2021-ben a koronavírus nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében a kormány adóbevezetési, valamint adóemelési tilalmat állapított meg a települési önkormányzatok számára, melyet 2022-ben is fenntartottak.
Letölthető táblázatunkból településenként, illetve fővárosi kerületenként megtudhatja, hogy idén január elsejétől az egyes önkormányzatoknál milyen helyiadó-mértékek hatályosak.
A különleges rendelkezések három nagy témakörrel – az adómérték-kedvezménnyel, az adóelőleg kedvezménnyel és az átmeneti támogatásokkal – foglalkoznak. A következőkben ezek lényegét, ebben a sorrendben tekintjük át.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzatának a helyi adókról szóló 34/2012. (XI. 29.) számú önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdés jogszabály-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítványt elutasította. A következőkben az ezt taglaló jogesetet mutatjuk be.
Sorozatunkban a lehető legrészletesebben mutatjuk be a kisvállalati adót. A harmadik részben a kisvállalati adó és a helyi adók kapcsolatáról szólunk.
Amennyiben az adóoptimalizálást célul kitűző atipikus szerződés eredményeként a kötelezettnek módja nyílna a helyi adókból visszatérítést kérni, amely lehetőséggel azonban nem él, elzárva így a jogosultat a szerződésben kikötött sikerdíj elérésétől, az együttműködési kötelezettségének megsértése miatt a szerződést eredményesen teljesítő jogosult felé kártérítési felelősség terheli. Jogeset.
Az Állami Számvevőszék szerint az infláció mértékét jelentősen meghaladva, 8-9 százalékkal nőttek az önkormányzatok helyi adóbevételei a koronavírus-járványt megelőzően 2018-2019-ben.
Nem alaptörvény-ellenes a gödi különleges gazdasági övezet kijelölése, ugyanakkor az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania – derül ki az Alkotmánybíróság (Ab) határozatából.
A Kormány különleges gazdasági övezetnek nyilvánítja annak a beruházásnak a helyszínét és közvetlen környezetét, amely beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, és az új beruházás vagy bővítés legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, és munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, vagy új munkahelyek létesítését szolgálja.
Az 5 milliárd forint feletti, különleges gazdasági övezetben megvalósuló beruházások területén a települési önkormányzat feladat- és hatásköreinek döntő részét a megyei önkormányzat látja el. Ezeken a területeken helyi adót is a megyei önkormányzat vet ki, és a testület rendelkezik az adóbevételekkel. A törvényjavaslat Budapestre nem vonatkozik.
A helyi adózás rendszere már bevezetése óta számos problémával terhelt. Ezek egy részét sikerült az elmúlt három évtizedben megoldani, ezek főleg jogtechnikai jellegű beavatkozások voltak. Vannak olyan gondok, amelyek nem oldhatók fel a jelenlegi településszerkezeti, közigazgatási és gazdasági rendszerben. Ez eredményezi azt is, hogy sok település folyamatos forráshiánnyal küzd, és esélye sincs ennek megoldására.
Az elmúlt három évtizedben a helyi adózás szabályait sokszor módosította az Országgyűlés. Stabil elemnek tekinthető az építményadó, a telekadó, a magánszemélyek kommunális adója, az idegenforgalmi adó és az iparűzési adó. Függetlenül attól, hogy ezen adók mértékei, eljárási szabályai is jó néhány alkalommal módosultak. Új lehetőségként 2015-től települési adóként széles körű adóztatási lehetőséggel is élhetnek a helyi önkormányzatok.
Új kategóriát vezet be a Kormány a különleges gazdasági övezettel. A különleges gazdasági övezetté nyilvánított területen az önkormányzati jogkörök, így például a helyi adók kivetése is a helyi önkormányzattól a megyei közgyűléshez kerül át.
Azokban a kérdésekben, amelyekhez egy kisebb közösségben rendelkezésre állnak a döntéshez szükséges információk, célszerű, ha a döntés is ebben a közösségben születik meg. Ezt nevezik a szubszidiaritás elvének. Ennek fontos feltétele, hogy az anyagi feltételekről is ebben a közösségben határozzanak. Az önkormányzatok önállóságának ilyen alapfeltétele a helyi adóztatással kapcsolatos hatáskörük biztosítása.
A helyi közösségek közösségi szintű öngondoskodása fontos feltétele a társadalom működésének. A helyi adózás sem az elmúlt évtizedek találmánya, létezett ez már a középkorban is. Hogyan alakult ez Magyarországon az elmúlt három évtizedben? Milyen korábbi előzményei voltak ennek? Ez utóbbiról szólunk az adóreformot bemutató cikksorozatunk mostani írásában.
Márciustól már helyi adók is befizethetők a Díjnet iCsekk mobilfizetési szolgáltatásán keresztül a közművek, telekommunikációs cégek, biztosítók és egyéb szolgáltatók számlái mellett – közölte a Díjnet Zrt.
