2023 az önkormányzati adóemelések éve lesz?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2021-ben a koronavírus nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében a kormány adóbevezetési, valamint adóemelési tilalmat állapított meg a települési önkormányzatok számára, melyet 2022-ben is fenntartottak.

2023. január 1-jétől azonban a tilalmat feloldják, ezzel megnyitva a lehetőséget a hel yi önkormányzatok előtt új adónemek bevezetésére, illetve a meglévők mértékének megemelésére – hívják fel a figyelmet szakértők.

Módosul a helyi adókra vonatkozó szabályozás

A 2021 óta tartó adóbevezetési, valamint adóemelési tilalmat 2023-tól eltörli a kormány, amely arra ösztönözheti a települési önkormányzatokat, hogy újra éljenek az adóemelésre, valamint az új adónemek bevezetésére vonatkozó jogukkal.

„A jelenlegi gazdasági helyzetben felmerült forrásigényekre tekintettel számíthatunk arra, hogy ezzel a jogszabályi lehetőséggel élni fognak az önkormányzatok 2023-ban. Az aktuális szabályozási rendszer és bírósági gyakorlat alapján azonban az adókivetési lehetőség nem korlátlan. Sor kerülhet például évközbeni adóbevezetésre is, azonban a változás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok terheit” – hangsúlyozza Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza.

A „póznaadó” mellé további kreatív települési adók is érkezhetnek

A helyi adókról szóló törvény szerint a települési önkormányzatok az illetékességi területükön olyan települési adót vezethetnek be rendelettel, amelyet más törvény nem tilt. A települési adó bármely adótárgyra megállapítható, feltéve, hogy arra nem terjed ki más törvényben szabályozott közteher hatálya. Emellett a települési adónak nem lehet az alanya állam, önkormányzat, szervezet, valamint vállalkozó sem. Már eddig is megjelentek különböző kreatív települési adónemek, mint például a „magasles adó” vagy „póznaadó” (amelyek nem biztos, hogy kiállják a törvényesség próbáját).

„A Kúria több döntésében is foglalkozott már a települési adókkal és többek között megállapította, hogy túllépi a törvényi kereteket az a településiadó-rendelet, amelynek alanya általánosságban természetes személy. További döntéseiben pedig kimondta, hogy az alanyi és tárgyi kör meghatározása során figyelembe kell venni a helyi adótörvény és az alaptörvény rendelkezéseit. Így az adókivetés nem vezethet például kettős, vagy »szankciós« adóztatáshoz” – hívja fel a figyelmet Gerhát Mihály, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

Emellett fontos szempont, hogy az adó mértéke nem lehet konfiskáló jellegű, így például telek- vagy építményadó esetében olyan mértékű, ami belátható időn belül felemészti az adótárgy forgalmi értékét.

Az önkormányzatoknak mérlegelni kell a helyi sajátosságokat is

A szakemberek azt is kiemelték, hogy új adónem bevezetése esetén az önkormányzatnak figyelembe kell vennie a helyi sajátosságokat is. Azaz előírhat eltérő adómértéket különböző szempontok szerint, azonban ennek jogszerűsége attól függ, hogy a szabályozás kialakításakor elvégezte-e a szükséges mérlegelést: figyelemmel volt-e az adóalanyok teherviselő képességére és az eltérő adómértéket tudja-e kellően indokolni a helyi sajátosságokkal.

„Így például az önkormányzati adó mértéke különböző lehet belterületi vagy külterületi ingatlan esetén, és attól is függhet, mi az építmény rendeltetése, illetve, milyen egyéb fizikai adottságokkal bír. A helyi adó nem lehet diszkriminatív jellegű sem: a Kúria több döntésében kimondta, hogy az adóalanyok és adótárgyak közötti különbségtétel, például adózási övezetek kialakítása, nem vezethet önkényes, objektív tulajdonságokkal indokolható diszkriminációhoz” – teszi hozzá Kelemen Dániel.

A fenti követelményeknek nem megfelelő önkormányzati adóztatással szemben számos jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésre, például a bíróság, az önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó szerv vagy az ombudsmanhoz fordulás útján.

Forrás: PwC sajtóközleménye


Kapcsolódó cikkek

2024. február 28.

A magyar adórendszer modernizációja: az eÁFA-bevallás

Az eÁFA-rendszer 2024-es magyarországi bevezetése új korszakot nyitott az adóbevallások terén. Ez az innovatív, digitális megoldás jelentős változást hozott az ÁFA-bevallás folyamatában, amely megkönnyítheti a vállalkozások és könyvelők munkáját. S bár az új lehetőségek használata még önkéntes, várható, hogy hamarosan felváltja a hagyományos ÁNYK nyomtatványokat. Ennek ismeretében pedig minden vállalkozásnál érdemes elkezdeni a felkészülést az eÁFA-„konform” ügyviteli folyamatok és nyilvántartások kialakítására.

2024. február 27.

Karbonvám kötelezettség – még pár nap és lejár a határidő

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31. volt, de ezt végül kitolták 30 nappal, így van még pár nap felkészülni – foglalja össze az Adó Online-nak eljuttatott közleményében a Niveus Consulting Group.

2024. február 27.

Cafeteriával kapcsolatos 2024-es változások

A SZÉP-kártya két speciális szabálya már nem hatályos az év elejével; a 2024-es módosítások inkább a könyvelői, bérszámfejtői oldalt érintik. A részletekről friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.