A béren kívüli juttatások adókötelezettsége 2010-ben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Januártól gyakorlatilag megszűnik a legkedveltebb béren kívüli juttatások az adómentessége. Többségük kedvezőbb adókulccsal adózik majd jövőre, ugyanakkor más, eddig adómentes juttatások a természetbeni juttatások általános szabályai szerint válnak adókötelessé. Az Adó szaklap 2009/14 számában megjelent írásában dr. Andrási Jánosné részletesen ismerteti a megváltozott előírásokat.

A módosítás nem csak az adómentes természetbeni juttatásokat érinti, ugyanis az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakhoz, a magánnyugdíjpénztárhoz és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez kapcsolódó, közterhet nem viselő juttatások is adókötelessé válnak 2010. január 1-jétől. Jelentős változást jelent, hogy a kedvező adómértékkel adózó egyes juttatások a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját is megillethetik.

A közkedvelt juttatások közül változó feltételekkel ugyan, de csak a számítógéphez kapcsolódó juttatás marad adómentes. Eszerint az adómentesség a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználatra (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását) terjed ki, adóköteles lesz ellenben az első üzembe helyezését követően két évig használt számítógép ingyenes tulajdonba adása révén szerzett jövedelem.

Kedvező adómértékkel adózó béren kívüli juttatások
A személyi jövedelemadóról szóló (Szja-törvény) 70-71. §-ai nevesítik azokat a béren kívüli juttatásokat, amelyek után a juttatót 25 százalékos mértékű személyi jövedelemadó terheli. Ezek a juttatások a következők: az üdülési csekk vagy a saját tulajdonú üdülőben üdülési szolgáltatás formájában juttatott jövedelemből a minimálbért meg nem haladó rész; a meleg étkeztetés vagy az erre felhasználható utalvány formájában juttatott jövedelemből a havi 18 ezer forintot meg nem haladó rész; az iskolarendszerű képzés átvállalt költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész; az iskolakezdési támogatás értékéből a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész; a helyi bérlet formájában juttatott bevétel; az önkéntes nyugdíjpénztárba utalt munkáltatói hozzájárulásból a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész; az önkéntes egészség és/vagy önsegélyező pénztárba a munkáltatói hozzájárulásból – együttvéve is – a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész; a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe utalt hozzájárulásból a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész; a magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján.

A kedvező adómérték sok esetben a minimálbérhez vagy annak meghatározott hányadához kötött. A béren kívüli juttatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában minimálbér alatt mindig az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét kell érteni.

Meleg étkeztetés formájában juttatott bevétel
A természetbeni juttatások közül a legelterjedtebb a természetbeni étkeztetés formájában juttatott bevétel volt. Ennek a jogcímnek is megszűnik az adómentessége. 25 százalékos adómértékkel adózik a munkáltató (társas vállalkozás) által meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18 ezer forintot meg nem haladó rész. Meleg étkeztetés formájában juttatott bevételnek minősül az étkezőhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkeztetés, a közétkeztetés formájában nyújtott bevétel. Ugyancsak meleg étkeztetésről van szó abban az esetben is, ha az említett szolgáltatások igénybevételére jogosító utalvány adnak.

Kedvezményes adózás alá esik a meleg étkeztetés formájában adott juttatásból a 18 ezer forintot meg nem haladó rész akkor, ha azt a munkáltató a munkavállalójának (ideértve a kirendelt munkavállalót is), a szakképző iskolai tanulónak, a kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, a nyugdíjban részesülő magánszemélynek (ha a juttató a magánszemély volt munkáltatója vagy annak jogutódja), illetve a társas vállalkozás a személyesen közreműködő tagjának, nyugdíjas tagjának juttatja. A juttatónak lehetősége van arra is, hogy a meleg étkeztetés formájában juttatott bevételt utólag biztosítsa az arra jogosult magánszemélynek.

Abban az esetben, ha a magánszemély 18 ezer forintot meghaladóan részesül meleg étkeztetésben vagy 18 ezer forintot meghaladó értékű utalványt kap, akkor az értékhatárt meghaladó rész 54 százalékos adómértékkel adózó adóköteles természetbeni juttatásnak minősül.

Dr. Andrási Jánosné cikke kimerítően ismerteti a béren kívüli juttatások jövő évtől hatályos szabályait.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.