Új Mt.: nő a foglalkoztatás kockázata
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkáltatói és munkavállalói kapcsolat a mellérendeltség irányába tolódik, de ezzel a felelősség is jobban terheli a munkavállalókat – hangzott el a negyedik BérMozaik konferencián, amelyet a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési üzletága rendezett. Megjelent a júliustól hatályos Mt-ben a méltányos mérlegelés alapelve, változik többek között a munkaidő szabályozása és a szabadidő kiadhatósága is – derült ki Dr. Takács Gábor előadásából.
Sok helyen átláthatóbbá teszi a szabályozást az új Munka Törvénykönyve, változások lesznek az atipikus munkaviszonyok körében és megjelenik egy új alapelv, a méltányos mérlegelés elve – mondta el Dr. Takács Gábor, a CompLex Kiadó – a holland Wolters Kluwer csoport tagja – által a közelmúltban szervezett BérMozaik konferencián, amely ezúttal is a bérszámfejtéssel és társadalombiztosítással foglalkozó szakemberek számára szolgált iránytűként.
Az új Mt. hatályba lépésével alapvetően megváltozik a munkajogra vonatkozó szemlélet: a korábbi szabályozáshoz képest sokkal szélesebb teret kapnak az egyéni és a kollektív megállapodások, ezzel pedig a felek kapcsolata eltolódik a mellérendeltség irányába; e mellett az általános magatartási követelmények is a polgári jogi szabályoknak megfelelően alakulnak. Mindezekkel a foglalkoztatási kockázatok nagyobb részben települnek át a munkáltatóról munkavállalóra; ennek egyik megjelenése, hogy a munkavégzéshez szükséges feltételeket a munkavállaló is köteles lehet a jövőben biztosítani – mondta előadásában Dr. Takács Gábor.
Új alapelvként jelent meg a méltányos mérlegelés elve is, amelyet a munkáltatónak egyoldalú döntései meghozatala előtt kell alkalmaznia, tehát a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet az új szabályozás alapján nem okozhat.
„A munkaidő szabályai körében új intézményként jelent meg az elszámolási időszak, amely a munkaidőkerethez hasonló szabályrendszer szerint alkalmazható. Új elszámolási rendet alakítottak ki arra az esetre, ha a munkaviszony a munkaidőkeret vége előtt szűnik meg. Szintén új megoldás, hogy a korábbi szabályokkal ellentétben a távolléteket már nem a munkaszerződés, hanem a beosztás szerinti munkaidő alapján kell elszámolni és nyilvántartani” – mondta el Dr. Takács Gábor.
Változás történik majd a szabadidők kiadhatósága kapcsán is, hiszen megállapodás alapján a szabadság egy része, és a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként adott pihenőidő akár a tárgyévet követő év végéig is kiadható lesz.
A díjazással járó munkavégzés alóli mentesülések esetére (egyebek mellett szabadságra is) a munkavállaló a távolléti díjon felül bérpótlékra is jogosult lesz, ha munkavégzés esetén az megillette volna. Nem illeti meg viszont a munkavállalót díjazás akkor, ha az állásidő alatt a munkavégzés elháríthatatlan külső okból maradt el. A bérpótlékok rendszere átláthatóbbá válik; a felek megállapodása alapján a legtöbb bérpótlékra vonatkozóan lehetőség van átalány meghatározására, illetve a bérpótlékok egy része akár az alapbérbe is beépíthető.
Az atipikus munkaviszonyok körében érdemes megemlíteni, hogy a korábbi foglalkoztatási formák mellett újak is megjelennek a törvényben. Az új Mt. szabályozza már az egyszerűsített foglalkoztatást és a bedolgozói munkaviszonyt, illetve teljesen új intézményként a behívásos munkavégzést, a több munkáltató részére végzett munkát és a munkakör megosztását. A munkaerő-kölcsönzésre, iskolaszövetkezeti munkára és a vezető munkavállalókra vonatkozó szabályok körében is tartalmaz érdemi módosításokat a törvény.
