A feltételes adóbírság intézménye

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hogyan változott az adóbírság szabályozása, és miért érdemes átgondolni a feltételes adóbírság intézményének igénybevételét? Cikkünkben megvizsgáljuk a lényegi pontokat.

A 2018.01.01-től hatályos Art. (2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről) szerint alkalmazható szankciók alapjaiban nem térnek el a korábbi szabályozásban rögzítettektől. A jogkövetkezmények négy fő típusa:

1. késedelmi pótlék

2. önellenőrzési pótlék

3. adóbírság

4. mulasztási bírság

A szankciórendszer részét képezik továbbá a különféle intézkedések (pl. lefoglalás adószám hiánya miatti bírságolásnál, a termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem szabályszerű teljesítése esetén történő lefoglalás, áru hatósági felügyelet alá vonása, üzletlezárás elrendelése, az adószám törlése).

Adóbírság

Az adóhatósági ellenőrzések során a legkiszámíthatatlanabb és ez által a legmagasabb összegű jogkövetkezmény az adóbírság. Amennyiben az adóhatóság adóhiányt, illetve jogosulatlan adó-visszaigénylést tár fel, nemcsak az adóhiány összegét szükséges az államkasszába befizetni, hanem adóbírság kiszabására is számíthat az adózó, mely az adóhiány illetve a jogosulatlan adó-visszaigénylés 50%-áig terjedhet fő szabály szerint.

Mikor nem állapítható meg adóbírság?

Egyrészt a természetes személy terhére az adóhiány olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett, másrészt az adó megfizetésére az adózó örököseként, vagy az általa megajándékozottként kötelezett személy terhére az adózónál keletkezett adóhiány után.

Adóbírság mértéke

Az adóbírság mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés ötven százaléka. Az adóbírság mértéke az adóhiány kétszáz százaléka, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

Fontos még tudnunk azt is, hogy a kiszabható adóbírság felső határa, ha az adózó az adóellenőrzés alá vont adómegállapítási időszak egészében vagy az adóellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában megbízható adózónak minősült, a fentiek szerint kiszabható adóbírság felső határának ötven százaléka.

Ezek alapján megbízható adózó esetén már eleve az első fokú határozatban maximálásra került az adóbírság felső határa.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

Mi minősül adóhiánynak?

Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll.

Nem minősül adóhiánynak a vagyonszerzési illeték alapjának utólagos adómegállapítással történő módosítása, továbbá ha az önkormányzati adóhatóság az adót (adat)bejelentés, bevallás, közhiteles nyilvántartás vagy az építésügyi hatóság e törvény szerinti adatszolgáltatása alapján vetette ki.

Ha az adóhatóság adóellenőrzés során megállapítja, hogy a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított adóként, az adóbírság alapja az ellenőrzési időszak egészére megállapított általános forgalmiadó-hiány.

A munkáltató (kifizető) és a természetes személy kötelezettsége adóhiány esetén

• Ha a munkáltató (kifizető) a természetes személyt terhelő járulék megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt, az adóhiány után az adóbírságot és a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye.

• Ha a munkáltató (kifizető) a természetes személyt terhelő személyi jövedelemadó megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt a természetes személy terhére, az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg.

• Az adóhatóság az adóhiányt, illetve az adóbírságot és a késedelmi pótlékot is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha az adóelőleget, adót, járulékot a munkáltató (kifizető) a természetes személytől levonta, de az ezzel összefüggő bevallási kötelezettségének nem tett eleget.

Feltételes adóbírság kedvezmény

Új elem a törvényben év elejétől a feltételes adóbírság kedvezmény, melynek fő célja, hogy azokat a fellebbezéseket érdemben csökkentse, melyek lényege alapvetően az időhúzás.

A feltételes adóbírság kedvezmény lényege, hogy

• ha az adózó az utólagos adómegállapításról hozott első fokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond,

• és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti,

mentesül a kiszabott adóbírság ötven százalékának megfizetése alól.

[htmlbox art_tukor]

 

Tehát az első fokú határozatban kiszabott adóbírság felének megfizetése alól mentesülhet az adózó. Az adóhatóság a honlapján április 9-én közzétette a feltételes adóbírság-kedvezményhez kapcsolódó iratmintákat, külön a jogi szervezetek és külön a természetes személyek részére.

Az iratminták tartalmazzák az adózó azonosító adatait, szükséges beírni a határozat (vagy határozatok) iktatószámát, mely(ek) vonatkozásában az adózó lemond a fellebbezési jogáról. Fontos kitétel, hogy elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek a nyilatkozatot postán nem, csak elektronikus úton nyújthatják be.

A lemondás nem vonható vissza. A fellebbezésről való lemondással a határozat véglegessé válik (jogerőre emelkedik), a megfizetendő adókülönbözetet az ezt követő 15. (tizenötödik) napig kell megfizetni.

A nyilatkozaton be lehet jelölni továbbá azt is (de ez nem kötelező), hogy az adókülönbözetet az adózó milyen módon tervezi megfizetni:

• a teljes összeget befizetéssel,

• a teljes összeget más adónemen fennálló túlfizetés átvezetésével,

• részben befizetéssel, részben más adónemen fennálló túlfizetés átvezetésével,

• az érintett adónem(ek)en elegendő összegű túlfizetés áll rendelkezésre; további befizetésre és átvezetésre az adózó tudomása szerint nincs szükség.

Átvezetés esetén részletezni kell, hogy melyik adónemre, mekkora összeget kíván befizetéssel, illetve melyik adónemről melyik adónemre, mekkora összeget kíván átvezetéssel rendezni az adózó. Figyelni kell arra, hogy ez csak tájékoztatás az adózó részéről, a NAV ez alapján nem végez semmilyen műveletet az adószámlán. Az átvezetést az erre szolgáló külön nyomtatványon kell kezdeményezni.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Miért lehet kiemelt jelentősége a feltételes adóbírság intézménynek?

Többek között azért, mert az adóbírság mértéke csak kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén mérsékelhető (hivatalból vagy kérelemre) vagy mellőzhető a kiszabása.

Az adóbírság mérséklésénél vagy a kiszabás mellőzésénél az ügy összes körülményét mérlegelni kell, különösen

• az adóhiány nagyságát,

• keletkezésének körülményeit,

• az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát,

• illetve azt, hogy a körülményekből megállapíthatóan az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.

Jelentősége lehet minden egyes részletnek, az adózó indoklásának és annak alátámasztottságának.

Nincs helye az adóbírság mérséklésének vagy kiszabása mellőzésének sem hivatalból, sem kérelemre, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

 

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.

---