A bizalmi vagyonkezelés nem adótervezésre való


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magánvagyon védelmére, a családi vagyon szétforgácsolódásának megakadályozására, illetve generációk közötti átadására is jó eszköz lehet a pár éve már Magyarországon is elérhető bizalmi vagyonkezelés. Érdemes azonban óvatosnak lenni az adóelőnyökkel kecsegtető konstrukciókkal kapcsolatban – a „kreatív” megoldások sokszor csak papíron működnek, ellenben az adóhatóság figyelmét is felkelthetik – figyelmeztetett közleményében a Deloitte Private.


Mindössze néhány éve lehetséges Magyarországon is bizalmi vagyonkezelést létrehozni – ez gyakorlatilag az angolszász “trust” jogintézmény hazai meghonosításaként fogható fel. A konstrukció lényege, hogy az alapító (vagyonrendelő) vagyona egy részét egy másik személy (vagyonkezelő) tulajdonába adja azzal a céllal, hogy a vagyonkezelő azt meghatározott feltételek esetén a kedvezményezett személyek részére átadja.

A jogintézmény kiválóan alkalmas különböző vagyongazdálkodási célkitűzések elérésére, különösen ami a vagyon szétforgácsolódásának megakadályozását, a vagyon megvédését, illetve generációk közötti átadását illeti.

A kezdeti időszakban mind a cégek, mind a magánszemélyek érthető módon idegenkedtek az újszerű és szokatlan lehetőség használatától. Az időközben eltelt évek ugyanakkor elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy az óvatos érdeklődést követően sokan a tényleges megvalósítás felé mozduljanak el.

A Deloitte Private szakértői szerint a legtöbben a trust valamely hagyományos felhasználási területének megfelelő céllal hoznak létre bizalmi vagyonkezelést. A családon belüli vagyonkezelés és vagyontranszfer, illetve a magánvagyon jogi védelme talán a legjellemzőbb motivációs tényezők. A magánszemélyek és magánvállalkozások jogi és adózási kérdéseivel foglalkozó szakértői csoport vezetői ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy vannak, akik a kialakulatlan joggyakorlatból fakadó jogértelmezési bizonytalanságokat agresszív adótervezés céljára kívánják felhasználni.

[htmlbox afa_kotelezettseg]

“A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó adózási szabályozás keretjellegű. A jogalkotó értelemszerűen nem szabályozhat minden esetet tételes rendelkezésekkel, ezért az egyes élethelyzetek adózási megítélése értelmezés kérdése lehet. Az ugyanakkor egyértelmű, hogy az alapvető szabályozói cél az adósemlegesség: a bizalmi vagyonkezelés főszabály szerint se hátránnyal, se előnnyel ne járjon az érintett személyek részére. Az ettől az elvtől eltérő értelmezés, még ha a szabályokból – némi “kreativitással” – akár ki is olvasható, komoly adózási kockázatot vonhat maga után” – mondta el dr. Baranyi Gábor, a Deloitte Private igazgatója.

A magyar jogtól korábban idegen jogintézmény esetében nem meglepő, hogy hosszú évek szükségesek a jogértelmezési gyakorlat kikristályosodásához. Szerencsére, a törvényhozó célja megismerhető.

„Még nagy múltú jogintézmények esetén sem ritka, hogy a helyes adózási kezelés meghatározása kérdéseket vet fel. Az értelmezési bizonytalanságból fakadó kockázat ugyanakkor kezelhető: az adóhatóság kérésre tájékoztatást bocsát ki, sőt, a Nemzetgazdasági Minisztérium akár kötelező érvényű “állásfoglalás” útján is segítségére lehet az adózóknak. Nagy összeget érintő tranzakciók esetében mindenesetre feltétlenül szükséges a kérdések körültekintő vizsgálata” – tette hozzá dr. Baranyi Gábor.

A Deloitte Private vezetői találkoztak olyan adózókkal, akik – adott esetben kevésbé megfontolt tanácsadók véleményére alapozva – az értelmezési bizonytalanságokat, vélt vagy valós joghézagokat kihasználva kívánnak a jogalkotó által nem támogatott adóelőnyhöz jutni. A jogalkotói célnak nem megfelelő konstrukciók azonban olyan adózási kockázatokat hozhatnak létre, amelyek ráadásul utólag nehezen orvosolhatóak.

„Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az adózásban a jóhiszemű joggyakorlás alapelvi jelentőségű követelmény és az adóhatóság a tranzakciókat azok valós tartalma, célja szerint ítéli meg. A mesterséges, vagy legalábbis visszaélésszerű jogügyletek megvalósítása számottevő adókockázatot hordoz magában. Érdemes tehát fenntartásokkal kezelni a feltűnően jelentős adóelőny ígéretével kecsegtető ötleteket; különösen ha az ötlet gazdája ódzkodik a hatóság megerősítését kérni. Természetesen vannak olyan élethelyzetek, amikor valamely üzleti, családi, személyes célt támogató konstrukció egyúttal előnyösebb adópozícióval is jár; egyenrangú alternatívák közül nem kötelező a kedvezőtlenebbet választani. Aki ugyanakkor az adóspórolás célját valamely látszólagos üzleti motivációval kívánja leplezni, okkal számíthat az adóhatóság figyelmére” – mondta el dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private magyarországi vezető partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Megújították a magyar-svájci kettős adóztatás elkerüléséről szóló dokumentumot

A magyar-svájci gazdasági kapcsolatok további erősítése kiemelt fontosságú mindkét fél számára – hangsúlyozta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára, miután aláírta Jean-François Parozzal, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövetével a két ország közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, egyezmény módosító jegyzőkönyvét a Pénzügyminisztérium (PM) pénteki közleménye szerint.

2024. július 12.

NAV: elindult a dohány-kontroll

Elindult a dohány-kontroll: július elején megkezdődött a dohánylevelek betakarításának szezonja, az úgynevezett „törés”, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatósága kiemelt figyelmet fordít a feketekereskedelem megakadályozására – közölte a NAV pénteken.