legjobb esetben is tárgyhó huszadika körül szokott elfogyni. Ebből nemhogy konferenciára nem tud elmenni, de normálisan enni, pihenni, könyveket vagy CD-ket venni sem.

„Bűntudatom van, ha szakkönyvet veszek, mert tudom, hogy hiányozni fog a rezsire az a pénz” – mondta egy másik tanár.

Az ő szavaihoz igen hasonlót mondott egy újabb tanár, aki azt fűzte hozzá: „Több kollégámnál bekövetkezett a dilemma: vagy számlát fizet, vagy eszik. Nincs tovább.” – olvasható az Eduline riportjában.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).