Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Számos adóváltozás lép életbe januártól, áfa, adótervezés, tao, szja, kiva, szocho, vagy hipa terén, van mire figyelniük a cégeknek. A társaságok számára fontos, adózást érintő 2022-től életbe lépő változásokról íme egy áttekintés – az RSM Blog összefoglalója.
Az eredetileg 2021-re tervezett eÁFA tervezet kiajánlása egyelőre lekerül a napirendről. Az adóhatóság ugyanakkor kiemelt figyelmet fordít az online számla adatszolgáltatás minőségére, adattartalmára. Mindemellett a Pénzügyminisztérium korábbi nyilatkozata alapján bővülhet majd a gép-gép kapcsolaton keresztül az adózók által is lekérdezhető adatok köre.
A veszélyhelyzethez kapcsolódó 613/2021. (XI. 8.) Korm. Rendelet meghosszabbítja a gabonatermékekre, illetve vas-és acéltermékekre vonatkozó fordított adózás alkalmazását, ennek megfelelően a fordított adózás ezen termékekre 2022. június 30-át követően is alkalmazandó lesz.
A hosszabbítással a cél továbbra is a tisztességes piaci szereplők érdekeinek hosszútávú megóvása, valamint a gabonatermelők piaci igényeinek kielégítése.
Jövőre önellenőrzés keretében kérhető vissza azon behajthatatlanná vált követelések áfája, amelyek teljesítési dátuma még nem évült el. A teljesítés tekintetében elévült, de 2021. június 10-e után behajthatatlanná vált követelések áfájának érvényesítésére speciális kérelmezési eljárásban lesz lehetőség, a behajthatatlanná válástól számított 1 éves jogvesztő határidőn belül.
A járványhelyzetre tekintettel a kormány általános forgalmi adó mentességet rendelt el az alábbi esetekben:
A KSH szigorítást vezet be az adatszolgáltatás terén a 2022. évben benyújtandó Intrastat jelentésekre vonatkozóan:
Az adatszolgáltatás elmulasztása, hibás benyújtása esetén a KSH közigazgatási bírság kiszabása iránti eljárást kezdeményezhet az illetékes kormányhivatal előtt. A bírság összege természetes személy esetében 200 000 forintig, jogi személy és személyiségi joga szerint jogképes szervezet esetében 100.000 forinttól 2.000.000 forintig; hamis adatszolgáltatás esetén 100.000 forinttól 2.000.000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.
2021. május 1-jén lépett hatályba a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény (Kekva tv.).
Alapítás feltételei:
A Kekva társasági adó szempontból belföldi illetőségű adóalanynak minősül, és adómegállapítása alapvetően a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával történik. Nem kell azonban az adót megfizetnie az adóalap azon része után, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett bevétele képvisel az összes bevételén belül.
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül
Amennyiben a közfeladatot ellátó közérdekű alapítvány részére a vagyont, juttatást, átadást, szolgáltatást nem az alapító, csatlakozó, hanem harmadik személy juttatja, úgy feltétel, hogy a harmadik személy juttatását az alapító, csatlakozó sajátjának ismerje el.
Az adóalap-csökkentő tétel maximált, a más hasonló adóalap csökkentő tételekkel együttesen számítva legfeljebb az adózási előtti eredmény összege lehet.
A kis- és középvállalkozások beruházásai esetén ismételten kedvezőbbé válik, vagyis csökken a fejlesztési adókedvezményre jogosító értékhatár, ugyanis 2022. január 1-től
értékhatárral kell számolni.
A 2022–2027-es időszakra szóló regionális támogatási térkép 2022. január 1-től lesz alkalmazandó. A cégek számára kiemelendő legfőbb pozitív változás, hogy Pest megye egésze önálló, ún. „a” régióként 50%-s maximális támogatási intenzitással szerepelni fog a térképen. Budapest azonban továbbra sem támogatható.
