A cégautóadó kiterjesztése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Február elsejével változnak a cégautóadó szabályai. Az eddigi előírásokkal ellentétben kifejezetten vagyoni típusú adónemmé változik, amelyet néhány kivételtől eltekintve szinte minden olyan autó után fizetni kell, amellyel kapcsolatban költséget számolnak el. A témával az Adó-Kódex 2008/11-12 számában megjelent írás foglalkozik részletesen.

A cégautóadó vagyoni típusú adónemek közötti újraszabályozása abból a posztulátumból eredeztethető, hogy egyfelől a személygépkocsi vagyoni értéket képvisel, másfelől a nem kizárólag magánhasználatú – különösen a nem magánszemély tulajdonában álló – személygépkocsi azon túlmenően, hogy fokozottabban igénybe veszi a közúthálózatot, jövedelemszerzési cél is szolgál.

Melyik autó tekintendő cégautónak?
Az új cégautóadó a vagyoni típusú adók jellegzetességeit ölti magára. Ez érvényre jut abban, hogy az adótárgyi kör teljes körűen felöli a nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsikat, továbbá – az esetleges visszaélések és az adóoptimalizálás elkerülése érdekében – a magánszemélyek azon személygépkocsiját, amellyel kapcsolatban költséget számoltak el, ide nem értve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit.

Nem terjed ki a cégautóadó tárgyi hatálya egyfelől a magánszemély azon személygépkocsijára, amelynek a használával összefüggésben a használó a költségei ellentételezésére – az Szja-törvény 7. § (1) bekezdésének r) pontja, vagy a 25. § (2) bekezdésének b) pontja szerint – költségtérítést kap, másfelől a magánszemély által pénzügyi lízingben vett személygépkocsira, ha utána költséget nem számoltak el.

Az adóalanyok köre
Az adó alanya főszabály szerint a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa, pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi esetén pedig a lízingbe vevő. Ha a külföldi rendszámú személygépkocsi után a használó belföldön költséget számol el, a cégautóadót a használónak kell megfizetnie.

Mikortól kell adót fizetni?
Az adó csak azokra a hónapokra kell megfizetni, amikor az adókötelezettség fennáll. Az adókötelezettség a nem magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után a tulajdonszerzést követő hónap első napjától a tulajdonából való kikerülés hónapjának az utolsó napjáig áll fenn.

A magánszemély tulajdonában álló autók esetében pedig – főszabály szerint – annak a hónapnak az első kezdődik az adókötelezettség, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el. Ha a tulajdonos az autó után költséget nem számol el, hanem a járművet ellenérték fejében nem magánszemélynek használatba adja, akkor a jármű átengedésének követő hónap első napjától áll fenn az adókötelezettség.

Ha a magánszemély autója után nem a tulajdonos számol el költséget, akkor erről a használó nyolc napon belül köteles a tulajdonost értesíteni. Ilyenkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napjával kezdődik, amelyet megelőző hónapban a használó a költséget elszámolta. Ha a használó az értesítést elmulasztja, akkor az adó megfizetésének a kötelezettsége őt és nem a tulajdonost terheli.

Magánszemély költségelszámoló esetén a költség elszámolásának napja az a nap – többek között -, amelyen a költségről szóló bizonylatot kiállították, vagy amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával kapcsolatban bejegyeztek.

A cikkben részletesen olvashatnak az adómértékről, az adófizetés esedékességéről, a mentességékről és a kétszeres adózás elkerülését célzó levonási szabályokról is.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.