Benchmark-elemzések a transzferárazásban a NAV elvárásai tükrében


Az üzleti év zárásához közeledve még inkább aktuálissá válnak a transzferárazási, azon belül is a benchmark elemzésekhez kapcsolódó teendők. Át kell gondolni egyrészt a 2021. évre vonatkozó – lehetséges – transzferár-kiigazítás mértékét, másrészt hozzá lehet fogni a 2021. évet vizsgáló transzferár-nyilvántartásaik készítéséhez is.

I. Bevezetés

Az üzleti év zárásához közeledve még inkább aktuálissá válnak a transzferárazási, azon belül is a benchmark elemzésekhez kapcsolódó teendők az adózók számára. Át kell gondolni egyrészt a 2021. évre vonatkozó – lehetséges – transzferár kiigazítás mértékét, másrészt hozzá lehet fogni a 2021. évet vizsgáló transzferár-nyilvántartásaik készítéséhez is.

Ahhoz, hogy a benchmark elemzések készítésében magabiztosabban járjunk el, nagy segítséget nyújt a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (’NAV’ vagy ’Adóhatóság’) régóta remélt és várt, 2021. május 28-án közzétett tájékoztatása (továbbiakban: „Tájékoztató”), a vállalati szintű adatokat tartalmazó nemzetközi üzleti adatbázisok alkalmazására, más szóval az összehasonlító vállalkozások azonosítására irányuló benchmarking kutatásokra vonatkozóan. Az Adóhatóság ezáltal a szűkebb régiónkban is úttörő, ugyanis a környező országokban nem áll az adózók rendelkezésére hasonló hivatalos tájékoztató a benchmarking elemzések kapcsán.

A Tájékoztatás nagy segítség az adózók és tanácsadóik számára, akik eddig – hivatalos iránymutatás hiányában – általában utólagosan, adóhatósági esetekből okulva szerezhettek, nem minden esetben egybehangzó tapasztalatokat az Adóhatóság elvárásairól. Könnyebbséget jelenthet ugyanakkor az Adóhatóság részére is, hiszen ezentúl egyre inkább sztenderdizálódó adatbáziskutatásokkal találkozhatnak majd az ellenőrzések során. Mindenesetre ezáltal nőhet az adózók biztonságérzete az adatbáziskutatások vonatkozásában.

II. Az Adóhatóság által javasolt eljárás az adatbázis-kutatási készítése során

A Tájékoztatóban a hazai és nemzetközi gyakorlatban alkalmazott standard adatbázis-kutatási lépések kerülnek terítékre. A Tájékoztató alapjául szolgáltak az OECD Transzferár Irányelvek[1] (a továbbiakban: OECD Irányelvek), valamint a 32/2017. évi NGM rendelet (továbbiakban „NGM rendelet”) adatbáziskutatásokra vonatkozó előírásai is. Az Adóhatóság hangsúlyozza, hogy az általa „felvázolt lépéseket a konkrét, egyedi ügyre a tényállást figyelembe véve megfelelően adaptálni kell.” Lehetséges, és szükséges tehát, hogy a szűrési lépések a vizsgált ügylet sajátosságainak figyelembe vételével, racionálisan legyenek meghatározva.

Az első döntési pont természetesen az adatbázis verzió kiválasztása. A kutatáshoz használandó adatbázis-verzió kiválasztása kapcsán az Adóhatóság megerősíti eddig is képviselt álláspontját, miszerint az adatbázis-kutatásban mindig a legfrissebb elérhető verziót kell használni.

A további lépéseket kvantitatív (mennyiségi) és kvalitatív (minőségi) csoportokba sorolhatjuk be.

  1. Az Adóhatóság által javasolt Kvantitatív adatbázis-kutatási lépések
  1. Földrajzi régió

Az Adóhatóság preferenciája a hazai és lokális adatokat illetően e tekintetben már ismert volt. Cél, hogy „a tesztelt fél piaci környezetével egyező, vagy ahhoz nagyon hasonló, vagyis hasonló makrogazdasági feltételű földrajzi területen működő, összehasonlítható független társaságok kerüljenek kiválasztásra. Célszerű első körben az adott államban működő vállalatokat kiválasztani, mivel ebben az esetben a piaci és jogi körülmények megegyeznek.”