Elfogadásra került az OECD kétpilléres globális adóreformja. Ennek második pillére a globális minimumadó bevezetésére vonatkozik. A tervek szerint az együttműködő tagországokban, köztük Magyarországon is bevezetésre kerül 2023-tól a globális minimumadó.
A globális minimumadó révén az érintett társaságok minimum 15 százalékos társasági adókulccsal adóznak majd. Figyelemmel arra, hogy az új szabályozás csak a 750 millió eurós éves konszolidált árbevétel fölötti multinacionális cégekre fog vonatkozni, így ez nagyságrendileg közel 2-3 ezer vállalkozást érint majd Magyarországon.
A szabályozás lényege, hogy amennyiben egy országban egy társaság effektív adókulcsa (azaz a nyereség és a ténylegesen fizetendő adó hányadosa) nem éri el a minimum szintet, úgy a fizetendő adó és a minimumadó közötti különbözetet a végső anyavállalat országa szedhetné be az anyavállalattól. Várhatóan lesznek azonban mentességek, illetve lehetőség lesz arra, hogy az effektív adókulcsba a társasági adó mellett egyéb adónemeket figyelembe vegyenek az adózók.
A minimumadóval kapcsolatban több tisztázandó kérdés is van még mint például, az anyavállalat és a leányvállalat hasonlóan szigorú kezelése, vagy akár a korábban megítélt, társasági adóra vonatkozó kedvezmények kezelése.
A 25 év alatti fiatalok jövőre szja-mentességet kapnak az átlagkeresetig a bérjövedelmük, illetve további nem önálló tevékenységből származó, valamint egyes önálló tevékenységből származó jövedelmeik (pl. megbízási díj, vállalkozói jövedelmek stb.) után. A kedvezmény maximumát a KSH által közzétett teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete (megelőző év július havi) alapján kell meghatározni. Így 2022-ben akár 5.204.352 forint éves jövedelemig is mentesülhetnek az érintettek az adófizetési kötelezettség alól.
A jogosultság utolsó hónapja az a hónap, amikor a fiatal betölti a 25. életévét. Amennyiben a jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, akkor az adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.
A kedvezmény nem érvényesíthető például az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemre és a külön adózó jövedelmek nagy részére (például árfolyamnyereségre, osztalékra, kamatjövedelemre).
A módosítás következményeképpen az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka 2022-től akár teljes adó- és járulékmentességet élvezhet, hiszen az eddigi járulék- és szocho-mentesség mellett a korábban jelzett felső határig szja-mentessé is válik. Érdemes megjegyezni azt is, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozókra 2022-től bevezetésre kerülő kedvező adózási szabályokkal kombinálva akár szja-, járulék és szocho-mentesség érhető el a köznevelési, szakképzési vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás keretében tanuló vállalkozók esetében is.
Fontos azonban kiemelni, hogy a kedvezmény érvényesítése a jogosult magánszemély társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét és a kifizető (munkáltató) szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségét nem érinti.
Az új szabályt munkaviszonyból származó jövedelem esetében:
bevétel (pl. 2021. évi bónusz, prémium) adókötelezettségére, egyéb esetben pedig a 2021. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére kell először alkalmazni.
A családi kedvezményre jogosult magánszemélyek meghatározott összegig visszakapják a 2021. évi adójukat:
Az adóvisszatérítésre minden olyan magánszemély jogosult, aki 2021-ben akár csak egy napig, legalább egy gyermek (kedvezményezett eltartott) után jogosult a családi kedvezményre, akkor is, ha azt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe.
Az szja visszatérítésre jogosultsággal rendelkezők köre – a teljesség igénye nélkül – az alábbiak szerint alakul:
A kedvezmény összege legfeljebb 809.000 Ft.
Az adóvisszatérítés 2022. február 15-ig az alábbi körre vonatkozóan történik meg: aki családi pótlékban részesülők esetén (nyilatkozat sem kell);
családi pótlékban nem részesülő jogosult esetén akkor, ha a VISSZADO-nyomtatványon 2021. december 31-ig nyilatkozatot tett.
