A civil szervezetek az 1 százalék nyertesei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Összesen 30.701 civil szervezet kapott együttesen közel 9,972 milliárd forintot a 2009. évi 1 százalékos szja-felajánlásokból, közel 1,81 millió rendelkező nyilatkozat alapján a tavaly év végi adatok szerint. Az egyházak és a kiemelt költségvetési előirányzatok számára összesen mintegy 7,218 milliárd forintot ajánlott fel több mint 1,22 millió adófizető polgár. Ez derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett adatokból

A civil szervezetek közül a legtöbb – több mint 1,347 millió – adózó alapítványt jelölt meg kedvezményezettként, nekik jutott a civil szervezeteknek szánt felajánlások oroszlánrésze, 14.957 alapítványnak összesen több mint 7,498 milliárd forint. A második legnagyobb összeget, mintegy 2,1 milliárd forintot társadalmi szervezeteknek juttatott mintegy 389 ezer adózó, ez 13.320 szervezet között oszlik meg.

A közalapítványokat is több mint 50 ezer rendelkező tartotta támogatásra érdemesnek, 1.292 szervezet kapott összesen mintegy 244,2 millió forintot.

A további kedvezményezettek közül a könyvtárak, levéltárak, múzeumok, és egyéb kulturális, alkotó- vagy előadóművészi tevékenységet folytató 391 szervezet együttesen mintegy 80,4 millió forintot kapott, 23 országos közgyűjtemény és egyéb kulturális intézmény mintegy 4,9 millió forintot, míg 52 felsőoktatási intézmény összesen több mint 29,3 millió forinthoz jutott az 1 százalékos szja-felajánlásokból.

Az egyházak és a kiemelt költségvetési előirányzatok számára összesen mintegy 7,218 milliárd forintot ajánlott fel több mint 1,22 millió adófizető polgár. Ebből az összegből mintegy 5,241 milliárd forintot több mint 913 ezer adózótól a 185 egyház kapott, míg a két kiemelt előirányzat mintegy 1,977 milliárd forinthoz jutott közel 307 ezer felajánlótól.

Az egyházak közül a Magyar Katolikus Egyház kapta a legtöbb és legnagyobb összegű 1 százalékos felajánlást a 2009. évi szja-ból: 545.106 adózótól több mint 3,051 milliárd forintot (ez az összes egyházi felajánlás 58 százaléka).

A második legnagyobb összeget, több mint 1,086 milliárd forintot a Magyarországi Református Egyház kapta, amelyet 186.491 adózó jelölt meg kedvezményezettként. A harmadik legnagyobb támogatott a Magyarországi Evangélikus Egyház volt, amely számára mintegy 317 millió forintot ajánlott fel 49.850 adófizető. A negyedik legnagyobb felajánlást a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége kapta, több mint 93 millió forintot 13.408 felajánlótól, az ötödik helyen pedig a Magyarországi Baptista Egyház áll, több mint 92 millió forinttal, 15.465 támogatótól.

Őket követi a HIT Gyülekezete, amelynek több mint 63 millió forintot ajánlott fel 19.238 adózó. A Magyarországi Szcientológia Egyháznak mintegy 5,5 millió forint jutott 1.161 felajánlásból, az Ősmagyar Egyháznak pedig 6,3 millió forint 985 felajánlótól. A legkisebb szja felajánlást, 2.549 forintot a Négyszegletkő Apostoli Hit Nemzetközi Egyház kapta három támogatótól.

A kiemelt költségvetési előirányzatok közül a „”parlagfű mentesítés feladatai”” program kapta a nagyobb felajánlást, mintegy 1,1 milliárd forintot 177.031 adózótól, míg a „”Nemzeti Tehetség Program feladatai”” előirányzatra mintegy 876 millió forint gyűlt össze 129.883 adózótól.

Forrás: Privátbankár.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.