Megfelelő számú hazai, magyarországi székhellyel bíró összehasonlító vállalat hiányában a földrajzi kritériumok potenciális szélesítésének menetét a Tájékoztató a következőképpen vázolja: V4/V6 országok[2] → kelet-európai régió EU-tagállamai → közép- és kelet-európai régió → EU-28 (vagy a Brexit-et[3] követő időszakban az EU-27 plusz Egyesült Királyság) tagállamai → EU-28 bővítve az EFTA-államokkal (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) → legvégső esetben világszintre is kiterjeszthető a kutatás. A bővítésnek természetesen azt a célt kell szolgálnia, hogy megfelelő számosságú összehasonlító társaság álljon rendelkezésre, ugyanakkor az, hogy országcsoportok kerültek megfogalmazásra, és nem listaszerű felsorolás, némi teret hagy esetleges félreértéseknek (pl. a V6 országcsoport, a közép- és kelet-európai régió országai, valamint az ezt követő EU-28 és a kelet-európai régió országcsoportja közötti eltérések kezelését illetően. A Tájékoztatóban indokolt lett volna kitérni emellett olyan szempontokra is a földrajzi kritériumot illetően, miszerint a bővítést indokolt lehet a vizsgált tevékenység és/vagy multinacionális csoport tevékenységi területéhez igazítani és nem kizárólagosan a fenti országcsoportokban gondolkodni.

  1. Tevékenység – TEÁOR (NACE)-kód

Az Adóhatóság elvárása szerint az adatbázis-kutatás során a tevékenység kód kiválasztását az adott ügylethez kapcsolódó funkcionális elemzésnek kell vezérelnie, ezúton is hangsúlyozva a funkcionális elemzés fontosságát. Abban az esetben, ha egy tevékenységet csak több ágazati kód tud lefedni, akkor célszerű mindegyik beemelése az elemzésbe. Gyakori és kézenfekvőbb példa erre a vállalatcsoporton belül központosítottan nyújtott támogató szolgáltatások. A Tájékoztató szerint úgy kell megválasztani a tevékenységi kódokat, hogy azok egyesével lefedjék az összevonható tevékenységek mindegyikét. Erre azért van szükség, hogy az eltérő tevékenységek eltérő jövedelmezőségi szintjeinek hatása érvényesüljön a végső benchmarkból számított szokásos piaci jövedelmezőségi tartományban is.

  1. Függetlenség

A Tájékoztató megerősíti a bevett gyakorlatot, miszerint az elemzésben független piaci szereplők adatait kell kiválasztani a további elemzés céljára. Ez a keresési lépések beállítása során azt jelenti, hogy az összehasonlító társaságnak nem lehet 50% feletti befolyással rendelkező tulajdonosa, illetve 50% feletti arányban tulajdonolt leányvállalata. Ismeretlen függetlenségi állapotú társaság csak különös körültekintés mellett használható fel az elemzésben.

  1. Pénzügyi kritériumok

A Tájékoztató kiemeli annak fontosságát, hogy rendelkezésre álljanak a pénzügyi adatai a mintába kerülő vállalkozásoknak. A kvantitatív kutatás során úgy kell beállítani a keresési feltételeket, hogy „a választott PLI[4] számításához szükséges adatok rendelkezésre álljanak az elemzést érintő üzleti évekre.” Ez utóbbi kitételt egyébként a Tájékoztató később finomítja, miszerint az adatok elérhetőségére „törekedni kell”.

Az elemzés alá vont időszak hosszát tekintve a Tájékoztató a hazai és a nemzetközi gyakorlatra is hivatkozva említi, hogy általában minimum három egymást követő, a vizsgált adóévhez a lehető legközelebb álló üzleti év pénzügyi adatait lenne szükséges felhasználni. Itt figyelembe kell venni az OECD TPG 3.75 – 3.79. pontjaiban a több év adataira kiterjedő elemzésekre vonatkozó megállapításokat is, melyekre a Tájékoztató explicit módon is hivatkozik, például, hogy nem lenne megfelelő kötelező jellegű előírást megfogalmazni az elemzésbe bevonandó évek számát illetően.

