Tűzoltók éjszaka – uniós ítélet a különleges munkaszervezésről
Az unió bírósága az éjszakai munkát végzők – feladatuk jellegének megfelelő – jogvédelmi szintjét vette górcső alá egy bolgár, tűzoltók által indított perfolyam nyomán.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az elmúlt évben 16 761 munkáltatónál tartottak ellenőrzést a munkavédelmi felügyelőségek és 79,3 százalékuknál állapítottak meg különböző szabálytalanságokat. Bár elfogadhatatlanul magas ez az arány, mégis jobb a megelőző esztendő 82,8 százalékához képest. Munkaügyi ellenőrzésre 19 080 munkaadónál került sor, és 69 százalékuknál találtak jogsértést. Ezen a területen szembetűnően romlott a morál, hiszen 2011-ben ez az arány még 57 százalékon állt – tájékoztat Iklódi András, a feketelista.hu portál főszerkesztője.
Kevesebb a munkahelyi baleset
A munkavédelmi ellenőrzésekben érintett cégeknél 440 819 munkavállaló dolgozik, akiknek 53,7 százalékát szabálytalan munkakörülmények között foglalkoztatják. Közöttük 80 700 fő munkahelye súlyos szabálytalanságokkal terhelt. Az ellenőrzések alapján a felügyelőségek munkatársai 23 276 munkavédelmi határozatot hoztak, amelyekben összesen 83 002(!) intézkedést írtak elő a munkáltatóknak. Részben ezeknek a szigorú fellépéseknek is köszönhetően tavaly – ha kis mértékben is – tovább csökkent a munkahelyi balesetek, ezen belül is a halálos balesetek száma. 2012-ben 17 025 munkavállaló szenvedett három napot meghaladó keresőképtelenséggel járó balesetet; 62 eset végzetes kimenetelű volt. Ez a szám 18-cal kevesebb az egy évvel korábbinál. Nógrád és Békés megyében egyetlen munkahelyi baleset sem végződött halállal; az utóbbi esetében ez különösen örvendetes változás, mert 2011-ben itt 10 ember vesztette munka közben életét. A legtöbb halálos munkahelyi balesetet Fejér és Pest megyében rögzítették a jegyzőkönyvek, megyénként 7-7 esetet.
Többen dolgoznak feketén
Az elmúlt évben – egy rövidebb csökkenő tendenciát megtörve – ismét nőtt a munkaügyi szabálytalanságok száma. Az ellenőrzésbe bevont cégeknél dolgozó munkavállalók (185 801 fő) 57 százalékát érintették a jogsértések, szemben a 2011. évi 50 százalékkal. Az ellenőrzések döntően a munkaszerződések meglétére, illetve a bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárására irányultak. Ezek alapján megállapítható, hogy bár az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szélesítette a szabályok szerint eljáró vállalkozások körét, továbbra is kiemelkedő jogsértés a feketefoglalkoztatás. A tavaly ellenőrzött cégeknél (19 080) 12 413 foglalkoztatottat „elfelejtettek” bejelenteni a munkaadók. E téren továbbra is a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató cégek a „legfertőzöttebbek”, a feketemunkások 23 százalékát ebben az ágazatban leplezték le a munkaügyi ellenőrök. A szerződés nélküli dolgozók 20 százalékával az építőiparban „találkoztak”, és kimutathatóan nőtt a bejelenés nélkül dolgozók száma a kereskedelmi és a feldolgozóipari ágazatban is. Javulás tapasztalható viszont a vendéglátás területén. A munkaügyi jogsértéseket elkövető 19 080 munkáltató közül 3375-öt sújtottak, összesen csaknem 649 millió forint bírsággal.
Jogsértők a „szégyentáblán”
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza határozatait. 2011 augusztusában törölték az addigi regisztert, „tiszta lapot” nyitva a cégek előtt. Azóta kevesebbszer és csak indokoltabb esetben teszik közzé a munkavédelmi, illetve munkaügyi előírásokat megsértő cégek nevét. A szabálysértők névsora azonban így is folyamatosan nő, idén április végén már 2898 jogkerülő társaság neve, címe, elmarasztalásának oka és bírságának összege olvasható a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján. A közölt adatok alapján a lista ez év első négy hónapjában 797 céggel bővült; január és április között 90 százalékkal többen kerültek fel a „szégyentáblára”, mint a múlt év azonos ideje alatt. A legtöbb (327) „kiemelt” cég neve Pest megyéből került a listára. Sorrendben Borsod-Abaúj-Zemplén (229), majd Baranya (141) következik. A városok közül természetszerűen budapesti cégek neve olvasható a legtöbbször (927), a nagyvárosok viszont kevésbé érintettek. Pécset 75, Miskolcot 70 cég „képviseli” a kétes dicsőségű listán, míg szegedi gazdasági társaság neve negyvenegyszer, debreceni pedig harmincháromszor szerepel.
A feketelista.hu portál szerkesztői a bírságolások összege alapján százas listát állítottak össze, amelyből kiderül, hogy szinte valamennyi elmarasztalt cég (94) korlátolt felelősségű társaság, mindössze két részvénytársaság és négy betéti társaság található közöttük. Összetételüket jól tükrözi, hogy – gazdasági súlyának megfelelően – pontosan egyharmaduk a fővárosban regisztrált társaság. A százas toplistán szereplő cégek 58 százalékát munkaügyi vétség, 32 százalékát munkavédelmi mulasztás, 10 százalékát pedig külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása miatt marasztalták el. A legnagyobb bírságokat is emiatt rótták ki az ellenőrök.
Hatásos utóellenőrzés
Furcsa módon éppen egy munkaerő-közvetítő cég, a fővárosi Tractor-Inter Munkaerőközvetítő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. kapott 19,53 millió forintos bírságot külföldiek engedély nélküli foglalkoztatásáért. Hasonló jogsértés miatt büntették meg a berettyóújfalui Beki-Pékség Szolgáltató Kft.-t több mint 12,6 millió, illetve az ugyancsak budapesti Kuntus Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t 10,4 millió forintra.
A fővárosi X-Ray Security Vagyonvédelmi Kft. számára 2012. második féléve a súlyos bírságolások időszaka volt. Hat hónap alatt ötször büntették. Júliusban másfél milliós, kétmilliós és 2,4 milliós, szeptemberben 6,5 millió, végül októberben 3,6 millió forint munkaügyi bírsággal sújtották a céget. A „visszaesők” között találjuk a budapesti Radnai Guard Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft.-t: szeptemberben 2,5 millió, októberben 2 millió, novemberben pedig másfél millió forint bírságot róttak ki rá a munkaügyi előírások megsértése miatt.
Az unió bírósága az éjszakai munkát végzők – feladatuk jellegének megfelelő – jogvédelmi szintjét vette górcső alá egy bolgár, tűzoltók által indított perfolyam nyomán.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
Mások mellett Balogh Levente, a Szentkirályi ásványvíz alapítója, Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, Sárospataki Albert, a Billingo vezérigazgatója és Huszár Viktor, a Teqball társalapítója is előadást tart az idei Maximum Web és Marketing Konferencián, ahol a résztvevő vállalkozók elsősorban a sikeres cégvezetés és online működés megvalósításához gyűjthetnek hasznos tudást a leghitelesebb példaképektől.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!