A bevallás elmulasztása miatti bírságnál nincs kimentési lehetőség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az állandó meghatalmazott, illetve megbízott nem élhet a törvényben biztosított kimentő bizonyítással a bevallás benyújtásának az elmulasztása esetén. Ezzel összefüggésben ugyanis a törvény sem az adózónak sem a képviselőnek nem biztosít kimentési lehetőséget – olvasható a 2008/79. adózási kérdésben.

Az adózás rendjéről szóló törvény 7. § (4) bekezdése szerint mentesül a mulasztási bírság alól az állandó meghatalmazott vagy megbízott akkor, ha bizonyítja, hogy a bevallás, adatszolgáltatás tartalma az ő érdekkörén kívül eső okból hibás vagy hiányos, illetve a bevallási késedelem az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. Kérdésként merült fel ezzel összefüggésben, hogy alkalmazható-e a fenti szabály abban az esetben, ha a képviselő elmulasztja a bevallás benyújtását és ennek indokául a saját érdekkörén kívül eső okra hivatkozik?

Az állandó meghatalmazottra/megbízottra vonatkozó rendelkezések alapján, amennyiben az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást/megbízást ad, az állandó meghatalmazott/megbízott által elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság – főszabály szerint – a képviselőt terheli. A törvény ellenben kimentési lehetőséget is biztosít a mulasztással járó felelősség alól a bizonyítási teher meghatalmazottra történő helyezésével. Ez egyrészről azt jelenti, hogy, ha a mulasztási bírság kiszabását követően a képviselő adóhatóság előtti sikeresen bizonyítja, hogy a bevallás tartalmi hibája, hiányossága valóban a meghatalmazó/megbízó magatartásával áll összefüggésben, akkor az ebből eredő jogkövetkezményeket, azaz a mulasztási bírságot a ténylegesen mulasztó, azaz maga az adózó viseli. Másrészről a képviselőnek a bevallási késedelem esetében is lehetősége van kimentő bizonyításra – az érdekkörén kívül eső okra történő hivatkozással – a közvetlenül vele szemben alkalmazható mulasztási bírság alóli mentesülésre.

Az APEH rámutat ugyanakkor arra, hogy a tárgyalt kimentési szabály kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, vagyis a bevallás benyújtásának az elmulasztása esetében a kimentési lehetőség nem alkalmazható. A jogszabály a kimentés kapcsán ugyanis kizárólag a hibáról, hiányosságról és a késedelemről tesz említést. A bevallási elmulasztása ezzel szemben olyan jogsértés, mely az Art. 172. §-ában a bevallási késedelemtől elkülönítve, önálló tényállásként került rögzítésre. A bevallási kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén az adóhatóság állapítja meg azt, hogy az adózó nem tett eleget valamely adókötelezettségének.

A fenti kimentő szabály kiterjesztő értelmezését kizárja az is, hogy összhangban van az Art. Más rendelkezéseivel is, nevezetesen, hogy az adózó is csak késedelem esetén mentheti ki magát (annak igazolásával, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható). A bevallás elmulasztása esetén tehát a törvény az adózó részére sem biztosít kimentési lehetőséget. Így ez a lehetőség a képviselőt sem illeti meg. Amennyiben a bevallási elmulasztásakor a mulasztó személy – akár az adózó, akár a meghatalmazottja – az érdekkörén kívül eső okra hivatkozik, a hivatkozását csak a mulasztási bírság kiszabása során lehet értékelni.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.