A 2021. december 31-i határidő elmulasztása esetén az adózó a 21SZJA adóbevallásban érvényesítheti 2022. május 20-áig a visszatérítéshez való jogát.
Természetesen a családi adókedvezmény is befolyásolja az szja-visszatérítés elérhető összegét, az annak levonása után fennmaradó szja visszatérítésére lesz lehetőség.
2022. január 1-jétől új szabályozást kap az Szja-törvényben a manapság slágertémának számító kriptovaluta adózása is.
Míg 2021. december 31-ig a kriptoeszköz bányászata önálló tevékenységnek, átruházása pedig egyéb jövedelemnek számít, és 15% személyi jövedelemadó mellett 15,5% szociális hozzájárulási adót is kell az ügyletek után fizetni, addig 2022. januárjától amennyiben a magánszemély adózónak kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek után nyeresége keletkezik, úgy csak 15% szja fizetés terheli, míg a szocho-t már nem kell megfizetni. Lényeges elemként említendő, hogy adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból, mindaddig amíg kriptoeszköz kriptoeszközre váltódik át, az ügylet adómentes.
Változik az adóalap meghatározása is, hiszen a jövedelem keletkezését a kriptoügylet(ek) alapján az adóévben elért ügyleti nyereség fogja szolgáltatni.
A jogszabály alapján bevételnek a kriptoeszköz átruházásának, átengedésének (a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értéke számít. Azonban bizonyos esetekben nem kell ügyleti bevételt számítani (egyéb feltételek mellett ha a bevétel nem haladja meg a minimálbér 10%-át).
Fontos megjegyezni, hogy átmeneti rendelkezésként (kvázi amnesztia szabályként) szolgál az az előírás, hogy a 2022. előtt be nem vallott jövedelem a 2022. évi ügyleti eredményként lesz figyelembe vehető, azaz már az új szabályok alapján lehet ezek után az adókötelezettséget megállapítani.
A bruttó havi minimálbér 2022. január 1-jétől 200 000 forintra történő megemelésének számos területen lesz vonzata, így például az alábbi területeken:
Az egyéni vállalkozó alapesetben akkor választhatja az átalányadózást, ha éves bevétele kevesebb, mint az éves minimálbér tízszerese (24 000 000 Ft).
Az átalányadózó egyéni vállalkozó az éves minimálbér felét (1 200 000 Ft – ami 40 százalékos költséghányad esetén 2 000 000 Ft adómentes bevételi szintet is jelent egyben) meg nem haladó jövedelemig főállásban és mellékállásban nem fizet szja-t, mellékállásban pedig járulékot és szociális hozzájárulási adót sem.
A minimálbér 10 százalékáig adható csekély értékű ajándék (ideértve az utalványokat is),illetve szórakoztatási célú rendezvényen átadott, legfeljebb a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékű ajándéktárgy juttatása az ideinél magasabb értékben is bérnél kedvezőbb adózás mellett lesz lehetséges 2022-ben.
A minimálbér emelkedésének köszönhetően több munkabérelőleget is nyújthat a munkáltató kamatmentesen anélkül, hogy adót kellene fizetnie.
Nagyobb értékben lesznek adhatók egyes adómentes juttatások is 2022-től, úgy, mint a veszélyhelyzetben adható távmunka rezsiköltség térítése, valamint a sportrendezvényre és kulturális eseményekre szóló belépőjegyek.
2022. december 31-ig meghosszabbították a SZÉP-kártya egyes alszámlái közötti átjárhatóságot, továbbá a SZÉP kártya alszámláin lévő összeg 2022. február 1-től 2022. május 31-ig élelmiszervásárlásra is elkölthető lesz.
A további kedvező szabályok, azaz a szocho mentesség, valamint a megemelt éves keretösszeg a jelenleg hatályos rendelkezések szerint 2021. december 31-vel megszűnnek, azonban kérdéses, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel várható-e ezen szabályozások meghosszabbítása is.