Az adatbáziskutatások során igen fontos kérdésként merül fel a veszteséges cégek kezelése, legfőképpen az, hogy a mintába kerülő összehasonlító vállalatok hány évben realizálhatnak negatív eredményt, illetve, ha több évben is veszteséget realizálnának, számít-e a veszteséges évek eloszlása az időszakon belül. A Tájékoztató rögzítette az Adóhatóság gyakorlatát, miszerint „törekedni kell a tartósan veszteséges vállalatok kizárására – ez a hazai gyakorlatban három évből két egymást követő negatív eredményű évet jelent.” Három évnél hosszabb időszakot felölelő elemzések esetében ennek megfelelő extrapolációját javasolt ezek alapján alkalmazni.

  1. Aktív (működő) vállalatok

A lépés célja, hogy a mintába kizárólag működő vállalatok kerülhessenek. Ugyanakkor a Tájékoztató könnyítést fogalmaz meg abban az esetben, ha ez a feltétel alacsony találati számot eredményez, akkor a keresés kiterjeszthető ismeretlen aktivitású entitásokra is. Ilyenkor a kézi szűrés során kellő körültekintéssel kell meggyőződni arról, hogy a társaság valóban működik-e és a működésre vonatkozó tényt külön is dokumentálni kell. Ennek legegyszerűbb módja az interneten elérhető információk lementése (weblap, képernyőkép). Ez alapvetően konszenzusos és a talán a legkevésbé kérdéses területe volt eddig is az adatbázis-kutatásoknak

***

Arra nem tér ki a Tájékoztató, hogy lehetséges vagy kívánatos-e a felvázolt kritériumokon túli keresési lépések alkalmazása az adatbázis-kutatások során. Ennek a kérdésnek eldöntésében azt a szempontot érdemes figyelembe venni, hogy az addicionális lépés beiktatása hozzájárul-e a lehető legjobban összehasonlítható entitások kiválasztásához, tehát racionális módon indokolható-e annak használata.

A cikk folytatásában a kvalitatív kutatási lépésekről és az elemzés finomhangolásáról olvashat.

A cikk szerzői, Pásztor László (KONDOR-TP) és Berthold Tamás (KONDOR-TP) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatói.



Kapcsolódó cikkek

2022. január 27.

Hat lehetőség, amellyel szja-t spórolhat

Tovább bővült az SZJA-kedvezmények köre, így, ha valaki ma Magyarországon munkabérből él, jó eséllyel élhet valamelyikkel. A teljesség igénye nélkül személyi jövedelemadó kedvezményt élveznek a gyereket nevelő családok, a 25 év alattiak, a fogyatékkal és krónikus betegséggel élők, az első házasok, de azok is, akik a nyugdíjukról vagy az egészségükről szeretnének gondoskodni. Fontos azonban, hogy a kedvezmények nem automatikusak, hanem igényelni kell ezeket az adóelőleg-nyilatkozaton, méghozzá minél előbb, célszerűen még januárban, hogy a bérszámfejtés ezeket már az első SZJA-előleg levonásakor figyelembe vehesse. Ha a munkavállaló nem gondol ezekre, érdemes a munkáltatónak felhívnia rá a figyelmét, mert jelentős összegekről van szó. A BDO Magyarország szakértői összegyűjtötték, hogy milyen adóalap-kedvezmények érvényesíthetőek a 2022-es évre vonatkozó személyi jövedelemadó összegének megállapítása során. Természetesen az esetek egy részében a jogosultságot is igazolni kell.

2022. január 27.

Árukészlet értékesítése magánszemélyként

Adott egy volt egyéni vállalkozó, aki ruhaüzletét elévülési időn túl (2007-ben) megszüntette, a megszűnés során pedig magánszemélyként hozzájutott a maradék árukészlethez. Most úgy döntött, hogy megválna ezen készlettől, magánszemélyként értékesítené. A kapott bevételből (ruha ára plusz postaköltség) a vélelmezett bekerülési költség levonásával (a 75 százalékos szabály alapján) határozná meg a jövedelmet. Ezen kalkulált nyereség után befizeti a 15 százalék szja-t. A kérdésünk az lenne, hogy ez megállja-e a helyét? Az Adó szaklap válasza.