2022. január 1-jétől 10 százalékra csökken a KIVA adókulcs, ezáltal az eddig is népszerű kiva szerinti adózás még vonzóbbá válhat a vállalkozások számára.
A KIVA-alanyiság megszűnését és a társasági adózásra történő áttérést tartalmazó bejelentést 2021. december 20-ig lehetett megtenni.
2022. január 1-től 15,5%-ról 13%-ra csökken a szociális hozzájárulás mértéke.
Az adómérték csökkenésének következtében változik az összevont adóalap megállapításánál alkalmazandó 87 százalékos szabály, vagyis amennyiben az összevont adóalapba tartozó jövedelem után a magánszemélynek kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, úgy 2022. január 1-jétől a megállapított jövedelem 89 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.
A szociális hozzájárulás csökkenéssel összhangban az kifizetői ekho mértéke is 15,5 százalékról 13 százalékra csökken.
A minimálbér növelésének hatására természetes személyek szociális hozzájárulási adófizetési felső határa is változik, 2022. január 1-től 4.800.000 Ft-ra emelkedik.
2022. január 1-től ismét kell szociális hozzájárulási adót fizetni az Szja törvényben meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék juttatása után (a mentesség 2021. június 10. és a 2021. december 31. közötti időszakra él).
2022. január 1-től megszűnik a szakképzési hozzájárulás, és ezzel egyidejűleg kiegészül a Szocho tv. a szakképzési hozzájárulást érintő kedvezményekkel (duális képzés adókedvezménye, tanulószerződések és együttműködési megállapodások esetén a kifutó képzéseknél is érvényesíthető adókedvezmény).
2022-ben is hatályban maradnak a HIPA-könnyítésre vonatkozó szabályok. Vagyis a 4 milliárd forint árbevétel, illetve mérlegfőösszeg alatti kis- és középvállalkozások esetében a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalékban maximalizált. A kedvezmény átmeneti támogatásnak, vagy döntés szerint de-minimis támogatásnak minősül.
Akik 2021-ben nem nyilatkoztak a kedvezmény igénybevételével kapcsolatban, vagy a kedvezményt átmeneti támogatásként kívánják igénybe venni, azoknak 2022. február 25-ig nyilatkoznia kell (kivéve KATÁ-sok). Ezt várhatóan a 22NYHIPA nyomtatványon kell majd megtenni. Fontos kitétel, hogy nehéz helyzetben lévő vállalkozás nem veheti igénybe az átmeneti támogatást.
Ahol 1 százaléknál alacsonyabb a HIPA mértéke, ott ezt az alacsonyabb mértéket kell tartani. Emellett, az Önkormányzatok jövőre sem lesznek jogosultak az helyi és települési adók növelésére, újak bevezetésére.
A szabályozás 2022. június 30-ig hosszabbította meg a veszélyhelyzet alatt bevezetett rendkívüli fizetési könnyítések igénybe vételi lehetőségét. Ennek megfelelően, a vállalkozók egyszeri adómérséklést vagy részletfizetési kedvezményt/fizetési halasztást vehetnek igénybe a 2021. december 1-től 2022. június 30-ig terjedő időszakban előterjesztett kérelmükre függetlenül attól, hogy 2021-ben részesültek-e ilyen fizetési könnyítésben.
A fizetési könnyítések tartalma az eddigiekhez képest nem változott:
vagy
A fentiek szerinti adómérséklés és részletfizetés/fizetési halasztás egymással nem kombinálhatóak.
Jó hír azonban, hogy az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott általános korlátozások nem vonatkoznak a fentiek szerinti rendkívüli fizetési könnyítésekre. Ez azt jelenti, hogy a rendkívüli fizetési könnyítések a természetes személyektől levont SZJA-előlegre, SZJA-ra, járulékra, a beszedett adóra is kiterjednek, továbbá, az áfa-csoportos és tao-csoportos adóalanyokat is megilletik.
A bejegyzés szerzője Fajcsák Gábor, az RSM Hungary adóüzletág-vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
